Félig eltörölt roaming díjak és felemás netsemlegesség?!

Körbejárta a magyar és külföldi sajtót a hír, hogy az Európai Parlament az ún. netsemlegességi rendeletet olyan tartalommal fogadta el, amely valójában magát a netsemlegességet teheti zárójelbe. A rendelet által érintett másik fő terület a roaming volt, amelyet állítólag eltöröltek. Valóban?
Érdemes tisztázni, hogy a nyitott interneten a „hálózatsemlegesség” (aka netsemlegesség) elve azt jelenti, hogy minden internetes forgalmat egyenlően, megkülönböztetéstől, korlátozástól vagy beavatkozástól mentesen, a feladójától, a fogadójától, a típusától, a tartalmától, az eszköztől, a szolgáltatástól vagy az alkalmazástól függetlenül kezelnek. Szolgáltatói szempontból tehát mindegy, hogy a felhasználó torrentezik, netbankol, vagy Youtube videókat nézeget.
Menjünk vissza kicsit az időben. Még egy 2013-as blogbejegyzésemben számoltam be arról, hogy az Európai Bizottság a roamingdíjak jelentős csökkentését irányozta elő 2014. július 1-től, mind a mobilhívások, mind pedig a mobilinternet díjak vonatkozásában. (Javítani akarták a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást is, erről itt olvasható a Bizottság jogalkotási javaslata a “behálózott kontinensről”.) A tervezett szabályozásnak azonban volt egy, a blog témájához közvetlenül kapcsolódó eleme is, ez pedig a netsemlegesség kérdése. Több szolgáltatónál is bevett gyakorlat volt az általános szerződési feltételek alapján bizonyos szolgáltatások (így különösen: VOIP és P2P) korlátozása vagy blokkolása. A blokkolás vagy korlátozás tehát elsősorban a nagy adatforgalommal járó („data-heavy”) szolgáltatásokkal kapcsolatban merül fel. A fent nevezett javaslat szerint egyébként a mobil előfizetők internetszolgáltatásainak 36%-a esik ilyen jellegű korlátozás alá. A VOIP (Voice over Internet Protocol) az adat alapú hanghívások szempontjából érdekes, ha ugyanis ezeket a szolgáltató lehetővé teszi, akkor a forgalmi keret terhére telefonálhatunk akár ingyen (például Viber, Skype). A P2P technológia korlátozása/kizárása pedig többek között a torrentezés miatt lehet fontos. Az ilyen különbségtétel lehetősége szűnt volna meg. 2014. áprilisában még arról szóltak a hírek, hogy ez Európai Parlament elfogadta azt a rendeletjavaslatot, amely végképp kivezeti a romingdíjakat, másrészt garantálja a netsemlegeséget, azaz a szolgáltatók nem blokkolhatják a fenti szolgáltatásokat. (A roaming díjak eltörlését ekkor 2015. december 15-re irányozták elő. Ez végül akkor nem történt meg.)
A Európai Parlament által elfogadott rendeletszöveggel kapcsolatban több kritikát is megfogalmaztak (a négy legfőbb probléma összefoglalását lásd pl. a businessinsideren) A lényeg röviden, hogy a netsemlegességet a rendelet általános szabályként rögzíti, ehhez képest azonban több kivételt is ad, erős értelmezési igényekkel.

Adekvát és kevéssé problematikus kivétel, hogy a korlátozás továbbra is elképzelhető akkor, ha azt a bíróság (vagy más hatóság) rendeli el, vagy a hálózat működésének biztonsága (túlterheltség megakadályozása, heckertámadás) szempontjából indokolt. 


Ami valóban kritikus lehet az a szolgáltatások közötti különbségtétel lehetősége. Bár elvben nem lehetne különbséget tenni szolgáltatások között (általános szabály), azonban arra valóban lehetőséget ad a rendelet, hogy a szolgáltató egyes szolgáltatások számára gyorsabb sávot (“fast lane”) állítson be. Ezt hangsúlyozottan csak egyes szolgáltatások (szó szerint: specialized services) esetében engedi meg a rendelet (pl. orvosi adatok elérése), de erősen kiskapu gyanús gumiszabályról van szó. Kevésbé kritikus hangok szerint a probléma az 5G hálózatok elterjedésével valójában csak elméleti lesz, ugyanis azokon a lassabb sebesség sem lesz “érezhető”. (Hozzáteszem “végtelenül” gyors hálózaton is lehet nagyon szűk sávszélességet osztani.) Ezzel szemben a kritikusabb hangok szerint a sebességkorlátozás lehetősége teret ad a piaci verseny torzulásának vagy egyenesen a versenykorlátozásnak. Például tőkeerős vállalatok fizetnek azért, hogy az ő szolgáltatásaikat gyorsabban érjék el a felhasználók. Azaz statikus tartalmaknál az ilyen megkülönböztetés talán még nem jelentene akkora problémát (az egyik honlap tartalmát egy másikkal összehasonlítva később olvashatjuk), viszont ahol streamingről vagy mondjuk VOIP-ról van szó, ott ez érezhető piaci előnyt jelenthet az adott oldal vagy applikáció javára (a szolgáltatás szakadozhat, az átvitt hang/kép minősége gyengébb).


Azt tehát véleményem szerint nem életszerű és a technikai, piaci fejlődés jelenlegi képével, továbbá a netsemlegesség általános szabályával is szembe menő elképzelés, hogy a VOIP, vagy a torrent korlátozása céljából “megerőszakolják” a “fast lane” szabályt. Vagyis véleményem szerint a “fast lane” kivételből (eléolvasva az általános szabályt) kiindulva jogilag sem lenne lehetőség arra, hogy annyira lassú elérést biztosítsanak egyes szolgáltatásoknak, hogy azzal ellehetetlenítsék azok működését.

Gazdasági szempontból megközelítve véleményem szerint a torrentezés korlátozása ugyancsak nem reális félelem, ugyanis ennek lehetősége végső soron eddig is megvolt (legalábbis akkor, ha eleve korlátos hozzáférést árult volna a szolgáltató), de az internetszolgáltató egyáltalán nem ebben érdekelt (sőt manapság versenyhátrányba kerülne, ha ezzel próbálkozna). Manapság a mobilnetszolgáltatók sem a felhasználás jellege alapján szűrik a torrentezést (technikai szűrés), sokkal inkább az adatkeret szűkösségével/bőségével árazzák be a “data-heavy” szolgáltatásokat (gazdasági szűrés). A VOIP már más kategória, ugyanis ott a telefonszolgáltatást is nyújtó internetszolgáltatók ellenérdekeltek lehetnek a “kellemetlenkedésben”. (Bár megjegyzem a pár évvel ezelőtti időszakhoz képest hazánkban pozitív változások figyelhetőek meg, összességében bővült azon díjcsomagok és szolgáltatók köre, akik nem korlátozzák a VOIP-ot.)
A másik problémát (és ez véleményem szerint is torzíthatja a versenyt) a “zero-rating” jelenti. Eszerint egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos adatfelhasználást ki lehet vonni az adatkeretből, azaz a fent említett gazdasági szűrés ezekkel kapcsolatban nem működne, míg másokkal igen. (Így például a Facebookot ingyen érhetné el a felhasználó, de az Instagramot, Twittert nem.) Ha jobban belegondolunk az összes probléma a mobilinternettel kapcsolódik össze, “klasszikus” vezetékes net esetén nem valószínű, hogy a “fast lane” vagy a “zero-rating” érezhető változást hozna.
A rendelet másik lényegi és legtöbbet citált rendelkezése a roaming díjak eltörlése volt, amely megítélésem szerint úgy történt meg, mint ahogy a népmesében az okos lány felöltözött, vett is ruhát, meg nem is… (A képet nem hagyhatom ki.) A mobilhívásra, SMS-küldésre és mobilinternetre kivetett roaming-díjak 2017. június 15-től szűnnek meg az Európai Unióban (pontosabban a teljes EGT-ben). Két körülmény azonban kiemelést érdemel.
1) Az Európai Parlament sajtóközleménye szerint, ha “a mobilszolgáltató bizonyítani tudja, hogy nem tudja fedezni a roamingdíj megszűnésével felmerülő költségeit, ez pedig a belföldi árak emelkedéséhez vezet, akkor az állami szabályozó hatóság (Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, NMHH) a kivételes körülményekre hivatkozva engedélyezhet egy minimális felárat a költségek fedezésére. A képviselők elérték, hogy a nemzeti hatóságok módosíthassák vagy elutasíthassák a felárat.” Ez egyelőre nem összegszerűsíthető, de kétségtelenül kiskapu, amelyet az NMHH akár be is zárhat.
2) “A szolgáltatók a tisztességes használat jegyében és a szakadatlan roamingot jelentő visszaélések elleni védelemül bizonyos esetben felszámíthatnak egy alacsony összegű barangolási díjat. Ennek az összegnek alacsonyabbnak kell lennie, mint a roaming felárra jelenleg érvényes felső korlát. A pontos részleteket a későbbiekben dolgozza ki a Bizottság és a távközlési hatóságok.” Vélhetően ez a rosszabb hír, ezek szerint (büntetlenül, értsd: ingyen) arról  nem lehet szó, hogy valaki például osztrák, szlovák, stb. havi díjas előfizetéssel rendelkezik, amelyet rendszeresen (tehát nem alkalomszerűen) itthon használ. Ugyanis ez vélhetően “szakadatlan roamingot jelentő visszaélés” lenne. A kérdés már csak az, hogy milyen mértékű külföldi használat minősül szakadatlannak? Amint találok erre elfogadható választ, update-elem a bejegyzést.

Kommentek:

komment

Egy gondolat “Félig eltörölt roaming díjak és felemás netsemlegesség?!”

  1. s.peter says:

    egy kedves ismerősöm mondta pénteken h Ausztriában a hírek kissé khm leegyszerűsítően csak arra koncentráltak h netsemlegesség megvédve, hurrá.

    és ha a cikk végén feltett kérdésre nincs is még válasz, azért aggasztó h a DT három nap múlva már bejelentette igényét arra, hogy kik és miért is fizessenek neki (http://www.hwsw.hu/hirek/54697/deutsche-telekom-halozatsemlegesseg-timotheus-hottges-ceo.html).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.