Alakul a Commercial Felony Streaming Act

Nincs egy hónapja, hogy a PROTECT IP Act (illetve mivel még csak javaslat, valójában Bill) az amerikai Szenátus elé került, amely bár nem döntött még róla, ez azonban csak idő kérdése. A PIPA árnyékában azonban egy másik törvényjavaslat a Kongresszus elé került májusban. A “Commercial Felony Streaming Act” (S. 978-as számú törvényjavaslat) bűntetté kívánja nyilvánítani a jogvédett művek engedély nélküli, üzletszerű nyilvános előadását.

Az Egyesült Államok jelenlegi szabályai szerint a szerzői jogok üzletszerű megsértése akkor minősül bűntettnek, ha a jogsértő 180 napon belül egy vagy több szerzői művet legkevesebb tíz példányban többszöröz vagy terjeszt, és e példányok kiskereskedelmi ára meghaladja a 2500 dollárt (18 USC §2319). Az internet fejlődésének köszönhetően azonban ma már nem feltétlenül kell a jogvédett tartalmakat letölteni (többszörözni) azok megtekintéséhez/meghallgatásához. A hihetetlen módon terjedő streaming alkalmazások azonban nehezen illeszthetők be valamely fenti vagyoni jog keretei közé, sokkal inkább illeszkedik a nyilvános előadás fogalmába [17 USC §106(4)]. Mivel azonban a fenti büntetőjogi előírás erre nem tartalmaz utalást, a jogvédett művek üzletszerű nyilvános előadásával szemben, legalábbis ahogy az MPAA érvel, az ügyészek nem igazán indítanak eljárást.

A “Commercial Felony Streaming Act” alapján azonban az ügyészek akkor is eljárást indíthatnak, ha a jogsértő 180 napon belül egy vagy több szerzői művet legkevesebb tíz példányban a nyilvánosság számára elektronikus úton előad, és ezen előadások kiskereskedelmi értéke meghaladja a 2500 dollárt, avagy a művek nyilvános előadására szerzett engedélyért fizetendő fair jogdíj összege meghaladja az 5000 dollárt [S. 978, Sec. I.(a)(2)]. A szabadságvesztés büntetés maximális mértéke egyébként 5 év.

Mivel ez csak egy törvényjavaslat, ezért messzemenő következtetéseket nem kell levonni belőle. Néhány gondolatom azért támad.

1.) Épp a PROTECT IP Act kapcsán tettem arról említést, hogy az a javaslat egyértelműen extraterritoriális jelleggel bír, vagyis az Egyesült Államok területén (így elvileg joghatóságán) kívül elkövetett jogsértésekre is kiterjedhetnek előírásai. Mindez a fenti törvényjavaslatra is igaznak tűnhet, hiszen az elektronikus úton történő nyilvános előadás vagyoni jogáról szól. Mivel a törvény kimondottan is a streaming szolgáltatások ellen irányul, tagadni sem lehet, hogy – legalábbis elvi szinten – bárki, aki a világhálón beágyaz egy tartalmat a weboldalán, az előírás hatálya alá kerülhet. Nem vagyok azonban borúlátó: szerintem semmi esély sincs arra, hogy egy magyar embert beidézzenek a fenti bűncselekmény elkövetésének vádjával. A büntetőjog területén az ilyesféle eljárások nem olyan egyszerűek.

2.) A törvény szerkesztésének lényege, hogy a fenti bűntett megállapításának előfeltétele a szerzői jogi törvény bizonyos szakaszának megsértése (más szavakkal a Commercial Felony Streaming Act egy kerettörvényi tényállást hoz létre). Ez pedig annyit tesz, hogy első lépésben a szerzői jogsértés illene megállapítani, ami persze költséges és időigényes eljárást feltételez. Terry Hart kiváló blog bejegyzéséből elérhető az USA Igazságügyi Minisztériumának iránymutatása arra nézve, hogy a büntetőjogot mikor érdemes igénybe venni a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok megsértése esetén. Ebből kitűnik, hogy – akárcsak nálunk – a büntetőeljárás ultima ratio eszköz, vagyis például csak a legsúlyosabb esetekre érdemes használni, avagy csak akkor, ha a szerzői jogi kérdések már tisztázást nyertek stb. Épp ezért Terry Hart úgy látja: nem valószínű, hogy e törvény folytán majd tömegével indulnának a büntetőeljárások a streamelőkkel szemben.

3.) Tulajdonképpen akkor bárki, aki engedély nélkül egy vagy több jogvédett tartalmat legkevesebb tízszer streamel180 napon belül, büntetőjogi felelősséggel tartozik tettéért? Nagyon úgy fest, hogy akár én is e körbe tartozhatnék, hiszen néhány Youtube-os felvételt én magam is beágyaztam jegyzeteim közé. Elsőre nem hiszem, hogy egy ilyen törvény rendkívül jó hatással lenne tehát például (de nem kizárólag) a blogok világára. Erről is érdemes lenne részletes vitát folytatni.

A törvényjavaslatot az illetékes bizottság június 16-án elfogadta. Vagyis a Kongresszusnak immáron két olyan új IP törvényről/módosításról kell a közeljövőben döntenie, amely több kérdést vet fel a hasznosságát illetően, mint amennyi érv a bevezetésük mellett szól.

Update #1: Az ITCafé merített e bejegyzésből, köszönöm.

Update #2: Lásd továbbá az 1709 Blog bejegyzését a témát illetően, valamint Terry Hart egy további alapos elemzését a Copyhype-on.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.