Megoldókulcs: szerzői jog, GDPR, médiajog

A Médiapiac szakmai folyóirat kiadójának szervezésében egy rendkívól nívós konferenciára került sor február 21-én, az igazán igényes Courtyard Marriott épületében. Volt itt minden, ami a folyamatban lévő digitális egységes piac (DSM) és szerzői jog metszetéből származik, illetve ami a hamarosan hatályba lépő Általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) kapcsolatba hozható.

Tóth Andrea Katalin

A rendezvény első fele a DSM és szerzői jog fonalat követte. Első előadóként Tóth Andrea Katalin (SzTNH) foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a reformcsomag tartalmáról, illetve a várható fejleményeket a közeljövőből. Andrea kiemelte néhány kritikus elemét a csomagnak, amelyek körül az érdemi vita is folyik (így például a “value gap” problémáját, a területiség és a pán-európai licencek kérdését). Nem árt tudni, hogy a jelek szerint nagyjából egy hónap múlva, március 26-27-én szavazhat az Európai Parlament a DSM szerzői jogi részeiről.

Lábody Péter

A nap második, egyben legtöbb hozzászólását generáló előadása az egyébként okkal és joggal kritizált, a sajtókiadványok kiadóinak biztosított szomszédosi jogi védelemmel függött össze. Lábody Péter (SzTNH) kiválóan felvezette a szabályozás bevezetésének jogpolitikai indokait (változó hirdetési bevételek és tartalomfogyasztási szokások az online térben), a német és spanyol nemzeti szabályozást és azok egyértelmű kudarcait, végül az uniós koncepciót (és annak abszurditását), valamint az előterjesztés lehetséges jövőjét.

Harmadikként Sár Csaba (Sár és Társai Ügyvédi Iroda) emelkedett szólásra, aki az EU-s szerzői jog másik neuralgikus pontjáról, a nyilvánossághoz közvetítés jogáról tartott előadást, különös tekintettel a tartalomközvetítés szerzői jogi kérdéseiről. Aki ezt a területet ismeri, tudja, hogy az EUB-nak számtalan előzetes döntése van már e területen, és az előadó épp ezek átlátásában, értelmezésében nyújtott kiváló segítséget. Öt nagy csoportba osztva tárgyalta az eseteket Sár Csaba: új nyilvánosság; közvetítésben résztvevők felelőssége; felelősségi kör kiszélesítése; felhasználók közvetlen és eshetőleges szándéka; végül a közvetítő szolgáltatók felelőssége.

A negyedik témakör az elfelejtéshez fűződő jog média- és sajtójogi vonatkozásaira fókuszált. Koltay András (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) körbejárta a témakör kialakulásának/fejlődésének részleteit, a kapcsolódó jogpolitikai kérdéseket és társadalmi realitásokat. Bizonyos szempontból jó hír, hogy az EUB előtt jelenleg is fekszik egy új előzetes döntéshozatali kérelem, amely e témakörrel hozható összefüggésbe, és a szerzői jogi/adatvédelmi vonaltól sem idegen, így hamarosan tovább tisztulhat a kép e téren.

Grad-Gyenge Anikó

Az ebédszünet előtt visszatértünk a szerzői joghoz: Grad-Gyenge Anikó (BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) a DSM korlátozásokkal és kivételekkel kapcsolatos részét ismertette, annak különösen fejlődésmenetét, vagyis hogy miként született meg a DSM-tervezet, amely halvány nyomokban emlékeztetett csupán a Julia Reda által készített előzetes parlamenti jelentésre. Anikó érdemi konklúziója szerint a beígért forradalom e ponton elmaradt (mindössze egy kivétel tekinthető határokon átívelő jellegűnek, mondhatni egységes piaci kérdésnek), a piaci diktátumok határozzák meg a jogfejlődés irányát (továbbra is).

Meg lehet nyugodni, nem az üres teremnek beszéltem (fotó: Váradi Szilvia)

Az ebédszünetet követően én léptem szorítóba, és immáron elindítva az átkötést a GDPR felé, a szerzői jogérvényesítés adatvédelmi akadályairól beszéltem. Felvezettem, hogy az EUB milyen korábbi döntéseiben vizsgálta a fájlcserélők személyes adatainak a kiadását, s hogy azt miként vetette el, illetve engedte meg (két ország esetén). Külön kitértem a magyar joggyakorlatra, amely megerősíti, hogy az ISP-k nem kötelesek a személyes adatok kiadására polgári perekben. Végül megnéztem, hogy a GDPR hoz-e változást e téren (hiszen felülírja a korábbi Adatvédelmi irányelvet), ám a konklúzióm az, hogy változás e téren nem lesz.

És bár a konferencián további két kiváló előadás hangzott el, egyiket Váradi Szilvia, szegedi kari kollégám, másikat Balogh Gyöngyi (NAIH, szegedi alumnus) tartotta, ezek a GDPR általános adatvédelmi kérdéseivel függtek össze, ezért még csak véletlenül sem mernék belekontárkodni ezek tartalmának kritikai ismertetésébe.

A rendezvény összességében egy szerzői jogi, információs társadalmi témákban érdeklődő egyetemi oktató (jelesül jómagam) számára nagyon érdekes volt. Bízzunk abban, hogy lesz még Megoldókulcs a jövőben is! (Akiről pedig nincs kép a blogon, attól elnézést kérek, nem sikerült jó minőségűt kattintanom…)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.