Cikkajánló #6.1: Magáncélú másolás, díjfizetés és EUB

Hajdú Dóra kollegina egy rendkívül színvonalas és terjedelmes tanulmánnyal ajándékozta meg a nagyérdeműt a 2014. decemberben megjelent Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle hasábjain, mely az Európai Unió Bíróságának a magáncélú másolásra tekintettel fizetett díjakkal kapcsolatos joggyakorlatát vette szemügyre a lehető legalaposabb módon.

Dóra a munka egy-egy apró szeletét már megosztotta a blog olvasóival (lásd itt), de az egész anyag több hónap kemény munkája eredményeként nyerte el végső formáját. A tanulmány kiinduló pontja, hogy az Európai Unió InfoSoc-irányelve lehetőséget teremt a tagállamoknak, hogy mind a fénymásolás (és más hasonló technológiák) útján, mind a bármely más adathordozóra készített magáncélú másolatok kapcsán korlátozást vagy kivételt vezessenek be nemzeti jogukba, ám ennek ellentételezéseként méltányos díjazást kell meghatározniuk. [Vö.: 5. cikk (2) bekezdés (a) és (b) pontok.] Az irányelv ezen elvi rendelkezéseit persze a joggyakorlat erős ostrom alá helyezte, melynek eredményeként világossá vált: szinte minden szó külön figyelmet és értelmezést igényel. Hajdú Dóra e feladatra vállalkozott, mikor bemutatta az uniós szabályozási környezetet, majd sorra elemezte az irányadó – a Padawan, az Opus, a Luksan, a VG Wort, az Amazon, az ACI Adam és a Copydan Bandkopi ügyekben hozott – előzetes döntéseket (utóbbiban még csak főtanácsnoki indítvány született). A jogesetek ismertetését követte ugyanakkor a lényeg: az azokból leszűrhető tapasztalatok összegzése. Így megvizsgálásra kerültek a méltányos díjazás és a magáncélú többszörözés fogalmai, ütköztetésre kerültek az olyan idegen kifejezések, mint a “compensation” és a “remuneration” (amely pont az irányelv evolúciójával kapcsolatos érdekességekre is rávilágít). Hajdú Dóra külön figyelmet szentelt a méltányos díjazás meghatározásának szempontjaira, amely az egész terület rákfenéjeként jelölhető meg. Így feltette a kérdést a kollegina, hogy mi tekinthető a jogosultnak okozott hátránynak, ki a hátrányt okozó személy, mi a szerepe a hatásos műszaki intézkedéseknek a díjazás meghatározásakor, melyek a díjazással terhelhető eszközök és adathordozók, milyen szerepe lehet a felhasználási módok közötti különbségtételnek (pl. ki a felhasználást végző személy), végül miként oszthatók fel a beszedett díjak a jogosultak körében.
A kollegina rendkívül alapos, elolvasásra és további felhasználásra méltó tanulmányának a bibliográfiai adatai a következők:
Hajdú Dóra: A magáncélú másolásra tekintettel fizetett díjak egyes értelmezési kérdései az Európai Unió Bíróságának Gyakorlatában, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2014. december, p. 25-69.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.