eG8: Internet és demokrácia
2010. május 24-25-én Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke, az idei G8-as találkozó házigazdájaként hagyományteremtési céllal megszervezte az első e-G8 fórumot. A találkozó után kiadott memorandumban az aláírók kiálltak a demokrácia és a szabadságjogok érvényesülése, egyúttal az internetes jogsértésekkel szembeni hatékony fellépés szükségessége mellett.
A rendezvényen közel 1500 vendég vett részt, köztük a politikai szféra mellett az internet világának legfontosabb szereplői is (a Google, a Facebook, az eBay, a Wikipedia, az Amazon stb. vezetői és tulajdonosai). Sokak bánatára a civil szféra nem igazán kapott meghívást az eseményre. Nem is véletlen, hogy az internetes semlegesség és a fogyasztói érdekek szószólói az e-G8 idejére szervezett „ellenfórum” keretében fejtették ki saját gondolataikat az internet jövőjéről. (Az Access által készített, és sok más civil szervezet által aláírt nyilatkozatot, mely az internetes hozzáféréssel, a netes semlegességgel és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokkal is foglalkozik, lásd itt.)
A rendezvényen Sarkozy világossá tette, hogy az internet működésének kereteit az államoknak kell meghatározniuk, méghozzá úgy, hogy egyszerre biztosítsák az emberi jogok és az alkotás szabadságának érvényesülését. Így az említett memorandum preambulumának 1. pontja rögtön megerősíti az aláírók elkötelezettségét a szabadság és demokrácia értékei mellett, illetve a II. cikk 9. pontja az internet nyitottságáról, átláthatóságáról és szabadságáról tesz említést. Ugyanezen cikk 15. pontja viszont hangsúlyozza a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat megsértő internetes felhasználásokkal szembeni hatékony jogérvényesítés fontosságát. Sarkozy azt is kiemelte, hogy a gazdasági növekedésében az internetes vállalkozások is óriási szereppel és egyben felelősséggel bírnak.
Mivel sajnos nem volt lehetőségem a rendezvény egészét megtekinteni, ezért nehéz lenne arról nyilatkozni, hogy a rendezvény letett-e valami maradandót az asztalra. Ezt is csak az idő dönti el, illetve a G8 következő házigazdája. Mivel ez az Egyesült Államok lesz, ezért szinte már most borítékolható, hogy lesz második felvonás jövőre. S bár idén Lawrence Lessig és Yochai Benkler is élesen bírálta a három csapás rendszereket, kíváncsian várom, hogy – ha már netes semlegesség – miként alakul a Protect IP Act sorsa az Egyesült Államokban, és hogy jövőre az is terítékre kerül-e.
Az eseménnyel kapcsolatban rengeteg hasznos információhoz lehet jutni a Kluwer Copyright Blog bejegyzéséből, az ITCafé cikkéből, valamint két New York Times cikkből (íme az első és a második linkje).