A jog van az emberért, nem pedig az ember a jogért. Ezt a szempontot szem előtt tartva gondoltam úgy, hogy a szakdolgozati témám, az internetes fájlcserélés és a büntetőjog viszonyának komplex, átfogó elemzéséhez a vonatkozó bel- és külföldi, szerzői- és büntetőjogi jogszabályokon túl szükséges lenne annak az ismerete is, hogy maguk a jogalanyok hogyan állnak hozzá a fájlcserélés jelenségéhez.
Hogy a kérdésre választ kapjak, egy kutatást végeztem. Egy öt kérdésből álló, anonim módon kitölthető kérdőívet állítottam össze a témám szempontjából releváns kérdések felmérésére. Alapvetően két tényezőt vizsgáltam: a jogalanyok fájlcseréléssel (annak szerzői- és büntetőjogba ütközésével) kapcsolatos jogismeretét és a jelenség hatályos jogi szabályozásának értékelését. A kérdőívet az interneten főként a Facebookon terjesztettem, két hét felmérési idő alatt 339-en töltötték ki. Kitöltőim túlnyomó többségben egyetemista, internethasználó, a fájlcserélés jelenségével tisztában lévő (azt használó vagy nem használó) fiatalok voltak. A kérdőív elején tisztáztam, hogy a fájlcserélés kifejezés alatt nem saját, hanem mások szerzői joga alatt álló fájlok internet segítségével történő cseréjét értem.
A kérdések a következőképp hangzottak:
1. Szoktál-e torrent program segítségével fájlt cserélni?
2. Szerinted a hatályos magyar jog alapján a fájlcserélés útján történő letöltés jogsértésnek minősül?
3. Szerinted a hatályos magyar jog alapján a fájlcserélés útján történő feltöltés jogsértésnek minősül?
4. Szerinted lehetséges-e a fájlcserélő programokat – feltöltés nélkül – csak letöltésre használni?
5. Helyesnek tartod-e, hogy a fájlcserélés ellen a büntetőjog fellépjen?
|
1. ábra: Szoktál-e torrent program segítségével fájlt cserélni? |
A fájlcserélési szokásokkal foglalkozó első kérdésre adott válaszok szerint a megkérdezettek 74%-a aktív fájlcserélő. Ez azt jelenti, hogy tisztában vannak a jelenség technikai működésével és amikor a jogi szabályozásról mondanak véleményt, a saját maguk által elkövetett folyamatot értékelik.
|
2. ábra: Szerinted a hatályos magyar jog alapján a fájlcserélés útján történő letöltés jogsértésnek minősül? |
|
3. ábra: Szerinted a hatályos magyar jog alapján a fájlcserélés útján történő feltöltés jogsértésnek minősül? |
A második és harmadik kérdés a felhasználók jogismeretének felmérését célozta. A rájuk adott válaszok alapján elmondható, hogy a fájlcserélők körében a letöltés jogszerűségét illetően nagy a bizonytalanság: a válaszadók 20%-a nem tudta eldönteni a kérdést és az igen-nem válaszok közötti különbség is kevesebb volt 15%-nál. A feltöltés jogszerűségének kérdésében már jóval nagyobb az összhang, a válaszok 70%-a szerint jogsértő és csak 13%-uk véli úgy, hogy nem az. A bizonytalanok aránya azonban itt is magas, 17%-ot tesz ki.
|
4. ábra: Szerinted lehetséges-e a fájlcserélő programokat – feltöltés nélkül – csak letöltésre használni? |
A negyedik kérdéssel a fájlcserélők technikai ismereteire kérdeztem rá, nevezetesen a torrent programok egy tulajdonságára. A válaszadók között minden bizonnyal akadt olyan, aki azon kevés programok egyikével rendelkezett, amelyekkel a fájlcsere feltöltés nélkül is bonyolítható volt.
|
5. ábra: Helyesnek tartod-e, hogy a fájlcserélés ellen a büntetőjog fellépjen? |
A legfontosabbnak – úgy gondolom – az utolsó kérdésre adott válaszok tekinthetők. Az eredmény egyértelmű: a jogalanyok túlnyomó többsége (79%-a) ellenzi, hogy a fájlcserélés szabályozása a büntetőjog eszközeivel történjen.
A bejegyzés zárásaként köszönetet szeretnék mondani Péternek, hogy lehetővé tette a felhívás blogon való közlését, valamint azon blogolvasóknak, akik kitöltéssel vagy megosztással segítették munkámat.
—
Szerkesztői megjegyzések: az ehhez hasonló felmérések mind-mind hasznosak a szerzői jogi tudatosság erősítése, a fogyasztói attitűdök felmérése, a piaci környezet helyes értékelése céljából. Tanulságos látni, hogy a válaszadók szignifikáns része jogellenesnek tekinti még a letöltést is, nem csak a visszaosztást (én jobb szeretem ezt a szót használni, semmint a feltöltést, az inkább a release tevékenységre vonatkozhat, András gondolok a seedelésre gondolt feltöltés alatt), miközben 73 százalékuk fájlcserélő. Ergo az emberek egy jelentős része tudja, hogy amit csinál, az jogellenes. A kérdésekből ugyanakkor csak a válaszadók általános, pillanatnyi és felszíni ismeretei érhetők tetten. Így nem tudni, hogy az emberek többsége hallott-e az új Btk. vonatkozó, dekriminalizációs hatású rendelkezéséről. Illetve ha a jövőben hasonló felmérések születnek, feltétlenül érdemes korra, nemre, végzettségre vonatkozó adatokat is gyűjteni (ha ezt megtette András, az jó hír), ezek is visszatérő elemei a nemzetközi statisztikáknak, s ezek segítségével az ilyen és ehhez hasonló felmérések eredményei összehasonlíthatókká válnak a többi forrással. Ezzel együtt gratula Andrásnak, örülök, hogy ilyen témában ír szakdolgozatot.
—
Szerző: Szabó András
András az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának V. éves jogász hallgatója és az ELTE Bibó István Szakkollégium Büntetőjogi Műhelyének tagja. Egy éve Erasmus ösztöndíjjal tanul Göttingenben, a Georg August Universitäten. Érdeklődési területe a szerzői jog és a büntetőjog területére esik, ezek összefüggéseit vizsgálja. A 2011-es pécsi Országos Tudományos Diákköri Konferencián „Az internetes fájlcserélés büntetőjogi vonatkozásai” című dolgozattal vett részt. Később ezen jogterületek valamelyikével szeretne foglalkozni.
One thought on “A fájlcserélés társadalmi megítélése”