A filmforgalmazás szerzői jogi útvesztője. A Saul fia forgalmazási útja.

A filmforgalmazás a filmkészítés öt részből álló folyamatának utolsó szakasza, a film alkotói értékláncában közvetlenül a film közönség előtti bemutatását előzi meg. A forgalmazás mára már a filmipar olyan, a filmgyártástól elkülönült területe, amely külön szaktudást, kapcsolati és céghálót és erre kiépített infrastruktúrát igényel. Anyagi jelentősége meghatározó, a filmipar ugyanis csak Európában közel 60 milliárd euró forgalmat generál, 91 ezer céget és több mint 373 ezer embert foglalkoztatva.  

A nagy hollywoodi stúdiókat leszámítva, amelyek a vertikális integráció okán képesek saját, világra kiterjedő forgalmazó hálózatokat is fenntartani, a szakmában kialakult gyakorlat szerint a film terjesztését már nem maguk a filmelőállítók, hanem az előállítók által szerződéses úton felhatalmazott filmforgalmazó vállalat, illetve vállalatok végzik. E tevékenységre vonatkozóan rendszerint forgalmazási szerződést kötnek a felek, aminek célja a megfelelő vagyoni jogok átengedése és ennek feltételeinek rendezése.

A filmforgalmazás során a forgalmazó olyan összetett kereskedelmi és marketingtevékenységet végez, melynek fő célja az elkészült alkotás közönséghez való eljuttatása és különféle filmpiacokra való bevezetése. A filmforgalmazók Geoffrey Macnab filmkritikus szellemes és találó megfogalmazása szerint egyszerre művészek és porszívóügynökök, kurátorok, kereskedők, könyvelők, nyomo­zók és néha szerencsejátékosok. Az ő ízlésüket és ösztönös választásaikat látjuk viszont a filmvásznon.

A 71. Cannes-i Filmfesztivál eredményhirdetése. A sikeres fesztiválszereplés az európai filmek fő kiugrási lehetősége a nemzetközi filmpiacon. (Kép forrása: http://frenchculture.org/film-tv-and-new-media/8014-tv5monde-celebrates-cannes-film-festival )

A forgalmazók jellemzően egy jól körülhatárolható földrajzi területen tevékenykednek, nagyobb piacok esetében pedig azon belül szakosodhatnak csupán egyetlen forgalmazási ablakra (pl. mozi, tévé/VOD, DVD/blu-ray) is. A forgalmazási megállapodás ezeket a területeket, médiumokat, időszakokat foglalja magában.

A célból kifolyólag, hogy egy film a lehető legtöbb bevételt érje el, a filmértékesítés üzleti modelljében forgalmazási időablakokat (release windows) határoznak meg. A film tehát nem egyszerre, hanem meghatározott sorrendben és időben jelenik meg a különböző médiacsatornákon. A hagyományos forgalmazás során a filmek először a moziban (theatrical release), majd a mozin kívüli formában (post theatrical release) formában, először valamilyen hordozón, pl. DVD-n, aztán az interneten, majd az előfizetéses tévécsatornákon, utána a kereskedelmi és a közszolgálati tévécsatornákon, és végül egyéb felületeken jelennek meg. A sorrend és az időablakok hossza a digitális forgalmazás megjelenésével állandóan változik, és a filmipar szereplői folyamatosan keresik a technológiai változásokat legjobban figyelembe vevő forgalmazás új üzleti modelljét.

A filmforgalmazás egyes ablakainak „klasszikus” idővonala. Kép forrása: http://www.project-disco.org/

Minden film forgalmazása más és más, azonban kijelenthető, hogy bizonyos szempontból a filmek hasonló utat járnak be. Ennek a rendkívül összetett útnak a szemléltetésére jó példa az elmúlt évek szakmai és üzleti szempontból is legsikeresebb hazai játékfilmjének, a Saul fiának az értékesítési útja.

A Saul fia a Magyar Nemzeti Filmalap 330 millió forintos támogatásával készült a Laokoon Film Group Kft. mint filmelőállító gyártásában, bemutatója 2015. május 15-én volt a cannes-i filmfesztiválon. Rendezője Nemes Jeles László, producerei Sipos Gábor és Rajna Gábor.

A film az IMDB adatai szerint világszerte megközelítőleg 6,7 millió dollár bevételt hozott, és több mint száz országban értékesítették. Értékesítését a Filmalap – minden nyertes pályázóval megkötendő, egységes – támogatási szerződése értelmében a magyar felhasználási jogok tekintetében a hazai filmelőállító, a nemzetközi felhasználási jogok kapcsán pedig a Filmalap nemzetközi értékesítési divíziója végezte. A jogok értékesítéséből származó bevétel a feleket – a forgalmazási jutalék levonása után – 50-50%-ban illette meg.

A Saul fia kizárólagos magyarországi felhasználási jogait a filmelőállítótól a Mozinet Kft. forgalmazó vásárolta meg. A film mozi forgalmazását a Mozinet maga végezte, az egyéb jogokat, így a fizetős tévére vonatkozó jogot az HBO Magyarország, az ingyenes hazai televíziós jogokat pedig a RTL Klub vásárolta meg tőle. A film internetes jogait egy exkluzív időszakra először a Vodafone, ezt követően pedig szintén az HBO Magyarország licenszelte, az alkotás így az HBO Go felületen volt megtekinthető. A Mozinet a Saul fia esetében tehát önálló mozi forgalmazó volt, a többi magyar jogot további forgalmazóknak értékesítette tovább.

A film Magyarországon kívüli exkluzív világforgalmazási jogait a Film Distribution forgalmazó vásárolta meg, a társaság ezt követően tucatnyi forgalmazási megállapodást kötött a film nemzetközi jogai kapcsán. A hagyományosan legjelentősebb észak-amerikai jogokat a tekintélyes amerikai forgalmazó, a Sony Pictures Classic vásárolta meg, ez a cég végezte a film – azóta már tudjuk, hogy sikeres – tengerentúli Oscar-kampányát is, a Magyar Nemzeti Filmalap aktív közreműködésével. A legjelentősebb európai területek közé tartozó Franciaország moziforgalmazási jogait az Ad Vitam Distribution, Spanyolországét az Avalon, Németországét a Sony Pictures német divíziója vásárolta meg a Film Distributiontől.

Nemes Jeles László köszönőbeszédet mond a Saul fia legjobb idegen nyelvű film kategóriában elnyert Oscar-díjának átvétele után. Az amerikai forgalmazási jogokat megvásárló Sony Pictures Classics a Nemzeti Filmalappal együttműködve komoly energiát szánt a film Oscar-kampányára. (Kép forrása: https://24.hu/kultura/2016/02/29/oscar-meglehet-a-magyar-oscar/) 

A filmforgalmazás, ahogy a Saul fia példája is mutatja, számtalan üzleti kérdést tartalmaz, amely egyben számos izgalmas jogi kérdést is magában foglal. Ahhoz, hogy egy filmet a világ különböző országaiban moziban, televízióban is bemutathassanak, a produkciónak egy rendkívül összetett szerzői jogi utat kell bejárnia, amely kérdés tisztázására több forgalmazási szerződéses formátum  is létezik.

A filmforgalmazásról bővebben a szerző In Medias Res folyóirat 2018/2. számában megjelent ’A filmforgalmazás magánjogi kérdései. A filmforgalmazási szerződés’ c. tanulmányában olvashatnak.

One thought on “A filmforgalmazás szerzői jogi útvesztője. A Saul fia forgalmazási útja.”

  1. dr. Boros Tamás says:

    Tisztel Dr. Takó SÁndor Úr!

    Érdekelne a cikk alján feltüntetett tanulmány, azonban annak megtekintése jelszóval védett. Érdeklődnék, hogy ez a jelszó publikus, vagy előfizetéshez kötött?
    Köszönettel:
    dr. Boros Tamás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük