Breaking News: Új megállapodás a Google Books ügyben

A röviden csak Google Books pernek hívott ügy 2005-ös indulása óta immáron a harmadik egyezségi megállapodást kötötte a könyvek millióinak digitalizálásával a világ vezető online könyvespolcává váló Google. Az új, módosított egyezségi megállapodás azonban mint hatókörében, mind  tárgyában korlátozott. A (könyves) világot  nem fogja megváltani, mégis fény az alagútban.

A múlt hét egyik legfontosabb híre volt, mikor a Google és a könyvkiadók érdek-képviseleti szerve (Association of American Publishers, AAP) bejelentette, hogy sikerült egyezséget kötniük a könyvdigitalizálási projekttel kapcsolatban. Azt azonban feltétlenül látni kell, hogy ez csupán egy csekély szelete a Google Books projekt körüli jogi herce-hurcáknak. A kiadók jelentős része eddig is csatlakozott a Google partner programjához, amelynek keretében a köteteik legálisan kerültek digitalizálásra. (Hangsúlyozottan nem értékesíthetővé, sokkal inkább kereshetővé váltak e kötetek, azonban a Google jogok kapott a többszörözésre, az előképek bemutatására, cserébe a kiadók is részesedtek a potenciális reklámbevételekből.) A megállapodás értelmében viszont mostantól a kiadók atekintetben is opcionális joggal bírnak, hogy engedélyezzék-e a Google-nek a forgalomban nem kapható (out-of-print) köteteiknek a szkennelését. ha erre sor kerül, akkor a Google a kiadó rendelkezésére (is) bocsátja a digitális másodpéldányt, amit a kiadó maga is értékesíthet, egyúttal viszont a könyv elérhető lesz a Google Books oldalról is. A cég azonban csak a mű 20%-át vetítheti ki előnézetben. Ugyanakkor linket biztosíthat a Google Play felületre, ahol a kötet megvásárolható lesz. E vásárlásból származó bevételeket aztán a felek megosztják egymás között. A hírekből nagyjából ennyi olvasható ki, plusz az, hogy a kiadók végső soron nem követeltek kártérítést a Google-től.
A jogi problémák legsúlyosabbika – az árva művek feletti kontroll kérdésén túl, melyre a fenti megállapodás sem adott megoldást – a szerzőkkel (egészen pontosan az Authors Guilddel) kötendő megállapodás, vagy ennek hiányában a velük szemben lefolytatandó per. Ezzel kapcsolatban két fontos meglátásom van (valószínű ezekre mások is hivatkoznak persze): ad 1) az AAP, mint különálló szervezet, szabadon köthet megállapodást a Google-lel, s ez nem érinti a céggel szemben, a szerzőket tömörítő pertársaság által indított különálló pert; ebből  az is következik, hogy a Google-AAP megállapodást nem kell a bíróságnak jóváhagynia, vagyis az eldöntött tény; ad 2) a szerzők gyakorlatilag magukra maradtak; a kiadóik híján – akik jelezték ily módon: a Google modellje mellett állnak – a szerzőknek gyengültek a pozícióiak a továbbra is folyamatban lévő per során; s nem csak anyagilag (a jogászokra fordítható pénzek tekintetében), de potenciálisan a jog oldaláról nézve is (amit számomra az tükröz kiválóan, hogy a kiadók nem kértek kártérítést a Google eddigi jogsértéseiért). Más szavakkal, bár eddig sem kételkedtem abban, hogy a szerzőknek továbbra is érdekükben állna a megállapodás (melyet aztán a bíróságnak továbbra is jóvá kellene hagynia), mostantól ez igazán sürgetővé fog válni.
A legfontosabb cikkeket lásd a New York Timesban, a Publishers Weekly oldalán, a PCMagen, magyarul például (de csak nagyon röviden) az Indexen, illetve az [origo]-n.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük