Csökkentették a fájlcserélővel szemben megállapított kártérítés mértékét

2010. január 22-én a híres Capitol v. Thomas (éppen aktuálisan Capitol v. Thomas-Rassett) ügyben az eljáró Davis bíró a képen látható hölggyel (Jammie Thomas-Rassett) szemben korábban megállapított 1.92 millió dolláros kártérítés összegét 54.000$-ra csökkentette.

A per hosszú múltra tekint vissza, mivel ez aktuálisan már a harmadik összeg, amelyet az érintettnek a feltételezett (és ne tagadjuk, bizonyított) fájlcseréléséért (a felperesi érvelés szerint 1702 fájl került letöltésre, de ezekből mindössze 24 dal kapcsán kértek kártérítést) meg kellene fizetnie. Az eredeti bírósági eljárás során (mely pont arról volt híres, hogy a fájlcserélés történetében elsőként járt el polgári esküdtszék) az esküdtek 222.000$-os kártérítést állapítottak meg verdiktjükben (erről magyar nyelven lásd itt, angol nyelven pedig itt).

A döntés problematikáját az adta, hogy egy akkoriban futó másik aktuális perben (ez az ugyancsak elhíresült Atlantic v. Howell ügy) a bíróság elvetette a “nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel” (“making available to the public”) tétel alkalmazhatóságát fájlcseréléssel kapcsolatos perekben, mivel ilyen vagyoni értékű jogot (szemben az EU-val) az USA szerzői joga nem biztosít a szerzőknek. Mindezek ellenére a Thomas ügyben eljáró bíró az esküdtszéki utasítások között ennek alkalmazására hívta fel az esküdteket.
A megismételt tárgyaláson még kevésbé járt jól Thomas-Rassett. Az esküdtszék ugyanis második nekifutásra még súlyosabb, dalonként 80.000$-os, összesen tehát majd kétmilliós kártérítést ítélt meg a felpereseknek. (Erről magyarul lásd itt, angol nyelven pedig itt.)
Davis bíró végül ezt az összeget indokolatlanul magasnak (“sokkolónak”) tartván múlt pénteken mérsékelte a megítélt összeget. Bár eredetileg a minimálisan kiszabható (750$/jogsértés) kártérítés mértéke volt az elérendő cél az alperes részéről, a bíró ezt nem látta elképzelhetőnek, tekintettel arra, hogy az alperes az eljárás során eskü alatt többször is hazudott. Erről magyarul lásd itt, angol nyelven pedig itt.
A labda most már a RIAA térfelén van. Vagy elfogadják a megítélt összeget (hát…), vagy új eljárás lefolytatását kezdeményezik. Érdeklődéssel várjuk a folytatást.

2 thoughts on “Csökkentették a fájlcserélővel szemben megállapított kártérítés mértékét”

  1. Daniel says:

    "Bár eredetileg a minimálisan kiszabható (750$/jogsértés) kártérítés mértéke volt az elérendő cél az alperes részéről, a bíró ezt nem látta elképzelhetőnek, tekintettel arra, hogy az alperes az eljárás során eskü alatt többször is hazudott."

    Tehát avval, hogy hazudott a tárgyaláson több kárt okozott a Capitolnak?

    Ja és egy kis korrekció a végére:a minimálisan kiszabható összeg nem 750 dollár, az csak az alapeset, ha a jogsértés jóhiszemű volt, akkor 200 dollár, lásd US Copyright Act:

    § 504. Remedies for infringement: Damages and profits

    (c) Statutory Damages. —

    (2)"… In a case where the infringer sustains the burden of proving, and the court finds, that such infringer was not aware and had no reason to believe that his or her acts constituted an infringement of copyright, the court in its discretion may reduce the award of statutory damages to a sum of not less than $200."

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    @Daniel:

    A jóhiszeműséget gyakorlatilag pont azzal zárta ki a hölgy, hogy eskü alatt vallott valótlant. A bíró ezért sem valószínű, hogy figyelembe vette volna a 200$-os álomhatárt. (Valószínűleg a védelem is pont ezért nem próbálkozott ezzel.) Egyébként pedig ez azért sem lett volna lehetséges, mivel az Egyesült Államokban az esküdtszék ténykérdésekben dönt, a bíró a jogkérdésekben. A szándékos jogsértést tehát az esküdtek megállapították, ehhez nem nyúl/nyúlhatott a bíró. A kártérítés mértékét (mind plusz, mind mínusz irányba) viszont jogosult a bíró módosítani, ha az esküdtek verdiktjét méltánytalannak tartja.

    Értem én, hogy mire akarnál kilyukadni az első megjegyzéssel, azonban azt látni kell, hogy az aktuális jogsértés és az eljárás során tanúsított magatartás egymástól függetlenül működik. Két példa:
    1. a post-ban is említett Atlantic v. Howell ügyben a bíróság elvetette a making available to the public érvet, ami az "alperes javát szolgálta". Azonban mivel Jeffrey Howell szándékosan, a bírósági felszólítások ellenére is eltüntetett bizonyítékokat a számítógépéről (letöröte a KaZaA programot, a letöltött fájlokat + még a merevlemezt is újraformázta), a bíróság őt mulasztási ítéletben 40.500$-os kártérítés megfizetésére kötelezte.
    2. A TorrentSpy-t hasonló, bizonyítékok szándékos megsemmisítése miatt meghozott mulasztási ítéletben 110 millió dolláros kártérítésre kötelezték.

    Véleményem szerint Ms. Thomas-Rossett még örülhet is, hogy megúszta – ennyivel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.