SZJSZTémák #1.4

Az SZJSZTémák idei negyedik epizódjában az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle augusztusi számában leközölt három szakvéleményt mutatjuk be. Ezek dokumentumfilmek nyersanyagainak engedély nélküli, újbóli felhasználásával, valamint belső építészettel kapcsolatos szerzői jogi kérdésekre vonatkoznak.


Az SzJSzT-24/10. számú szakvélemény keretében a megkereső (felperes) azt vitatta, hogy az alapügy alperese az engedélye, és a részére történő jogdíj megfizetése nélkül használta fel egy korábbi dokumentumfilm több órányi, könyvtárnál letétbe helyezett, nyersanyagát. E nyersanyagok a munkatáborok rémségeit át- és túlélt asszonyokkal és lányokkal készített riportokat tartalmazták. A felperes és az alperes által feltett kérdések egy része arra vonatkozott, hogy a nyersanyagok egyáltalán szerzői jogvédelemre jogosultak-e, melyet az eljáró tanács igennel válaszolt meg. A tanács hangsúlyozta, hogy 

“az eljáró tanács véleménye szerint az elkészült és letétbe helyezett “alapanyag” kétségkívül egyedi, eredeti és megismételhetetlen mozgóképes anyag. A vágatlan film is tehát műnek minősül, mert egyéni, eredeti gondolatszövedéket tartalmaz (pl.: témaválasztás, megszólaltatott személyek kiválasztása, kérdések megfogalmazása, kérdések egymásutániságának logikája, azaz a kérdéssor szerkesztése, a személyek bemutatása a filmben). Utal az eljáró tanács arra, hogy a szerző a magyar filmművészet egyik kiemelkedő személye. A szerzői műként történő minősítés megállapítható annak ellenére, hogy a dokumentumfilm készítése során korlátozottabb az alkotói mozgástér, mint fikciós filmalkotásoknál. A dokumentumfilm, mint műfaj nem követeli meg a forgatókönyv jelenlétét.”

További fontos körülmény, hogy a film előállítóját kapcsolódó jogi védelem illeti meg. Ahogy a tanács fogalmazott:
“ebből következően, még abban az esetben is, ha a film nem minősülne szerzői műnek, az előállító jogosult arányos díjazásra a szomszédos jogi védelem alapján. Az eljáró tanács álláspontja azonban a filmalapanyag vizsgálata alapján egyértelműen az, hogy a felperesi filmanyag, függetlenül attól, hogy a közgyűjteményben elhelyezett formájában még nem végleges, nem kész, mégis mint egyéni eredeti alkotás szerzői jogi védelem alatt áll.”
Az eljáró tanács ugyancsak kiemelte, hogy a szerzői jogsértés szempontjából mellékes, hogy a jogvédett tartalom egésze vagy csak egy azonosítható része kerül-e felhasználásra. Mindkét esetben csorbulnak ugyanis a szerző érdekei. A felhasznált rész mértéke azonban komoly kihatással van a felperesnek fizetendő jogdíj összegét tekintve. Az eljáró tanács e ponton kiterjedt elemzésbe bonyolódott a felhasználási díj mértékének kérdéséről. A konklúzió szerint a díjazás meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy nem a teljes filmanyag került felhasználásra, a gyártási költség lehet a kiinduló viszonyítási alap, s egyben díjcsökkentő tényező, hogy az alperes nem tervezett beinvesztálni az új dokumentumfilmbe, hanem kész anyaghoz nyúlt, ugyanakkor a díjazásnak figyelemmel kell lennie az eredeti felvételek elkészítéséhez szükséges előkészítő munka költségeire is, végül díjemelő tényező a dokumentumfilm “ritkasága”.

Az SzJSzT 15/11/01-es és SzJSzT 15/11/02-es számú szakvélemények belsőépítészeti terv felhasználásával kapcsolatban születtek. Az alapügy relatíve egyszerű: a szecessziós stílust alkalmazó, régi kávéházi hangulatot teremtő felperesi belsőépítészeti tervek részben, engedély nélkül felhasználásra kerültek az alperes általi kivitelezés során. A felek ezúttal is körbejárták azt a kérdést, hogy műnek tekinthető-e a belsőépítészeti terv, melyeket a konkrét tények fényében az eljáró tanács ismételten megerősített. Az eredeti tervek és a kivitelezés összehasonlítása nyomán az eljáró tanács arra a véleményre jutott, hogy az átvétel mértéke 60%-os. A 02-es számú, kiegészítő szakvéleményben az eljáró tanács fenntartotta álláspontját valamennyi részkérdésben, noha az alperes erősen vitatta az eljáró tanács egyes megállapításait.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.