Linkelés, netes hírportál és szerzői jog – a 444.hu-Jobbik ügy margójára

„…a linkek lehetőséget biztosítanak az internetezőknek, hogy az egyik tartalomtól egy másikhoz jussanak el egy olyan hálózatban, ahol elképesztő mennyiségű információ áll rendelkezésre. A linkek az internet gördülékeny működéséhez járulnak hozzá azzal, hogy az információkat azok összekapcsolása útján teszik elérhetővé. A linkelés tehát a hivatkozás egyik módszere, ami alapjaiban tér el a nyilvános közlés klasszikus módjától, hiszen előbbi pusztán odavezeti a felhasználókat az interneten már máshol fellelhető információhoz.”

Ez az érvelés az Európai Emberi Jogi Bíróságnak a Magyar Jeti Zrt v. Hungary 11257/16. számú ítéletében olvasható, amit 2018. december 4-én publikáltak. A döntés megállapítja, hogy a magyar bíróságnak az internetes hírportált elmarasztaló ítélete a véleménynyilvánítás szabadságába ütközik. Ezen túl azonban érdemes megvizsgálni, szerzői jogi szempontból hogyan viszonyul ez a döntés az Európai Bíróság korábbi, a linkeléssel kapcsolatos döntéseihez.

A jetik mérgesek, ha nem linkelhetnek

Nézzük csak, hogy kezdődött.

A 444.hu hírportál (az őt működtető gazdasági társaság a Magyar Jeti Zrt.) 2013. szeptember 6-án közölt egy cikket arról, hogy Romániába tartó futballszurkolók egy csoportjának busza megállt a határhoz közeli Konyár nevű település iskolája előtt, ahova főleg roma gyerekek járnak. A 444.hu leközölt egy videót, ami a YouTube-ra volt feltöltve, és ebben a videóban a helyi kisebbségi cigány önkormányzat vezetője foglalta össze az eseményeket, amiben azt mondta, hogy „jobbikosok” érkeztek a faluba.

A Jobbik emiatt a linkelt YouTube videó miatt indított pert a 444.hu (Magyar Jeti Zrt.) ellen, mert szerinte az megsértette a párt jóhírnévhez való jogát, hiszen a tisztázatlan incidenst a Jobbikkal hozta közvetlen összefüggésbe.

Ez által egy rasszista kép alakulhatott ki az olvasókban a Jobbikról. A magyar bíróságok szerint a 444.hu felelős volt azért, hogy becsületsértő tartalmat osztott meg a cikkben, és emiatt a Jobbikot összefüggésbe hozták a huligánokkal. A magyar bíróságok szerint a becsületsértő cselekmény önmagában a YouTube videó linkjének elhelyezése volt.

A magyar bíróság elmarasztalta a 444.hu online kiadóját, a Magyar Jeti Zrt.-t. Miután kimerítette a belföldi jogorvoslati lehetőségeket, ám nem járt sikerrel, a strasbourgi bírósághoz fordult annak megállapítása érdekben, hogy az ítéletek sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, ezzel megszegik az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkét, amikor egyenlőségjelet tesznek egy link elhelyezése és a becsületsértő tartalom tényleges közlése közé.

A strasbourgi bíróság csavart egyet a történeten, és a Magyar Jeti Zrt.-vel értett egyet. Szerinte a magyar bíróságok ítélete sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az emberi jogi bíróság további lényeges megállapításokat is tett egy internetes hírportál tevékenységének jogi értékeléséről.

A döntés értelmében a harmadik személyek által feltöltött tartalmak linkelés útján történő terjesztése eltér a klasszikus közlés („publication”) jogi aktusától, mert csak arra szolgál, hogy felhívja az olvasó figyelmét egy máshol elérhető tartalomra.

Azonban az újságíróknak a linkelés során is oda kell figyelni a megfelelő egyensúlyra a véleménynyilvánítás szabadsága, és más alapjogok között. A linkelés jogszerűségét esetről esetre kell vizsgálni, így azt, hogy az újságíró megerősítette, vagy csak megismételte a kifogásolt tartalmat, esetleg pusztán a linket helyezte el; tudta vagy tudnia kellett volna azt, hogy a tartalom jogsértő jellegű, jóhiszeműen, az újságírói etikával összhangban cselekedett-e. A konkrét esetben a bíróság úgy találta, hogy a 444.hu „átment” ezen a teszten.

A felállított teszt viszont nyitva hagyja azt a lehetőséget, hogy más körülmények között az újságírók akár egy linkelt tartalomért is felelősséggel tartozzanak.

A megállapításoknak már szerzői jogi relevanciájuk is van.

Az ítélet a linkelést funkcionálisan vizsgálja, azonban azt is lényeges szempontnak tartja, hogy a tartalom szabadon elérhető-e, és a linket megosztó tudja-e, tudnia kellett-e, hogy a tartalom jogsértő. Ez pedig összecseng az Európai Bíróságnak a linkeléssel kapcsolatos szerzői jogi vonatkozású joggyakorlatával.

A strasbourgi bíróság figyelt tehát arra, hogy ne adjon teljesen zöld utat a linkelésnek. Úgy fogalmazott, hogy bár az internetes hírportál nem „közlője” (publisher) a harmadik személyek által feltöltött tartalmaknak, ettől még elképzelhető olyan helyzet, amikor felel az általa megosztott (linkelt) tartalomért.

Strasbourg, nem messze a bíróságtól

Furcsa is lett volna, ha a Strasbourgi Bíróság egy huszárvágással leegyszerűsíti az internetes linkelésnek azt a bonyolult, fokozatosan kimunkált, és sokat kritizált tesztjét, amit az Európai Bíróság az eddigi joggyakorlatával felállított (C-466/12 – Svensson és társai, C-160/15 – GS Media), és kimondja, hogy linkelni márpedig szabad, mert így árad az információ.

A strasbourgi bíróság döntése összhangban van az Európai Bíróságnak a linkeléssel kapcsolatos szerzői jogi joggyakorlatával, kiegészíti, új aspektusból értékeli azt, és hangsúlyozza, hogy minden ügyet egyedileg, a körülmények és az érdekek mérlegelése útján kell majd eldönteni.

A szerzői jogi nüánszokért rajongó közönség pedig örülhet ennek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük