A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE) idei második konferenciája november 21-22. között Mezőkövesd-Zsórifürdőn került megrendezésre. Jelen bejegyzésemben a konferencia főként iparjogvédelmi témájú, igazán színes és érdekes előadásaiból szemezgetek.

Az első nap ismét a már hagyományosnak mondható PhD szemináriummal indult, amelyen a fiatal kutatók egy-egy 15 perces előadásban mutathatták be aktuális kutatásaikat a szakmai közönség számára. Elsőként dr. Sárdi Orsolya Mária a Pázmány Péter Katolikus Egyetem PhD hallgatója osztotta meg a képzőművészeti alkotások szerzői jogi védelmével kapcsolatos problémákat néhány kiemelt jogeseten keresztül. Őt követte Shakenova Ainur a Kaposvári Egyetem doktorandusza, aki a közgazdaságtan szellemi tulajdonjogra gyakorolt hatásainak összefüggéseivel kapcsolatos kutatását ismertette. Szilágyi Gábor, a Debreceni Egyetem PhD hallgatója a Jász-Nagykun-Szolnok megyei vállalkozások körében végzett kérdőíves kutatásának eredményeit mutatta be, amelyből az volt látható, hogy ugyan a válaszadó vállalkozások többsége rendelkezik valamilyen iparjogi instrumentummal, ám az ezzel kapcsolatos ismereteik igen hiányosak. Majd ezt követően nekem is volt szerencsém ismertetni az aktuális, graffitik szerzői jogi védelmével kapcsolatos kutatásom főbb kérdéseit és részeredményeit. A szeminárium záróelőadásaként pedig dr. Petrik Bence Ferenc az online tartalommegosztó szolgáltatók és a műsorelosztó szervezetek felelősségének uniós szabályozását mutatta be igen részletes előadásában.

A szakmai programot Dr. Szecskay András és Dr. Lukács Péter nyitották meg. Majd Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke nyitóelőadása következett. Az első részben az Elnök Úr kitért arra, hogy a hazai cégek elsősorban a szabadalmak területén maradnak el a környező országok teljesítményétől, viszont az intézményi kooperációban még van kihasználatlan potenciál.  Az egyetemi kutatóközpontok és a cégek együttműködésével egy olyan innovációs ökoszisztémát lehetne ugyanis kialakítani, amelynek eredményeképpen nemzetközileg versenyképes hazai tulajdonú vállalkozások jöhetnének létre és a „piacéretté vált” szellemi tulajdon az intézményeknek is bevételt hozna. Az előadás második részben pedig az SZTNH fejlesztéseinek területeinek és stratégiai célkitűzéseinek részletes bemutatására került sor.

Dr. Csóti Tamás, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke beszámolt az új Pp. szellemi alkotásokkal és nemperes eljárásokban történő alkalmazásával kapcsolatos eddigi tapasztalatairól. Tanácselnök Úr nagy figyelmet szentelt a kereseti kérelmek határozott megfogalmazására és a keresethalmazatok kockázatainak bemutatására. Kitért arra is, hogy főleg tőkeerős vállalkozások esetében figyelhető meg az a tendencia, hogy szükségtelenül több védjegyoltalmat is érvényesíteni próbálnak a perben.  Itt különösen fontos a jogi képviselők hozzáállása, hiszen a felesleges kereset halmozással a pernyertességet kockáztatják. Előadásában továbbá kitért még a tipikus perfelvételi módokra és a becsült pertartamokra. Végül pedig az SZTNH döntéseinek felülvizsgálata iránti nemperes eljárásokban felmerült jogértelmezési kérdésekről esett szó.

A következő panelben a szerzői jog és a formatervezési mintajog viszonyáról hallgathattuk meg az előadók véleményét. Elsőként Dr. Munkácsi Péter ismertette a téma apropóját adó Cofemel-ügyet (C-683/17) és a Flos Spa-ügyet (C-168/09). Majd a szerzői művekkel szemben támasztott követelmények kapcsán Dr. Grad-Gyenge Anikó ismertette az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatát az Infopaq I döntésen, a Painer-ügyön, a BSA-ügyön, a Premier League-ügyeken, valamint a Levola döntésen keresztül. Dr. György Ádám brit, holland, német olasz és francia példákon keresztül adott betekintést a tagállamok formatervezési mintákkal szemben támasztott eltérő követelményeibe. Dr. Baksay-Nagy György ismertette a lajstromozás nélküli közösségi formatervezési minták jellegzetességeit, valamint a Gebäckpresse-ügyet és a Großhandel-ügyet. Végül a Brompton bicycle-ügy (C-833/18) kapcsán arról értekeztek a beszélgetés résztvevői, hogy vajon a technikai funkcionalitás kizárja-e a szerzői jogi védelmet, valamint egy 3D alkotás (ebben a konkrét esetben egy alkatrész) a szerzői jogi oltalomban részesülhet-e.

A nap zárásaként Dr. Lantos Judit előadását hallgathattuk meg a mediációról. A mediáció jellegzetességeinek bemutatása után az előadó kitért a vitarendezés ezen formájának előnyeire, valamint szó esett az eredményességi mutatóiról, speciális fórumairól és mindenkit arra biztatott, hogy ügyfeleik figyelmét hívják fel a mediáció lehetőségére is.

A második nap szakmai programját a Gazdasági Versenyhivatal két munkatársának előadása nyitotta meg. Elsőként Dr. Pánczél Márk beszámolt arról, hogy az e-kereskedelem és a digitalizáció térnyerésével ismét a Hivatal fókuszába kerültek a vertikális és horizontális megállapodások. Dr. Hegyesi-Nagy Éva a Hivatal által a közelmúltban vizsgált három magyar híresség ellen indult versenyfelügyeleti eljárás kapcsán beszélt az influenszer marketingről.

A következő nagy blokkban Dr. Ujhelyi Dávid és Dr. Lábody Péter beszámolóját hallhattuk a (C)DSM irányelv átültetési munkáinak jelenlegi állásáról. Megtudtuk, hogy éppen az érdekelti visszajelzések feldolgozása zajlik, a módosító javaslat kidolgozására pedig várhatóan jövő év elején fog sor kerülni. Az egyeztetési folyamatokat követően 2020. őszi ülésszakban várható a tervezet elfogadása és 2021. nyarán fognak hatályba lépni az új rendelkezések. Az előadók hangsúlyozták, hogy a kidolgozás alatt folyamatosan lehetőség van az észrevételek becsatornázására. Majd az irányelv fontosabb cikkei és a velük kapcsolatban felmerült értelmezési kérdések és a munkacsoporti üléseken elhangzott vélemények kerültek összefoglalásra. Így például az adat-és szövegbányászat kapcsán még nem tisztázott, hogy mi lehet az a „megfelelő mód”, amivel a jogosultak kizárhatják az általános kivétel alkalmazását. A 3. cikk kapcsán pedig az eredmények „megfelelő biztonsági szinten” való tárolásának és megőrzésének kötelezettsége vethet fel értelmezési kérdéseket, valamint az, hogy szükség van-e itt az alkalmazható védelmi intézkedések pontos vagy példálózó felsorolására. A sajtókiadói jog esetében még kérdéses, hogy ez egy új szomszédos jog lesz-e, a sajtókiadvány vagy sajtótermék fogalom használata indokolt-e, illetve szükség van-e közös jogkezelésre, ha igen, milyen formában? A kereskedelmi forgalomban nem kapható (out of commerce) művek esetében kérdéses még, hogy a közös jogkezelés, a szabad felhasználás és a közzétételük hogyan fog működni a gyakorlatban, illetve mit jelent az észszerű erőfeszítés ezen művek hozzáférhetőségének vizsgálatában. A 17. cikk vonatkozásában pedig az OTM szolgáltatók fogalmának meghatározása, vagyoni jog gyakorlása, valamint a felelősségkorlátozás vetnek fel értelmezési kérdéseket.

Ezt követően Dr. Markó Józseftől kaphattunk egy kis történeti összefoglalót a szabadalmi törvények mikor kerültek elfogadásra az egyes országokban. Majd egy gombfelvarró készülék esetén keresztül mutatta be a kiállítási elsőbbség fontosságát, illetve azt az utat, amely végén a találmány hazai és közösségi szabadalmi oltalomban részesült munkájának köszönhetően.

Délután egy „case law update” keretében ismerkedhettünk meg a 2018-as év legfontosabb uniós és hazai védjegyjogi tárgyú döntéseivel. Először Felklné Szanyi Ágnestől kaphattunk ízelítőt egy igazán színes és interaktív előadás keretében az EUIPO tavalyi ügyeiből. A hazai viszonyokról Dr. Pósa Dorottya elmondta, hogy – az előzetes várakozásokkal ellentétben – csupán hat nem hagyományos típusú megjelölésre vonatkozó bejelentés érkezett hozzájuk az elmúlt évben.  Majd az előadás második részben néhány érdekesebb, tavalyi védjegyjogi tárgyú döntést mutatott be. Harmadik hozzászólóként, Dr. Czeglédi Ádám Sándor egy bírósági eljárást mutatott be, amelyben a DC Comics egy híres karakterét, Supermant politikai összefüggésben bemutató HVG címlap került célkeresztbe. Ez esetben megállapításra került a szerzői jogi jogsértés (a védjegybitorlás nem, mert az „S” betű nem árujelzőként került felhasználásra), de talán másképp alakult volna a per, ha nálunk is lenne paródia kivétel. A panel (s egyben a konferencia) zárásaként Dr. Mező Barnabás kalauzolt el bennünket a szín- és ábrás védjegyek világába néhány előzetes döntés segítségével, hangsúlyozva a kellően pontos és világos grafikai ábrázolás és leírás szükségességét.

Végül szeretnék köszönetet mondani a szervezőknek és támogatóknak a színvonalas konferencia megrendezéséért. A galériában látható fényképekért köszönet illeti Dr. Legeza Dénest és Schwertner Nikolettet.