Gyertyánfy 75

Örömünnepre gyűltek a szerzői jog szakemberei (sőt még mások is) 2019. június 14-én Budapesten. Az Artisjus székházában Gyertyánfy Péter 75. születésnapját kiváló szakmai programmal ünnepelték.

Bárcsak ott lehettem volna. Az élet másként hozta. Szerencsére Békés Gergely blogger társam jelen tudott lenni az esemény első felén, ezért hadd másoljam ide, amit Gergő jegyzetelt az esemény ezen szakaszáról.

“Szinger András (az Artisjus főigazgatója) a megjelentek köszöntését követően röviden laudálta az ünnepeltet. Pétert egyszerre jellemezte jogtudósként, szervezetvezetőként és kiváló6 menedzserként. 1992-2008 között volt főigazgató az Artisjusnál. Az ő nevéhez köthető a közös jogkezelés társadalmasítása, az állam intézményből (1953 óta létezett a Szerzői Jogvédő Hivatal) egyesületté alakítása. Az átalakítás mesteri módon történt, a tevékenység folyamatos és zökkenőmentes volt. Péter a hivatali munka mellett több tucat olyan tanulmányt írt, amely megkerülhetetlen a szerzői jog tudományában.

Dienes-Oehm Egon (Alkotmánybíróság) elmondta, hogy szoros kollegiális, baráti viszony köti őt az ünnepelthez. 1969. májusában találkoztak először, a Magyar Nemzeti Bankban dolgoztak mindketten, Péter Budapesten, Diemes-Ohm Egon Szegeden. Péter rendkívül magas nyelvtudással, megalapozott szakmai tudással érkezett. Az MNB pedig lehetőséget adott arra, hogy külföldre is kitekintsen. Péter később a Pénzintézeti Központban folytatta a munkáját, itt lettek közvetlen kollégák. Majd a Pénzügyminisztérium Nemzetközi Főosztályára került, ahol kamatozhatta nemzetközi tapasztalatait. Végül szakmai munkája a szerzői jog területén teljesedett ki, előbb a Szerzői Jogvédő Hivatalban, végül az Artisjus Egyesületben.

Prof. dr. Gerhard Pfennig (Németország) az 1980-as évek elején találkozott Péterrel egy budapesti CISAC rendezvényen, ahol Péter Boytha György kiváló segítője volt. A CISAC elnökségében mindketten kisebbséget képviseltek, Pfennig a vizuális művészeket és filmes alkotókat, Péter pedig a keleti-európai társaságokat. Pfennig professzor szakmai előadásában vizsgálta, hogy a legújabb európai jogalkotás nagyon komoly kihívások elé állította az alkotókat és azok közös jogkezelőit. Úgy tűnik, hogy a CDSM-irányelv ellenzőit jellemzően a nagy platformok véleményét ismétlik meg, és teljesen figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a nagy platformok már régóta használják a feltöltések szűrését kiszolgáló technológiákat. Németországban nagyon komoly média kampány volt az irányelvvel szemben, elsősorban a 11. és 35. szakaszokkal szemben. A legtöbb megszólaló arra panaszkodott – minden tényleges alap nélkül – hogy az irányelv a szabad internet végét hozná el. Ebben természetesen nem volt igazuk, hiszen az új felelősségi formulák épp növelik a végfelhasználók mozgásterét, leveszi vállukról az engedélyezési feladatokat. A jelentős médiakampánnyal szemben a szerzők és előadók lényegében eszköztelenek voltak Németországban. Ennek hatására az alkotók többsége lényegében csöndben maradt, ami nehezítette az irányelv elfogadásához szükséges szakmai munkát. Az irányelv sok lehetőséget biztosít a jogosultaknak. Javítja a tudományos és kulturális intézmények jogi környezetét. És nem mellesleg természetesen alapvetően módosítja a platformokra, mint felhasználókra vonatkozó felelősségi szabályokat. Az alkotók helyzete is változott, előnyösen, mivel egy sor sajátos – tudományos jellegű – felhasználás díjat fog termelni a jövőben. Az irányelv a rendszert eltolja a közös jogkezelést a kiterjesztett jogkezelési modell irányába. Szintén fontosak az átláthatóságra vonatkozó elvárással kapcsolatos előírások, leginkább az alkotó és a felhasználó közötti szerződések viszonyrendszerében.

Prof. Ferdinand Melichar (Németország) a CDSM-irányelv press-publisherekre vonatkozó (15. cikk), új szomszédos jogot bevezető rendelkezésekről beszélt. A szerzők és a kiadók évszázadok óta megbonthatatlan szimbiózisban élnek. Ez látszik onnan is, hogy a világ első közös jogkezelőjét, a SACEM-et szerzők és kiadók közösen hozták létre. A kiadók jogérvényesítését a felhasználási folyamatok átalakulása, a digitális technika tette kérdésessé. A német és a spanyol jogban már létezik a jogrendszer, a franciák is elfogadták azt, de az irányelv elfogadása miatt végül az nem lép hatályba. A német nemzeti jog által elfogadott szabály végső soron nem sokat segített a kiadók helyzetén: mára szinte minden kiadó ingyenes engedélyt adott a platformok számára. Az összes e címen szerzett bevétel nem haladta meg a 30.000 eurót. A CDSM-irányelv kifejezetten kizárólagos jogot hozott létre. A megoldás ezen a területen is a közös jogkezelés bevezetése lenne, mivel az eddigi tapasztalatok szerint az egyedi joggyakorlás nem vezetett eredményre.

Prof. Vékás Lajos előadását a professzor úr távollétében Faludi Gábor ismertette. Az előadás arról szólt, hogy milyen terepe marad a kollíziós jognak, a joghatóságnak és határozatok elismeréséről szóló nemzetközi jognak az uniós szabályozási rendszerben.”

Gergő sajnos szintén csak eddig tudott maradni, így az érdemi szakmai beszámolónk eddig tart. Persze aki jelen volt, és esetleg hozzá tudna fűzni további elemeket a hiányzó előadásokról, azt örömmel vennénk és közölnénk itt a blogon.

Update #1: Grad-Gyenge Anikó előadását személyes emlékkel kezdte, megemlítve, hogy még egyetemistaként találkozott Gyertyánfy Péterrel, aki a Bartók-hagyaték szerzői jogi sorsáról szóló kéziratot adott neki, majd 2010-ben meghívta őt a Nagykommentár szerzői közé, és rábízta az ünnepségen egyébként számtalanszor említett Boytha György által írott nemzetközi fejezet gondozását. Előadása a személyhez fűződő jogok körül forgott, felemlítve, hogy Péter alapvetően monisíta megközelítése mennyire befolyásolja még ma is a szerzői jogi gondolkodást. Az előadó bemutatta, hogy a Péter által írott, az Szjt. hatályosulását elemző tanulmányok nyomán miként módosult az Szjt-nek az integritásvédelemre vonatkozó rendelkezése, összhangba hozva azt a BUE-vel egyrészről, viszont további értelmezési problémtát is keletkeztetve. Az előadó bemutatta még az Szjt. 15/A. §-ának előzményeként értelmezhető SZJSZT-döntést, amely a közérdekű adatok és a szerzői személyhez fűződő jogok kollíziójáról szólt. Az előadó rávilágított, hogy Gyertyánfy Péter a jogok egyensúlyi állapotát megállapító norma nélkül is olyan döntés meghozatalát támogatta az eljáró tanács elnökeként, amely egyaránt figyelemmel volt a szerzők jogos érdekeire, de a közérdekű adatok kiadása mögött húzódó társadalmi érdekekre is.”

Gyertyánfy Péter (fptó: Békés Gergely)

A végére még egy saját gondolat: Gyertyánfy Pétert van szerencsém ismerni, immáron több mint 10 éve. Először egy miskolci PhD védésen találkoztunk személyesen, de ültünk már másik védésen is egy bizottságban, és számos esetben nyílt lehetőségem SzJSzT szakvélemény készítésekor előadóként tanulni bölcsességéből, szakmai hozzáértéséből és nagy fokú emberségéből. (A statisztikák szerint az ő elnöklete mellett dolgoztam eddig a legtöbbet az SzJSzT-ben.) A Szinger András által említett tudományos munkássága felbecsülhetetlen Gyertyánfy Péternek. Már az 1980-as években születtek olyan tanulmányai, amelyeket nem csak a PhD-mhoz használtam, de kötelező irodalom azoknak is, akik a szerzői jog folytonos fejlődését kutatják. Az elmúlt években pedig egy olyan tanulmány-sorozatot közölt az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle lapjain, ami a magyar bírósági gyakorlatot vette szemügyre az Szjt. szinte valamennyi elemét illetően. (Több tanulmányát magam is elemeztem e blog hasábjain. Kattintás erre a linkre, és a “Gyertyánfy Péter” címke számos esetben ilyen cikkeket rejt.) Szakmai/menedzseri munkásságának pedig legkiválóbb eredménye a hosszú éveken át általa szerkesztett magyar szerzői jogi kommentár (a Nagykommentár), melyben szintén lehetőségem nyílt vele együtt dolgozni.

Ezúton gratulál a Copy21 Blog teljes stábja még egyszer Gyertyánfy Péternek a 75. életéve betöltéséhez, és mély hálával köszönjük szakmai munkásságát és támogatását, amelyet mi magunk is számos alkalommal érezhettünk személyesen is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük