A torrentezés büntetőjogi vonatkozásairól…

…Szól az az írás, amit a szegedi jogi karon végzett Ibolya Tibor ügyész tollából az alábbi linken lehet olvasni. Előre leszögezem, nem vagyok büntetőjogász, ezért a büntető eljárásjogi részletekről – sajnos messze van már, amikor diákként tanultam a Be.-t – nem igazán tudok véleményt formálni. Másrészt azt is jelzem előre, hogy nagyon ráérősek végig olvashatják az ASVA.info oldalon található kommenteket. (Ez utóbbiak azért is tanulságosak, mert nagyon jól tetten érhető bennük egy “jellemfejlődési” tendencia. Szinte már tragikomikus, hogyan izzanak fel az indulatok, és jutnak el oda az egyes kommentelők, hogy a bicskájukat nyitnák egymás neve hallatára.)

Ibolya tanulmánya egyébként véleményem szerint magas színvonalú, eltekintve néhány pontatlanságtól.

Először is a technikai háttér (2.o.) pontatlan, aminek egyébként nem egy kommentelő hangot is adott az ASVA.info oldalon. Ezek az apróságok fontosak, de nem olyan borzasztóak. Pl. “a .torrent kiterjesztésű fájlokat a legkönnyebben egy ún. tracker-ről (felhasználói közösség) lehet letölteni”. Ez a mondat alapvetően egy fölösleges szót (legkönnyebben – habár azt jelzem, hogy például a The Pirate Bay által favorizált mágneslinkek esetén a TPB-nek már nincs trackere, de ez egyelőre a kivétel), egy nyelvtani hibát (trackerről a helyes írás), és egy téves azonosítást (a tracker igazából nem egy felhasználói közösség, hanem egy számítógép) tartalmaz. De mint mondtam, ilyeneken nem múlik, sőt, ezekért meg sem érdemelte az ügyész úr a kommentelők lebecsmérlő megállapításait.

A tanulmánynak van egy sarkalatos pontja, egy fontos tévedése, ami a szerzői jogi alapokat érinti, s melyeket a Btk. 329/A.§ “keretdiszpozíciós” jellege folytán – vagyis hogy e szakasz megvalósulásához egy másik, a szerzői jogi törvényben rögzített szerzői jogsértésnek kell megvalósulnia – feltétlenül vizsgálni kell.

A szerző konzekvensen, de sajnos tévesen letöltésről és feltöltésről beszél. Az első szóval semmi probléma sincs, se jogilag, se technikailag. Az utóbbival azonban több is. Helyesen használva feltöltésről csak akkor beszélhetünk, ha valaki valamely jogvédett tartalmat maga “tölt fel” egy tartalmak tárolását végző szerverre (kvázi maga hoz létre másolatot). Ilyen személyből mindig sok van. A torrentezés azonban nem erről szól. Sőt, a tényleges P2P fájlcserélés története során egy olyan szolgáltatás sem volt, ahol a fogyasztók valamely központi szerverre tölthettek volna fel jogvédett tartalmakat. A BitTorrent technológia esetén az egyetlen dolog, amit “feltöltenek”, az a .torrent kiterjesztésű fájl, aminek sem a neve, sem a metaadatai nem jogsértőek önmagukban (erre az ügyész úr is helyesen utal). Ráadásul a tényleges fájlcsere során a “feltöltő” személy igazából “nem tölt fel”, hiszen ő semmi tevőlegeset nem tesz akkor, amikor más letölt tőle. Ennek ellenére megvalósít egy szerzői jogsértést, amiről a tanulmány megfeledkezett, ez pedig a szerzői jogi törvény 26.§ (8) bekezdésében szerepel.

Ez így szól:

A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét (…) a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

Ez a törvényi kategória, melyet nagyon csúnyán (vagy hosszan) nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételként ismerhetünk, súlyos csapás a tartalmakat megosztó személyekre nézve. Eszerint amennyiben valaki hozzáférhetővé/elérhetővé/letölthetővé tesz jogvédett tartalmakat, MÁRIS jogsértést követ el. Ez azért kardinális, mert a tanulmány abból indult ki, hogy a feltöltésnek meg kell valósulnia, sőt egyetlen adatelem, fájlszelet még nem elegendő a jogsértéshez. De, sajnos igen…

E ponton persze azonnal visszautalok az ügyész úr írására, akinek a bizonyítás nyomozati szakaszban és a tényleges bíróság előtti eljárásban megjelenő nehézségeivel kapcsolatos megjegyzései teljesen jogosak. Nem beszélve továbbá arról, hogy a jogvédő szervezetek által végzett adatgyűjtés bizonyítékként való felhasználása kizárt kellene, hogy legyen, hogy egyébként a jogosult engedélye nélkül történő adatgyűjtéssel a jogvédők is jogsértést követnek el stb.

Számomra az egész írásban az a lényeg, hogy bizony van egy hang az ügyészség oldaláról is, amely nem a vaskalapos, vagy éppen “lobbi hatásokat” tükröző véleményt ismételgeti, hanem világos érveket felsorolva érvel a fájlcserélés jogszerűségét illetően. Ez komolyan üdvözölendő!!!

Kommentek:

komment

28 gondolat “A torrentezés büntetőjogi vonatkozásairól…”

  1. Peter says:

    Ha kiakarom forgatni a torrent esetében nem tölti fel az egész művet, sőt…

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Péter!

    Bátran fejtsd ezt ki hosszabban is, mert így elsőre nem tudom, melyik részéhez szólt a komment.

    Azzal ugyanis teljesen egyetértek, sőt, én magam is arra utalok, hogy feltöltés egyedül egyszer történik, amikor az első emberke, aki a torrentet létrehozza, ezt a fájlt tölti fel. Ezt követően már feltöltés nincs, de hozzáférhetővé tétel gyakorlatilag igen, sőt bárkinél, aki az adott tartalmat birtokolja. (Azon lehetne vitázni, mert ez tényleg kardinális, hogy csak a seederre igaz ez, vagy a leecherre is, de ettől most eltekintek.)

  3. agnes says:

    Hová lett a kommentem? A lényeg, hogy az ügyésznek igaza van, Mezei úr pedig figyelmetlenül olvasta el a cikket…

  4. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Nem tudom, hová lett az eredeti megjegyzés, én semmiképp nem moderáltam. Ellenben a fenti kommentből még nem tudok következtetni arra, hogy mi is a probléma. Kedves Ágnes, írja már meg, melyik részére gondolt! Köszönöm!

  5. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Ágnes! Még arra tudok gondolni, hogy esetleg hosszú kommentet írt, mert azt néha nem szereti ez a blogspot… Ha tényleg hosszút írt, az viszont azt jelenti, hogy lesz miről beszélgetni, ezért határozottan érdekel a véleménye.. Kérem mindenképpen próbálja meg újra begépelni (akár két részben is). Köszönöm!

  6. agnes says:

    1. a torrenttracker amellett hogy természetesen egy webszerver, ahogy azt az ügyész írása tartalmazza is, igen is egy felhasználói közösség, szabályzattal, fórummal, chatelési lehetőséggel, moderátorokkal stb.

  7. agnes says:

    2. az Asvainfo-s kommentelők egy kivétellel nem az ügyészt, hanem a többi kommentelőt fikázták, az ügyészről inkább elismerően szóltak.

  8. agnes says:

    3. az ügyész egyértelműen leírja idézem:
    "A torrent technológia használata során a letöltés az Szjt. 18.-19.§- a szerinti többszörözésnek, a feltöltés pedig az Szjt.26.-27.§ – a szerinti nyilvánossághoz történő közvetítésnek számít."

  9. agnes says:

    4.az ügyész írása egyrészt a tracker tulajdonosok felelősségrevonásának jogi nonszensz voltáról szól, másrészt az egyéni userek esetén a feltöltés – ami szerinte is bűncselekmény – bizonyításának lehetetlenségéről illetve aránytalanul magas költségéről…

  10. agnes says:

    Talán tessék még egyszer elolvasni!

  11. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Na, ezek így már kommentek.

    Re-1. Ezen a ponton nem hiszem, hogy rosszul fogalmaztam. Gondoljunk a Bitgate.org weboldalra. (Már megszűnt, ezért lehet beszélni róla.) Maga a weboldal egy indexáló oldal, ahol maga a közösség találkozik, torrent fájlokat oszt meg, adminok moderálnak, szabályozott az oldal ÉS A TRACKER használata, amely az a szerver, ami a mögöttes adatforgalomhoz (torrent fájlok tárolása és a keresés/letöltés/visszajelzés folyamatban szerepet játszik. Szerintem nem fogalmaztam rosszul, az ügyész úr is csak annyiban, hogy nem említette, hogy a közösség egy külön weboldalon találkozik.

  12. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Re-2. Igen, átnéztem újra, teljesen igazad van. A sok udvariatlankodásban elvesztettem a fonalat. Mindenesetre azt a kritikát véleményem szerint sem érdemelte meg.

    Re-3. Ha hosszabban fogalmaztam volna, lehet, hogy senki se olvasta volna végig a posztot. Addig a pontig teljesen igaza van az ügyész úrnak, hogy az az ember, aki JOGVÉDETT TARTALMAT, pl. az Iron Man 2-t (és nem torrent fájlt!!!) ténylegesen feltölt a netre, a nyilvánossághoz közvetítés jogát sérti.

    Az anyag azonban tévesen kategorizál minden megosztást (tehát a fenti "feltöltést" és amikor "tőlünk tölt le valaki") FELTÖLTÉSKÉNT. Amikor valaki egy közösség részeként elérhetővé tesz egy filmet, nem nyilvánossághoz közvetítést, hanem nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt valósít meg.

    Ez van olyan súlyú körülmény, amit meg kellett volna konkrétan említenie a szövegben az ügyész úrnak.

  13. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Re-4. Kimaradt a "szól" szó a végéről. Mindenesetre amit írt, így van. (Nem látom, hol írtam ezzel ellentéteset?) A jogi "nonszensz" kifejezéssel annyiban érdemes vigyázni, hogy sok külföldi országban ez nem "nonszensz", hanem létező megoldás! Ráadásul a "ki-tudja-mikor-lép-hatályba" új polgári törvénykönyv alapján akár még sansz is lesz a felelősségre vonásra (egy új, közvetett felelősségi doktrína alapján).

    Re-"szám nélküli ötödik": a személyeskedést kérlek, hogy mellőzd. Okot nem adtam rá. Köszönöm.

    És tényleg köszönöm a kommenteket. Bár nem érzem, hogy ennyire élesnek kellett volna lenniük, de nincs ezzel baj. Ezt mindenképpen úgy fogom fel, hogy a magyar emberek nagyon érdekeltek a témában, ami nem meglepő. És épp ezért kell sokat beszélni róla, és épp ezért örülök az ügyész úr írásának is, mert egy új szereplő lépett a porondra a vitában!

  14. agnes says:

    Ha személyeskedésnek érezte elnézést kérek!
    "sok külföldi országban ez nem "nonszensz", hanem létező megoldás!"
    Ez így van, de a magyar szabályok szerint ez akkor sem helyes, mégis fellépnek néha igen agresszíven a trackerek ellen. Az ügyész írása szerintem ezért nagyon bátor és fair, mert abszolút szembe megy a létező hivatalos felfogással…

  15. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Nem, nem vettem annak, bár kissé úgy hatott. Talán a "talán" szó miatt.

    Azt hiszem sokkal közelebb áll a véleményünk egymáséhoz, mint az elsőre tűnhet. Teljesen érthetetlennek tartom én is, miért hajlandó a rendőrség lépni egy-egy szimpla ProArtos riadójelzésre. (Más esetben ez nem mindig megy.)

    Nem is olyan rég felkeresett egy fájlcserélő, és jogi tanácsot kért. (Tette sajnos mindezt azután, hogy vallomást tett… Másodjára amúgy akkor keresett meg, miután lemondott a tárgyalás tartásáról… Úgyhogy sokat értek a tanácsaim…)

    Az ő gépét is simán elvitte a rendőrség (annyit sikerült elérni, hogy másfél hónap után visszakapta), egy sima ProArtos feljelentés alapján, pedig hát… Ja, és a bíróság simán megállapította a Btk. 329/A.§-t.

    Szóval az ügyész úr véleménye azért fontos, mert nagyon hiteles az eljárásjogi akadályok tekintetében, kiváló hivatkozási alap! (Hátha tanítják is majd ezt az ügyészeknek és a rendőröknek is.)

  16. agnes says:

    Ne haragudj, de nincs igazad.
    1.A tracker amellett, hogy természetesen technikailag egy webszerver, igenis elsősorban felhasználói közösség, szabályokkal, fórummal stb.

    2.Az asvainfós kommentelők egy kivétellel nem az ügyészt, hanem egymást fikázták…

    3.Az ügyész cikkében ezt írja idézem:

    "A torrent technológia használata során a letöltés az Szjt. 18.-19.§- a szerinti többszörözésnek, a feltöltés pedig az Szjt.26.-27.§ – a szerinti nyilvánossághoz történő közvetítésnek számít."

    Az ügyész nem vitatja a nyilvánosság felé közvetítés jogellenességét, azt viszont igen, hogy szerzői mű esetén a torrent technológia használata során az azonosíthatóság problémája miatt ez megvalósulhat-e egyáltalán…

    4. Az ügyész írása nem biztos, hogy az Ügyészség álláspontja, ezért az "ügyészség felöl" kitétellel én óvatosan bánnék…

  17. Dév says:

    Tisztelt Mezei Péter úr!

    A feltöltés témához szeretnék hozzászólni. Szakdolgozatomat a szerzői jogi jogsértések és a fájlcsere kapcsolatáról írom.
    Kérdésem a következő: Ön szerint nem szükséges egyetlen azonosítható adatrész, az Szjt. viszont úgy rendelkezik, hogy: „A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére”

    A torrentfile-ok esetén mi tekinthető azonosítható résznek? Egy film pl. több száz darab .rar fájlra van osztva, amelyeket egy adott személy egyenként is több száz helyről szed össze. Amennyiben nem állapítható meg az azonosítható rész fogalma (és legnagyobb részben nem lehetne megállapítani), akkor mit tekintünk a jogsértés tárgyának (függetlenül attól, hogy nyilvánossághoz közvetítés vagy nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétel áll fenn)?

  18. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Dév!

    Nagyon éles a meglátás és alapjában véve helyes is. A probléma a szerzői jogi törvénnyel szerintem pont az, hogy e tekintetben "túl általános", vagyis kevés fogódzót ad a gyakorlatnak fájlcsere ügyben (ez az általános jelleg mondjuk más esetekben jó is lehet).

    Az azonosíthatóság ugyanis nem elvi kérdés, hanem gyakorlati. Erre akarsz te is utalni. (Már ha tegezhetlek.) Ha nem azonosítható, akkor elvileg nincs baj, ha azonosítható, akkor elvileg baj van. Ez ettől viszont csak az elv.

    Vajon hogyan jut el a jogosult az egyszeri júzerhez? Nyilván nem egyetlen piece az, ami felkelti a figyelmét, hanem az adatok komplex mozgása. Az az egyetlen szelet, amit egy adott pillanatban lát, nem is hiszem, hogy azonosítható. Ha azonban az IP-címet lenyomozza, már előrébb van.

    Nem tudom, mennyire feltételezhetem, de ha használtad a BitTorrentet, akkor az biztos feltűnt, hogy ha már egyetlen szeletet leszedsz a netről, a shared folderedben ott van a majdani (teljes letöltés esetén összeálló) tartalom neve. Akár mappaként (mert mondjuk rar fájlokba van tömörítve), akár egyetlen fájlban. Ily módon szerintem már egy szelet azonosíthatóvá teszi a tartalmat, de csak a te gépeden keresztül! Vagyis először el kell jutnia oda a jogosultnak (ez az igazán nehéz), de ha ez megvan, akkor dogmatikailag nyert ügye van.

    Ha ezzel még rontottam az összképen, folytassuk a beszélgetést. Akár az e-mail címemen is (mezei@juris.u-szeged.hu). Ha esetleg segítség vagy irodalom kellene a szakdolgozatodhoz, szólj, örömmel segítek.

    Üdv,
    MP

  19. Dév says:

    Értem, s köszönöm a választ.

    További kérdéseket is szeretnék azonban feltenni.

    1. Visszatérve a fő témára, vagyis Ibolya Tibor ügyész úr torrentezésről írt esszéjére, az általa szerinted rosszul definiált feltöltés-fogalom esetén a büntetőeljárás nehézségeiről szóló részt is kritika érheti. Gondolok itt arra a részre (rövidített formában linkelem), hogy:

    A szerzői jogsértésekkel kapcsolatos büntető eljárások tipikusan két okból indulhatnak. Az egyik a jogvédő szervezetek kezdeményezése, a másik, amikor a hatóság egy másik bűncselekmény utáni nyomozása közben észlel az illető számítógépén audiovizuális tartalmakat. A második esetben nem lehet nyomozást elrendelni, mert a letöltés nem bűncselekmény, a feltöltés gyanúja pedig a már említett nehézségek miatt nem alapozza meg a büntetőeljárás megindítását. (Szerinted nem a feltöltést kell bizonyítani , hanem a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt, ez a gyanú azonban már a letöltött fájl torrentprogramban "hagyásával" is igazolódhat, nemde?)

    2. Nem kapcsolódik szigorúan ide, de mivel dolgozatom részegységeként az ACTA-ról is írok, ezért lenne néhány számomra ezidáig tisztázatlan kérdésem az egyezménnyel kapcsolatban.

    a. a három csapás intézménye pontosan hol jelenik meg a szövegben?
    b. "az internet- vagy tartalomszolgáltató köteles illegális tevékenységgel gyanúsított felhasználóinak összes személyes adatát kiadni" – olvastam az egyik korábbi hírben, ez maradt a végleges szövegben is?
    c. valahol azt olvastam, az EP elfogadta már egyszer a kész szöveget, az aláírásra viszont nem került sor; igaz ez a hír, s van-e ennek jelentősége (mármint az előbbi)?
    d. ha az összes EU tagország parlamentjének jóváhagyása szükséges az aláíráshoz, h merülhet fel egyáltalán az a hír, hogy az EU csak úgy aláírja a dokumentumot?

    3. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszására és a bitorlásra tudnál-e olyan példákat mondani, amelyek számítógépes környezetben valósulnak meg? Szakdolgozati témám ugyanis alapvetően az informatikai (számítógépes környezetben elkövetett) bűncselekményeken belül a hacking, illetőleg a szerzői jogi jogsértések (elsősorban a fájlcserére, azon belül is a torrentre koncentrálva, de warezről, DDL-ről is írok), amelyet a büntetőjogi tanszéken tervezek leadni. Azonban annyira belemerültem a szerzői jogi témába, hogy attól félek, már enyhén szólva áthágtam a büntetőjog kereteit így egy kicsit vissza szeretnék lépni a gyújtópont felé.

    Válaszaidat előre is köszönöm.

    Üdvözlettel:
    Schmidt Dávid
    a PTE-ÁJK hallgatója

  20. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Dávid!

    A mindenit, ez nem kevés… Szerintem külön-külön írok rájuk.

    1.: Az a kérdéses rész szerintem több apróbb hibától is szenved. Nem csak "jogvédők" kezdeményezhetik a büntetőeljárás beindítását, hanem például maguk a jogosultak is, legalábbis elvileg. A gyakorlatban szerintem a szoftveripar az, ami erős lehet e tekintetben, de nem ismerek pontos számokat.

    Én nem értek egyet az ügyész úrral amúgy. Ő azt mondja, hogy a "letöltés nem bűncselekmény". Ez nem ilyen egyértelmű. (A) A letöltés szerzői jogsértés-e? Az SZJSZT szerint igen, ha a forrás nem legális, én ezen az oldalon állok. (Az más kérdés, hogy ennek ellenőrizhetősége finoman szólva is nehéz.) Mások szerint a letöltés magáncélú többszörözés. Ha azonban a letöltés szerzői jogsértés, akkor bűncselekmény is lehet a 329/A alapján, feltéve hogy átlépi a szabálysértési értékhatárt és a tényállási elemeket megvalósítja.

    A Btk. 329/A.§ azonban keretdiszpozíció. Így BÁRMILYEN szerzői jogsértés, amely a szabálysértési értékhatárt átlépi és a tényállási elemeket megvalósítja, máris vétség.

  21. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Folyt.
    2. a) Legjobb tudomásom szerint az ACTA nem tartalmazza a fokozatos válasz rendszerét, szerencsére.

    b) Hűha, erre nem készültem fel. Meg kellene nézni a végső szöveget (valamikor tavaly októberben vagy novemberben tettem ki), hogy mit ír róla. (Bocsáss meg érte, de külföldön vagyok, most én ezt nem tudom átnézni, majd csak jövő héten.)

    c) Igen, emlékeim szerint az EP támogatta a szöveget, de ez nem ratifikáció, vagy ilyesmi.

    d) Még egy hűha… Küzdök a Lisszaboni szerződéssel, e ponton az én ismereteim is még építésre szorulnak…

  22. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    3. Egy DVD lemezről a CSS (vagy más hatásos műszaki intézkedés) eltávolítása, és arról a magáncél kereteit túllépő másolatkészítés és értékesítés. Ha a Btk-t megnézed, az ugye azt is tiltja, ha valaki ilyen szoftvert forgalomba hoz.

    Javasolom, hogy Békés Gergely és Gyenge Anikó cikkét olvasd el, ők a DRM-ről írtak jó pár éve egy zseniális anyagot. Ha a DRM viszontagságai érdekelnek, olvass bele Jessica Litman Digital Copyright című alapművébe.

    A DDL jó ötlet, de akkor ne hagyd ki a streaminget sem. Ez utóbbinak is van esetjoga (YouTube v. Viacom például, de nem kizárólag). A DDL kapcsán az országban talán csak nekem (és egy kollégámmal együtt társszerős rendszerben) született cikkem. Mindkettő az Infokommunikáció és Jogban jelent meg. (2009 és 2010 végén.)

    Üdv,
    Péter

  23. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Dávid!

    No, végszóra, íme egy hír az ACTA és az EU "viszonya" kapcsán: http://www.edri.org/edrigram/number9.20/acta-european-parliament-committees.

    Üdv,
    MP

  24. Dév says:

    Köszönöm a válaszokat és a cikkeket. A DLL szolgáltatókkal kapcsolatos cikkedet használtam fel a dolgozatomhoz.

    Mennyi a szabálysértési értékhatár?

  25. Dév says:

    Elnézést a kérdésért, gondolom itt is 20.000 az értékhatár, bár kissé bagatell összegnek tűnik ez esetben.

  26. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Dávid!

    Hűha, ezt most nagyon elnéztem. A 329/A.§-nak nincs szabálysértési alakzata, vagyis elvileg egyetlen haszonszerzés végett, illetve vagyoni hátrányt okozva elkövetett szerzői jogsértés is büntetőjogilag releváns cselekmény. Ez így mondjuk elég rosszul hangzik… Bocsánat, hogy félretájékoztattalak…

    Üdv,
    MP

  27. Névtelen says:

    Üdvözlöm Mezei Úr!

    A minap három nyomozó ügyész (szakmámból kifolyólag e hatóság) jelenet meg munkahelyemen, majd közölték, főnökömmel, hogy házkutatást kell nálunk tartaniuk.
    Megérkezve a házhoz közölték ,hogy ellenem ismeretlen személy tett feljelentést azzal a váddal, hogy én filmeket, programokat, egyéb szoftvereket stb. töltök le majd írok ki dvd lemezre és árulom őket. Így a házkutatási határozat indoka a szerzői jogsértés üzletszerűen elkövetve.
    Ügyész kérdésére közöltem, hogy soha nem értékesítettem egy dvd-t sem még ajándékba sem adtam senkinek, valóban van nekem kb. 400db kiírt DVD lemezem melyeknek zöme film, zene, házivideó, vagy képek, csekély része pedig program/szoftver.
    Lefoglalásra került az összes továbbá a számítógépem, kérdésemre, hogy miért nem elég csak a merevlemez lefoglalása, azt mták, hogy mivel a számítógép az elkövetés eszköze.

    -Kérdésem lenne, hogy mivel valóban saját használatra írok ki lemezeket, mivel olykor megtellik a winchesterem, akkor írom ki őket sorra, lehet belőle gond?
    -Szoftverek nekem van sok VISZONT alig van amelyik fel is van telepítve és használom is, kb. 90%uknak csak a telepítő file van kiírva. Ezekre tekinttel mi lehet a szankció, mivel a szofvereket nem látom sem ebben sem az ügyész úr esszéjében sem, kifejteni.
    -Lefoglalásra került dolgokat visszakapom e ha megszűnetik ellenem az eljárást?

    Köszönöm a válaszokat, a továbbiakban kérdezni fogok és segítem a társaim.

    ÜDV:

    MARCOS86

  28. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Marcos86!

    Mivel ez elég személyes jellegű ügynek hangzik, szíveskedjék felvenni velem a kapcsolatot a hivatalos e-mail címemen: mezei@juris.u-szeged.hu

    Üdvözlettel,
    Mezei Péter

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.