(USA) Hírmorzsák #5.16

Jól teljesít-e az Apple Music? The Next Great Copyright Office. Varsity Brands, Inc. v. Star Athletica, LLC: pompom-uniformis és szerzői jog. Öt év a szerzői jogsértésekért? Happy Birthday to You! – (USA) Hírmorzsák #5.16.

Jól teljesít-e az Apple Music? – A blog rendszeres olvasói emlékezhetnek arra, hogy magam is beszámoltam arról, amikor az Apple útjára indította zenei streaming szolgáltatását, Apple Music néven. A kérdés akkor az volt, és még most is az, hogy egy iyen jelentős késéssel “piacra dobott” szolgáltatás képes lesz-e felvenni a versenyt a piacot domináló Spotify-jal, a Rhapsody-val vagy bármely más weboldallal. Erre a kérdésre adott részleges választ Dr. Dre legújabb, 16 év elteltével, az első két hétben kizárólag az Apple Music oldaláról elérhető albuma, amely ezen időszal alatt nagyjából 11 millió meghallgatást produkált. A New York Times cikke szerint iparági szakértők úgy vélik, ez a szám nem csekély, mégsem tekinthető kiugrónak Drake “If You’re Reading This It’s Too Late” című dalának 48, avagy Kendrick Lamar “To Pimp a Butterfly” című dalának 39 milliós hallgatottságához képest. Különösen annak fényében nem, hogy az albumot nagyjából egy időben tették elérhetővé Dr. Dre eredeti zenekara, az N.W.A. történetét bemutató film mozikba kerülésével. A válasz tehát egyelőre nem kielégítő, amely nagyjából így hangozhat: eddig nem teljesít se rosszul, se jól az Apple Music

The Next Great Copyright Office – Ha már az Egyesült Államokban tartózkodok, és utam során a Szerzői Jogi Hivatalt is felkerestem, akkor gyakorlatilag lehetetlen, kimaradjon annak a cikknek az ajánlása, amely a jelenleg is futó reformelképzelések részét képező, a Hivatal modernizálására vonatkozó nézőpontot elemzi részletesen. A cikk absztraktja a következők szerint hangzik:

“While Congress considers whether to update U.S. copyright law through the House of Representatives’ copyright review hearings, there appears to be a growing consensus that it is time to modernize the Copyright Office. This article reviews the developments that led to the last major revision of the Copyright Act, including similarities between that process and the review process today. It discusses Congress’s focus since 1976 on narrower copyright bills, rather than a wholesale revision of U.S. copyright law, and the developments that have led to the review hearings. Finally, it considers the growing focus on Copyright Office modernization, with particular emphasis on the hearing ‘The U.S. Copyright Office: Its Functions and Resources’.”

Nem épp erről a ruháról volt szó,
de ez is pompon uniformis

Varsity Brands, Inc. v. Star Athletica, LLC: pompon-uniformis és szerzői jog – Toledoi tartózkodásim ideje alatt az Ohio-i Északi Körzeti Szövetségi Bíróság egyik kollégája hívta fel a figyelmemet arra az érdekes döntésre, amely a pompon lányok uniformisának az egyéni, eredeti jellegét vizsgálta. A döntés lényegi kérdése a következő volt:

“Are cheerleading uniforms truly cheerleading uniforms without the stripes, chevrons, zigzags, and color blocks? That is the question that strikes at the heart of this appeal. Plaintiffs-Appellants Varsity Brands, Inc., Varsity Spirit Corporation, and Varsity Spirit Fashions & Supplies, Inc. (collectively ‘Varsity’) have registered copyrights for multiple graphic designs that appear on the cheerleading uniforms and warm-ups they sell. Defendant-Appellee Star Athletica, LLC, also sells cheerleading gear bearing graphic designs that, according to Varsity, are substantially similar to the designs for which Varsity has valid copyrights. Star asserts that Varsity’s copyrights are invalid because the designs at issue are unprotectable ‘design[s] of . . . useful article[s].’ 17 U.S.C. § 101 (2012).  The district court concluded that a cheerleading uniform is not a cheerleading uniform without stripes, chevrons, zigzags, and colorblocks, and therefore Varsity’s copyrights are invalid. Varsity now appeals, and we take up the question that has confounded courts and scholars: When can the ‘pictorial, graphic, or sculptural features’ that are incorporated into ‘the design of a useful article’ ‘be identified separately from, and [be] capable of existing independently of the utilitarian aspects of the article[?]’.”

Öt év a szerzői jogsértésekért? – A TorrentFreak friss beszámolója szerint Rocky P. Ouprasith, a RockDizMusic és a RockDizFile weboldalak megálmodója és üzembentartója öt éves szabadságvesztés büntetésre számíthat azért, mert az említett két weboldal üzemeltetésével tudatosan szerzői jogsértéseket követett el. A weboldalak működését kiválóan leírja a TorrentFreak, amiből kiderülhet, hogy a vádlott nem klasszikus fájlcsere szolgáltatást üzemeltetett, hanem az ennél sokkal egyszerűbb(en bizonyítható), egyértelmű feltöltésen, és ezt követő letöltésen alapuló modellt rakott össze, s amelynek keretében a tartalmat feltöltő személy a tényleges letöltések számától függően részesülhetett díjazásban. Sajnálom Mr. Ouprasith, de ez csúcspancserság.

Happy Morning to All
Forrás: Priceonomics

Happy Birthday to You – Végül, ha már az Egyesült Államokban töltöttem a 34. születésnapomat, nem hagyhatom ki, hogy beszámoljak arról az érdekes jogvitáról, amely a “Happy Birthday to You” című, jól ismert dallal függ össze. Ennek szerzői jogai felett ugyanis még rendelkezik (rendelkezni kíván) a Warner és a Chappell’s, mások azonban vitatják, hogy a dal jogvédelem alatt állna. Az Ars Technica nyári híradása szerint a dal keletkezéséről dokumentumfilmet készítő Jennifer Nelson pert indított a jogtulajdonosokkal szemben annak megállapítása céljából, hogy a mű már a közkincs része. (Egyszóval kéri vissza azt az 1500 dollárt, amit a dalnak a dokumentumfilmben történő felhasználásáért fizetnie kellett. Persze világos, hogy a per ezen felül inkább az elvekről szól.) Úgy fest, hogy a felperes olyan bizonyítékot talált, amely egyértelműen maga felé billentheti a mérleg nyelvét. A Warner/Chappell‘s szerzői jogai ugyanis egy állítólagos 1935ös regisztráción nyugszanak. A felperes azonban talált egy olyan 1927-es, illetve 1922-es daloskönyvet, amelyek már tartalmazták a kérdéses dalt, ugyanakkor a dalok mellett nem került egyértelműen feltüntetésre a szerzői jogvédelemre – az akkori idők szabályai szerint – utaló “copyright” szimbólum. Enélkül azonban a mű a public domain részévé kellett, hogy váljon. Az Ars Technica cikkének legfontosabb bekezdései a következők szerint hangoznak:

Plaintiffs acquired their own copies of the songbook, including a first edition published in 1916, which didn’t have the song, and versions published 1922 and later, which include it without a copyright notice. That’s critical, because under the 1909 Copyright Act which was then in force, a published work had to include the word ‘Copyright’, the abbreviation ‘Copr.’, or the ‘©’ symbol, or ‘the published work was interjected irrevocably into the public domain.’ The plaintiffs argue that the 1922 publication without proper notice forfeited copyright in the work. Even if the judge overseeing the case doesn’t agree with them, however, there’s a secondary argument: the copyright for the whole 1922 songbook expired in 1949. There’s even a third line of defense: even if the work had been published in 1922 with proper notice, and even if that copyright had been renewed in 1949 (which the plaintiffs say it wasn’t), the song still would have become public domain at midnight on December 31, 1997.”

Aki egyébként a dal eredetére ennél részletesebben is kíváncsi, látogasson el a Priceonomics oldalára, amely kiválóan összefoglalja, hogy a dalszöveget Patty Smith Hill, a dallamot pedig nővére, Mildred Jane Hill írta. A dallam azonban megegyezik egy korábbi szerzemény, a “Happy Morning to All” című mondókával. (A fenti képre kattintva mindenki elsőre elénekelheti, és érezni fogja a száz százalékos hasonlóságot.) Egy szó mint száz, a jogtulajdonosok komoly bajban vannak, nagy az esélye annak, hogy el fogják veszíteni ezt az aranytojást tojó tyúkot.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.