A blog éve – 2011 legfontosabb eseményei (I. rész)

2011 egy rendkívüli év volt. Nem csak a blog élete szempontjából, hanem a szerzői jog világában is. Tucatszám találkozhattunk olyan hírekkel, melyek – jó egyetemi közhellyel élve – “megérnének egy szakdolgozatot”. Az év végéhez közeledve persze mindenki igyekszik számba venni a legfontosabb történéseket. Így tett Michael Geist is. No, én most ehhez hasonlóan, de nem ABC, hanem kronologikus sorrendben szeretném röviden (két külön posztban) feleleveníteni az elmúlt 12 hónap 40 (számomra) legmeghatározóbb szerzői jogi hírét.

Január – Az év első hónapjának egyik kiemelkedő híre volt, hogy a RapidShare, a sokáig piacvezető online tárhely-szolgáltató (cyberlocker, DDL szolgáltató) újabb pert nyert Németországban. Az új ítélet megerősítette, hogy a RapidShare az elektronikus kereskedelmi szabályok védelme alatt áll (persze, ha az ott foglalt kötelességeknek nem tesz eleget, felelőssége megállapítható). Ez az ítélet többek között azt is eredményezheti, hogy hosszú távon a DDL szolgáltatók tartósan átveszik a fájlcsere oldalak piacvezető helyét. (Ez olvasható ki például ebből a hírből.) Január másik meghatározó eseménye volt, hogy a Bölcsek Tanácsa (Comité des Sages) publikálta az Új Reneszánsz című európai uniós jelentést. (Íme az elemzés első, majd második része.) Ebben a “három bölcs” a könyvdigitalizáció szükségessége és az árva művek helyzetének rendezése mellett is állást foglalt. Méghozzá olyan hatékonyan, hogy a könyvdigitalizáció kérdése ma is napirenden van az EU-ban, az árva művekről pedig irányelv került elfogadásra idén. Végül a harmadik januári (kiemelt figyelmet érdemlő) esemény az IFPI 2011-es digitális zenei jelentésének a nyilvánosságra hozatala volt. A jelentés a zeneipar aktuális állapotairól értekezik hosszan, mégis sok hibában szenved. Kíváncsi vagyok, hogy a napokon, heteken belül nyilvánosságra hozandó 2012-es jelentés miről fog szólni.
Február – A februári hónap első és talán legfontosabb híre is az volt, hogy az Egyesült Államokban intenzív fokozatba kapcsolták az Operation in Our Sites programot, melynek segítségével az USA Belbiztonsági Minisztériumának bevándorlási és vámérvényesítési munkacsoportja lefoglalhatja az Egyesült Államok joghatósága alá tartozó (“nemzeti”) domain címeket. Később e projekt ihletett meg néhány politikust a PROTECT IP Act, majd a Stop Online Piracy Act törvényjavaslatok benyújtására. (Ezekről még lesz szó.) Február egyik fontos magyar vonatkozású híre volt, hogy a korábban “piacvezető” feliratok.hu egy “belső” vita következtében elköltözött addigi címéről. Persze a felirat biznisz továbbra is szárnyal, csak már más oldalakon. Az EDRi februárban publikálta az év egyik legérdekesebb jelentését, melyben a netes semlegesség legaktuálisabb kérdéseit járta körbe a non-profit szervezet. Végül, hogy a januári RapidShare siker ne keltsen fölényes érzetet, februárban robbant a hír, hogy a Megaupload, majd a Hotfile cyberlockereket is beperelték, de ezúttal az Egyesült Államokban.
Denny Chin
[© Todd Heisler /
The New York Times]
Március – Az Operation in Our Sites februárban is a napirenden maradt. Konkrétan két hírrel: először is a Super Bowl engedély nélküli terjesztése vádjával (gyanújával) kerültek különböző domain címek lefoglalásra. Ebből a húzásból később per lett, mivel a Rojadirecta (egy sportközvetítésekre mutató linkeket indexáló oldal) felvette a kesztyűt domain címe lefoglalása miatt. A másik kapcsolódó hír az volt, hogy hamarosan felemelte hangját Ron Wyden oregoni demokrata szenátor, a PROTECT IP Act és a Stop Online Piracy Act későbbi legnagyobb ellenzője is. Márciusban olvashattunk arról is, hogy Spanyolországban elfogadásra került egy “kalózellenes” törvény, mely a “Törvény a Fenntartható Gazdaságról” címet kapta. Ezzel a Zapatero kormány arra tett kísérletet, hogy az elburjánzott spanyol fájlcsere világot kissé visszanyesse. Év végi (decemberi) hírek szerint azonban a kormány végül mégsem fogja a törvényt életbe léptetni. Ha március, akkor még egy dolog nem maradhat el, ez pedig a Google Books ügy. Denny Chin bíró ugyanis márciusban utasította el a peres felek (második) egyezségi megállapodását, mivel az nem volt “fair, adekvát és ésszerű”, s ily módon “túl messzire ment”. Az év hátralévő részében az is kiderült, hogy a felek pereskedni lesznek kénytelenek, ha pontot akarnak tenni az ügy végére. (A Google könyvdigitalizációs projektjéről írt cikkemet lásd itt.)
Április – E hónap több fontos perről maradhat emlékezetes. Elsőként arról posztoltam, hogy a Joel Tenenbaum  bostoni egyetemi hallgatóval szemben 30 dal jogellenes letöltéséért indult eljárás  folytatódni fog. Korábban dalonként 22.500 dolláros kártérítést szabott ki Tenenbaummal szemben az esküdtszék, melyet azonban a bíróság alkotmányos szempontból aggályosnak talált, s ezért 90%-kal csökkentett. Ezzel az ítélettel szemben mind Tenenbaum (ő még ezt is sokallta), mind a tartalomipar fellebbezést nyújtott be. Áprilisban a fellebbezés kapcsán elemeztem alaposan az ügyet itt és itt. Aztán az év vége felé kiderült, hogy Tenenbaum még rosszabbul járt, mint azelőtt: a fellebbviteli bíróság szerint elhamarkodott volt a kártérítési összeg “alkotmányossági alapokon történt csökkentése”, vagyis marad a 675.000$ kártérítés. Ugyancsak az Egyesült Államokban zajlik a videomegosztó portálok jövőjéről szóló per. Ebben a Viacom igyekszik bebizonyítani, hogy a YouTube szándékosan figyelmen kívül hagyta a jogellenes tartalmak eltávolítását követelő értesítéseket. A per a fellebbezés szakaszában tart. Nagyon kíváncsian várom a másodfokú ítéletet, mely domináns hatást gyakorolhat a webkettő és a fogyasztók által generált tartalom jövőjére. A harmadik per Angliában zajlott le. Ugyan a BT és a TalkTalk internetszolgáltatók megpróbálták, mégsem járt sikerrel kísérlet a brit fokozatos válasz rendszert bevezető Digital Economy Act bírósági felülvizsgálatát illetően. Az eljáró bíró nem találta a brit jogrendszerrel ellentétesnek a törvény elfogadását és tartalmát. 
Május – Halljunk valamit itthonról is. A hazai online zenei értékesítés világa nagy mélységbe zuhant, amikor a Songo bezárta kapuit márciusban. Szerencsére májusban valami újra kezdődött. Először megnyitott a Hungaroton online zeneértékesítési felülete (sőt már áprilisban a Vodeafone Superbox szolgáltatása is), a nyáron a Starzone nyújtott reális alternatívát a vásárlásra, az ősszel pedig beindult az iTunes, majd a ZeneCenter. Reméljük a tendencia folytatódni fog. kellenek a legális online értékesítési felületek. Május mélypontot is jelentett a szerzői jog világában. Ekkor került nyilvánosságra a PROTECT IP Act törvénytervezet, amely az Operation in Our Sites mintájára már a külföldi domain címek lefoglalását is lehetővé tenné az amerikai hatóságoknak. Hallatlan és nagy butaság. A tervezettel kapcsolatos elemzésemet lásd itt. (Azóta tudjuk, hogy a röviden csak PIPÁ-nak hívott szenátusi javaslat mellett egy másik képviselőházi előterjesztés is riogatja a közvéleményt. A SOPÁ-ról a holnapi posztban írok.) Végül májusban jelent meg az év másik nagy hatású jelentése, a Ian Hargreaves által írt angol Digital Opportunity. Ez gyakorlatilag a brit szerzői jog modernizálásának kereteit fekteti le. (A jelentés fényében épp mostanság kezdődött egy országos egyeztetés Angliában.)
Június – Az első félév utolsó hónapjában vált teljessé, hogy a legnagyobb amerikai disztribúciós felületek a felhőbe tartanak. Előbb az Amazon, majd a YouTube, végül – s elsőként engedélyek birtokában – az Apple indította be felhő (cloud) alapú tartalomszolgáltatását. Ez a jövő, ez tagadhatatlan! (S bár ez jelentéktelen információ, de aznap, mikor Steve Jobs bejelentette az iCloudot San Franciscóban, épp elsétáltan a bejelentés helyszíne mellett. A mellékelt fotó a bizonyítékom.) Frank La Rue, az ENSZ  véleménynyilvánítás és szólásszabadság védelméért felelős különleges jelentéstevője, júniusban közzétett jelentésében úgy vélte, hogy a fokozatos válasz rendszerek ellentétesek egyes emberi jogokkal. (Bár több hibát is tartalmaz a szerzői jog szemszögéből nézve, ettől még fontos ez a dokumentum.) És végül a június sem múlt el hazai hírek nélkül. Mindennél szomorúbb azonban, hogy a sajtóban arról cikkeztek, hogy a széleskörű hazai fájlcserélés miatt a Warner úgy döntött: csak késleltetve vetíti a filmjeit a magyar mozikban. Tagadhatatlan, hogy a fájlcserélés nem tesz jót a tartalomiparnak, de azt is el kell, hogy mondjam: ilyen buta akcióval a tartalomipar nem hogy vissza nem hódítja a nézőket hazánkban, hanem még a becsületes mozilátogatókat is eltávolítja magától.

A júliusi-decemberi top hírekkel folytatás holnap!

Update #1: Megelőztem a TorrentFreaket. Ők is hasonló rendben foglalták össze a 2011-es évet. Íme az első hat hónap legfontosabb eseményei az ő szemszögükből.

Kommentek:

komment

9 gondolat “A blog éve – 2011 legfontosabb eseményei (I. rész)”

  1. Névtelen says:

    Szuper jó, Tanár úr, köszönjük szépen! A feni összefoglaló jó kis mankó lesz a TDK-hoz is 🙂

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Óha, micsoda bók. Örülök, hogy segítettem. De ez akkor is erősen szubjektív szelekció. Ráadásul a "kedvenceim" majd 30-án jönnek. (Van, ami talán nem volt nagy hír, mégis érdekes.) Akkor olvasd el a holnapi összeállítást is. Mondtad már amúgy, hogy mi lesz a TDK témád? Félek, elfelejtettem…

    Üdv,
    MP

  3. Névtelen says:

    Paradigmaváltás a szerzői jogban… arra keresem a választ, hogy megérett-e a szerzői jog egy teljes paradigmaváltásra, vagy csak a tartalom "újratöltése" aktuális, esetleg egyik sem. Szerintem nagyon érdekes téma, de kíváncsi lennék a Tanár úr véleményére is 🙂

  4. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Hűha… Ez nagy fa. Sokan foglalkoznak ezzel a témával, valahol a készülő fájlcsere könyvben magam is elgondolkozok azon, hogy fenntartható-e a mai szisztéma, vagy csak álomban ringatjuk magunkat a rendszer működését illetően. A válasz viszont talán minden eddigi krízisnél is bonyolultabb. Egy példával élve: sok éve, mikor például az üreskazetta (ma már üreshordozó) jogdíjat bevezették, relatíve "könnyű" volt ezt megtenni. Az iparági szereplők száma lényegesen csekélyebb volt, és a szórakoztató ipar potenciálja is csekélyebb volt, mint ma. Ma szinte elképzelhetetlennek látom, hogy a paradigma felülírásra kerüljön, annyira sok a szereplő, annyira sok az érdek és annyira sok pénz forog kockán.

    Jessica Litman egyszer (sokszor) amellett érvelt, hogy a többszörözésre alapozott "COPYright" rendszert fel kell számolni, és a terjesztést (distribution) kell előtérbe tolni. Persze akkor az angol copyrightot is át kellene nevezni. Viszont a realitás az, hogy a tartalmak interneten keresztül történő többszörözése (és persze terjesztése/nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele) megállíthatatlan, ezért a COPYright realitása tényleg csekély napjainkban. Szerinted mindez elképzelhető?

    Szóval nagy fa, sokat lehet és kell is beszélni róla. Idehaza Faludi Gábornak vannak kiváló gondolatai, de Boytha professzor, id. Ficsor Mihály és Gyenge Anikó írásait érdemes még a kezed ügyébe venni. No meg majd jövő nyáron az én könyvemet:-)

  5. Névtelen says:

    Nos, a paradigmaváltást én sem igazán tudom elképzelni, de azért igyekszem majd körüljárni a témát. Minden esetre úgy érzem, hogy a copyright rendszer talán nagyobb bajban van. Egyébként azt hiszem az "újratöltés" mellett fogok érvelni, és írok pár hajmeresztő dolgot is, alapvetően vitaindító szeretnék lenni.
    A Tanár úr könyvét nagyon várom, remélem hamar felkerül az nCore-ra… na jó, csak vicceltem 🙂
    Esetleg nem írna a témával kapcsolatban külföldi (főleg angol) írókat a Tanár úr? Nagy segítség lenne 🙂

  6. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Nagyon helyes! Alaposan körül kell járni a dolgot. A külföldi irodalom már elég necces téma… ANNYIRA SOK emberkétől lehetne olvasni, hogy csak na. Jessica Litman egy nagyon korrekt szerző (Digital Copyright című könyvét keresd). Laurence lessiget gyakran szokták idézni, vele annyi csak a bajom, hogy ő nagyon USA centrikus, a gondolatai kevésbé hasznosíthatók a magyar jog kapcsán. Peter Yu kiváló szerző még (check out az SSRN oldalát: http://papers.ssrn.com/sol3/cf_dev/AbsByAuth.cfm?per_id=245689). A német "váltsunk-e paradigmát" irodalomnak nem vagyok nagyon ismerője. Ja, és a hazaiak közül még Gyertyánfyt csekkold.

    Hogy a könyvem felkerül-e az nCore-ra, nem tudom. Mivel jogdíjat fogok érte kapni, ezért feltehetőleg a vagyoni jogok gyakorlását a kiadónak fogom (kell) engedélyezni. Ettől még igyekszek majd kapacitálni a kiadót az e-könyv formátumra is. Plusz szép szakaszosan egy-egy részletet mindenki megismerhet majd. A bevezető fejezetem egy részét a Jogtudományi Közlöny fogja március körül kihozni (ez a szerzői jog és a technológia szimbiózisáról fog szólni), a másik részét pedig az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle közli áprilisban (ez a fájlcsere körüli retorika problémáiról szól, pl. kalózkodás, lopás stb.). Ezeket aztán felteszem a Scribd-re is. De tessék olvasni és idézni!

  7. Névtelen says:

    Nagyon szépen köszönöm! Az e-book rendkívül jó ötlet, Bodó Balázs könyvét is úgy vettem meg, negyed annyi áron elérhető, mint a nyomtatott forma.

  8. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    No igen. Balázs van is olyan helyzetben (illetve olyan helyzetben van!), hogy ezt neki el kellett érnie. Ha tehetem, akkor én is így teszek. (A kezeim némileg meg lesznek kötve, mert egy projektből lesz finanszírozva a kiadás, és ott szigorúak a követelmények. Kell egy jó kiadó, akkor talán nem lehet baj:-)

  9. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves fiatal kolléga. Íme egy kiváló példa itthonról: Ficsor Mihály: Szerzői jog: változtatás és megőrzés – avagy miért hamisak a védelem kiterjesztéséről szóló legendák és veszélyesek a gyengítését célzó elképzelések. In: Faludi Gábor (Szerk.): Liber Amicorum, Studia P. Gyertyánfy Dedicata, Budapest, 2008: p. 209-228.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.