2016. október 27-28-án Varsóban ötödik alkalommal került megrendezésre a CopyCamp nemzetközi szerzői jogi konferencia. A rendezvényen hazánkat Dr. Grad-Gyenge Anikó, Dr. Munkácsi Péter, Dr. Lábody Péter, Dr. Harkai István és G. Szabó Dániel képviselték.

A lengyel főváros legmagasabb tornya, a Kultúra és Tudomány palotája. A szovjetek ajándékaként 1952. és 1955. között épített építmény látta vendégül a „Másoló tábort”, vagyis a CopyCamp szerzői jogi konferenciát. A több mint hatvan előadó a rendezvény két napján két külön teremben tíz-tíz percben járhatta körbe azt a szerzői jogi problémakört, amely éppen foglalkoztatja. A helyszínválasztás számomra kissé szokatlan, ám annál izgalmasabb volt, nevezetesen a Kinoteka filmszínház mozitermei. Mivel a hallgató egyszerre nem tudott jelen lenni mind a két teremben, így nem volt alkalmam meghallgatni minden prezentációt. Ezért az alábbiakban csak azokat említeném meg, amelyeken személyesen is jelen voltam. Egyebekben a konferencia programja itt érhető el. Az esemény weboldalát egyébként érdemes a későbbiekben felkeresni, mivel az összes előadó prezentációját filmre vették, amely felvételek a későbbiekben elérhetők lesznek.

A konferencia nyitó előadásai között kapott helyet Arnd Haller, a Google németországi jogásza. Előadásában az ancillary copyright, vagyis a kiegészítő szerzői jogi védelem németországi megítéléséről beszélt. A hírügynökségeket érintő új szerzői jogi intézmény Európa legnagyobb gazdaságában megosztja a piaci szereplőket és más érintetteket. Az előadásban elhangzott, hogy a védelem által megcélzott hírügynökségek rengeteg pénzt invesztálnak a hírfogyasztás minden szegmensébe az információszerzéstől kezdve a hirdetések elhelyezéséig. A 2008-as válság azonban megtépázta a hirdetési kedvet és szándékot. A hírügynökségek és más piaci szereplők a kiegészítő szerzői jogi védelmet meglehetősen eltérően ítélik meg. Az egyik legnagyobb német vállalat, az Axel Springer üdvözli, ugyanakkor a keresőmotorok (Google, Yahoo, Microsoft), az akadémikusok közössége, az IT/Tech. szektor, az újságírók némelyike, a kiadók úgy vélik, hogy a kiegészítő védelem bevezetésével konfliktusba fog lépni a hírügynökségeket védő kiegészítő védelem és a kiadókat, szerzőket védő szerzői jog. Arnd Haller előadása második részében kitért a keresőmotor szolgáltatások felületein megjelenő snippet-ek problematikájára. A hírügynökségek közül néhányan ugyanis pénzt kezdtek el követelni a keresőmotor szolgáltatások üzemeltetőivel szemben a keresőben fellelhető hírek, illetve az azokból származó kulcsszavak keresési eredményben való többszörözése és nyilvánossághoz közvetítéséért cserébe. A Google ezt a követelést vitatta és a úgy döntött, hogy a snippetek elhelyezését csak azon kiadók részére teszi lehetővé, amelyek díjazás nélkül ezt kifejezetten igénylik. Az előadás zárószavában Arnd Haller kitért arra, hogy az uniós reform során ügyelni kell arra, hogy a szerzői jogi jogosultak, valamint a felhasználók információhoz való joga és a kommunikáció szabadságához való jog egymással egyensúlyba kerüljenek.

A B terem további előadói között szerepelt Rufus Pollock, a Cambridge-i egyetemről, aki a gyógyszerek és a szellemi alkotások kapcsolatáról osztotta meg gondolatait, kiemelve, hogy mennyire fontos, hogy létrehozzunk egy olyan világot, amelyben az információ szabadon áramolva segíti elő a gyógyulást. Az információhoz jutás szabadságának fontosságát rajta kívül Dimitar Dimitrov is kihangsúlyozta a Public Policy Ping Pong című előadásában. Szó esett még a korlátozások és kivételek nemzeti szabályozásának modelljeiről (Teresa Nobre), valamint arról, hogy hogyan lehet játszani vele (Agata Janeczek), illetve hogyan kell tanítani a szerzői jogról (Iga Bałos).

A szünetet követő harmadik szekcióban Jonas Holm azt fejtegette, hogy az adat a digitális forradalomban párhuzamba állítható a 18-19. század ipari forradalmának alapanyagával, a szénnel. Napjainkban az adatbányászat és a mély tanulás és az általa elsajátítható mély tudás rendkívül fontos. E folyamatot a könyvtáraknak biztosított szerzői jogi korlátozások és kivételek elősegíthetik. Ugyanezen szekcióban adott elő Dr. Grad-Gyenge Anikó, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Előadásában a creative commons és a szabad hozzáférés fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a szabad hozzáférés egy forradalmi eszköz, hiszen minél több tudományos forrást tesznek elérhetővé, annak annál nagyobb gazdasági haszna lehet. Éppen ezért robusztus befektetéseket kellene eszközölni a tudományokba. Ebből a tevékenységből a Magyar Tudományos Akadémia is kiveszi a maga részét, mint az open access mozgalom egyik zászlóshajója.

A két kiemelt előadás mellett a közönség hallatott még érdekes prezentációkat a kalózkodás és a tudás privatizációja határterületéről (Stephen Wyber), valamint az open access és a könyvtárak előtt álló kihívásokról és lehetőségekről (Petra Pejšová, Nicolaie Constantinescu, Ondřej Neumajer).

A második nap előadásait ugyancsak a B teremben hallgattuk végig. Ennek főként az volt az oka, hogy a magyar „delegáció” is e teremben tartotta prezentációit. Az első szekció nyitó előadását Konrad Gliściński tartotta, aki a szerzői jogviták 1469-től 1928-ig terjedő történetét feldolgozó könyvéből szemezgetett. Michał Przymusiński az új üzleti modellek (Netflix, Airbnb) szerzői jogra gyakorolt hatásait taglalt. David Felipe Alvarez-Amezquita bemutatta, hogy a dél-amerikai jogrendszerek hogyan védik a szerzőket az alapjogok segítségével. Őt Michael Morris követte, aki a McFadden-ügyet elemezve megmutatta, hogy az uniós szerzői jog aktuális kérdései bizony a tengerentúlon sem érdektelenek. Bernd Justin Jütte a digitális sampling új hullámairól és az arányosság európai és amerikai követelményeiről értekezett.

A szünetet követő szekcióban Marek Rosiński a lengyel igazságszolgáltatás szellemi tulajdonra specializált bíróságairól tudósított, amelyek az innováció előmozdításának lehetnek fontos elemei. E szekcióban kapott lehetőséget jelen sorok írója, aki igyekezett bemutatni, hogy a számítógépes játékok új disztribúciós modellje és az erre épített alkalmazások (Steam, Origin, Ubisoftclub) hogyan segíthetnek a szerzői jogi védelem szélesítésében, illetve, hogy miként nyújthatnak vonzó alternatívát az illegális fájlcseréléssel szemben.

Az utolsó szekció a közös jogkezelés jegyében telt. Michal Dubovan a közös jogkezelésről szóló irányelv csehországi átültetésének tapasztalatairól beszélte. Ugyanezt tette Dr. Lábody Péter Magyarország vonatkozásában. Dr. Munkácsi Péter a magyar szerzői jog fejlődéstörténetét vázolta 1970-től kezdődően, megfűszerezve egy kis lengyel-magyar zenetörténettel. G. Szabó Dániel megismertette a közönséggel, hogy a szerzői jog miként lehet az információhoz való jog egyik kivétele. A téma körüljárásához magyar esetjogot hívott segítségül.

A CopyCamp 2016-ban is igen színvonalasra sikerült, számos érdekes és izgalmas, gondolatébresztő előadás hangzott el, inspiráló előadók tolmácsolásában.