Hírmorzsák #11.1
Nyissuk az évet öt színessel: zene- és filmipari trendek pandémia idején. Amerikai döntés szerzői jogi illetékességi kérdésről. Átment az amerikai „stimulus saláta-törvény” – új IP normák 2021-től. Gigaper online tudományos adatbázisokkal szemben – ezúttal Indiában. Sportoló kontra fényképész: ki posztolhatja a fotót? – Hírmorzsák #11.1.
Zene- és filmipari trendek pandémia idején – A HVG-ből (HVG-től) két érdekesség az év elejére: egyrészt nagyon tanulságos hír volt a decemberi 51-52. lapszámból, miszerint Bob Dylan több mint hatszáz dalának a szerzői jogait eladta a Universal Musicnak egyszeri 300 millió dolláros összegért. A Universal az ügyletben befektetést lát, hiszen még hosszú évtizedekig érkeznek majd jogdíjak a máig népszerű Dylan dalok után. Dylan pedig – írja a HVG szerzője, Nagy Gábor –
„lényegében nyugdíjalapot hozott létre magának, és adót optimalizál: az összeg után egyszeri 20 százalékos értéknövekedési adót kell lerónia, miközben az éves jogdíj személyi jövedelemként, 37 százalékos kulccsal adózik”. (Lásd: Nagy Gábor: Jól hangzik, HVG, 2020. december 17., 51-52. szám, p. 140-141.)
A hírről a New York Times is írt. (Nagy Gábor HVG-s írása pedig már csak azért is izgalmas, mert természetesen nem csak Dylanről tesz említést, de más hasznos példákat is hoz.) Ugyancsak érdekesség, hogy a Wonder Woman 1984 szuperhősnő-filmet teszt jelleggel igyekeztek egy időben moziban (már ahol ilyenek még nyitva vannak) és streaming platformokon elérhetővé tenni, és a jelek szerint ez utóbbi elérés nem zárta ki az érzékelhető „pandémiás jegyárbevételeket”, közel 100 millió dolláros globális árbevételt hozva az első hétvégén. Talán mégsem hal majd el a mozi? (Tom Hanks legalábbis így látja – és remélem, hogy igaza lesz.)
Amerikai döntés szerzői jogi illetékességi kérdésről – A döntés alapjául szolgáló tényállás átlag magyar polgárnak nem hordoz sok jelentőséget (még ha a mögöttes probléma – online zaklatás és jogvédett fotók engedély nélkül felhasználása – sajnos idehaza is világosan létező jelentés), ám az, hogy miként lehet egy Kaliforniába költöző hölgyet Texasból zaklató volt férj visszaéléseivel szemben lehetőség szerint Kaliforniában (tehát a felperes lakhelye szerinti államban) pereskedni, az már igenis érdekesség. Ezzel összefüggésben lásd még Marketa Trimble megjelenés alatt álló kéziratát is itt.
Átment az amerikai „stimulus saláta-törvény” – új IP normák 2021-től – Nem csak hazánkban bevett a saláta-törvények elfogadása. Az Egyesült Államokban lassan ugyancsak bevett gyakorlat, hogy a kormányzati működéshez elengedhetetlenek a kiegészítő jogszabályok, amelyek újabb pénzügyi forrásokat biztosítanak a rendes működéshez, vagy épp ezúttal például társadalmi szintű támogatásokra. A saláta-törvények legrosszabbika azonban az, amelyben a témakörhöz egyáltalán nem kapcsolódó jogszabály-módosítások is elhelyezésre kerülnek a csomagban, amelyek elfogadása így tehát csak formalitás, hiszen a nagyobb jó miatt apróbb, egyébként támogatást kevésbé élvező normák is átmennek a szavazáson. Most épp ez történt az Egyesült Államokban, ahol a decemberi stimulus törvény védjegyjogi modernizációs szabályokat, a „CASE Act„-et (amely a kis értékű szerzői jogi ügyekre nézve egy speciális fórumot hozna létre az amerikai szerzői jogi hivatal szervezetén belül) és a jogellenes streaminget vétségnek (büntetőjogi tényállásnak!) kategorizáló jogszabályt is tartalmazta. Ez utóbbi két szabályanyag komoly érdeklődésre tarthat majd számot a magyar olvasók körében is. Az elfogadás lehetősége már a levegőben lógott egy ideje, a The Verge cikkezett is róla nemrég. Amikor pedig év végén Donald Trump elnök aláírta a jogszabályt (a korábban belengetett vétó helyett), világossá vált, hogy új normák jönnek 2021-ben az amerikai szellemi tulajdonvédelem világába. (Update #1: az IPKat írását ezekről a jogszabályokról lásd itt.)
Gigaper online tudományos adatbázisokkal szemben – ezúttal Indiában – Az indiai The Wire magazin adott hírt arról, hogy 2020. december 21-én pert indított néhány nagy tudományos kiadó olyan tartalom-aggregátor adatbázisokkal szemben, mint a SciHub és Libgen, a tudományos kéziratokat elérhetővé tevő szolgáltatásaik miatt. Bár magának az indiai pernek kevés kihatása lehet az EU-n belül, így idehaza is, ez egy újabb jelzés arra, hogy a tudományos publikációk világában nem mindenki örül annak a potenciális kompromisszumnak, ami a hivatalos publikálás melletti szerzői archiválás és a repozitóriumok szövevényéből áll össze.
Sportoló kontra fényképész: ki posztolhatja a fotót? – Perelhet-e egy sportfotós azért, ha a lefényképezett sportoló a kérdéses fotót engedély nélkül kiteszi egy közösségi médiafelületére, ráadásul úgy, hogy a fotósra még csak utalás sem történik? Illetve lélekben készülhet-e arra, hogy a megindított szerzői jogi perért „cserébe” a sportoló egy külön pert indít a fotóssal szemben magáért a fotó elkészítéséért? Ez a helyzet ugyanis ebben a szövevényes, de jogilag elég világos ügyben. (Bocsánat, LeBron, de egyáltalán nincs igazad…) A linket köszönöm Völgyi Attilának.