Hírmorzsák #3.22

Ahogy közeledik az év vége, úgy közelednek az év végi határidők is. Ilyenkor különösen nehéz a blogolás. Ettől viszont a szerzői jogi hírek nem apadnak, csak özönlenek. Így mindenképpen eljött az ideje az idei huszonkettedik Hírmorzsák közzétételének. Lássuk, mik történtek az elmúlt napokban, lassan már hetekben…
Blokkolás, blokkolás és blokkolás. Start-up cégek az e-könyviparban. Fizetési felszólítás ott, razzia itt. A felhőben élni jó és még jobb? Uniós konzultáció a szerzői jog jövőjéről. Az Elsevier kiadó nem tűri, ha szerzői külön utakon járnak. – Hírmorzsák #3.22.

Blokkolás, blokkolás és blokkolás – Gyakorlatilag egyre másra érkeztek olyan tartalmú hírek, amely weboldalak, különösen fájlcserélésre “szakosodott” domainek blokkolásáról szóltak. Villalón főtanácsnok indítványáról, mely a UPC v. Constantin ügyben weboldalak ISP-k általi blokkolásának kereteiről értekezett, röviden már hírt adtam (de a részletes elemzés sem várat sokáig magára). Érdemes elolvasni e ponton a TorrentFreak véleményét is elolvasni. Pár napra rá egy újabb bejegyzésben adott hírt arról a TorrentFreak, hogy egy párizsi bíróság elrendelte bizonyos szerzői jogsértések elkövetésében közreműködő weboldalak blokkolását. A végzés címzettjeinek köre azonban rendkívül tág: a Yahoo!-t, a Microsoftot, a Google-t és számtalan ISP-t (Orange, Free, Bouygues Télécom, SFR, Numéricable és Darty Télécom) kötelezett a bíróság a blokkolásra. Végül még egy: Angliában lassan letisztulnak a weboldalak blokkolásának a keretei. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy számtalan bírósági végzést követően a legőjabb jogosulti keresetindítás után egyes szolgáltatók bejelentették: nincs kedvük parttalan vitákat folytatni, és bírósági végzés nélkül is korlátozzák a KickAssTorrents hozzáférését.


Start-up cégek az e-könyviparban – Se rövid, se hosszú összefoglalót nem lenne könnyű készíteni a New York Times belinkelt cikkéről, az ugyanis annyira sok érdekes új (és néhány régi) e-könyves szolgáltatásról és azt kidolgozó, felkínáló start-up cégről tesz említést, hogy ezekre képtelenség volna külön, egyesével kitérni. Az szinte bizonyos, hogy az e-könyvek előretörésével az agytrösztök egyre inkább e piaci szegmensre fókuszálnak, és min újabb funkciók, alkalmazások készítésével igyekeznek a felhasználói élményeket javítani. Több, kiváló ötletről olvashatunk ebben az újságcikkben.

Fizetési felszólítás ott, razzia itt – Az elmúlt napokban több ismerősöm is lelkesen megosztott velem internetes híreket. A Katona Tibor kolléga által átdobott HVG-s írás egy rendkívül érdekes helyzetről szól. Eszerint lengyel fájlcserélők kaptak fizetési felszólítást egy német ügyvédi irodától, amely a felhasználók IP-címének a kinyomozása után a lengyel ügyészségtől kére a magánszemélyek lakcímének a kiadását. Az ügyészség ennek eleget is tett, a felhasználók pedig megkapták a maguk 550 zloty-s felszólítást. A gyakorlat nem újdonság, Németországban ennek több éves múltja van immár. Tibi rokon pedig egy Indexes hírt küldött át nekem. Eszerint a NAV munkatársai több bevásárlóközpontban foglaltak le márkás telefonokat, melyek után azonban nem került az üreshordozó díj az Artisjus részére megfizetésre. A rövid Index cikk érdemi elemzés nélkül – a telefon memóriakártyáján tárolt oprendszer még nem teljes érv – problémásnak nevezi e jogdíjat. Én ezzel nem értek egyet. A telefonba épített, illetve abba az alap memóriakártyán kívül elhelyezhető adathordozó kártyák után a jogdíj befizetése alkalmas, mivel e készülékeken gyakorta előfordulnak magáncélból készített másolatok. E másolatok után a díj megfizetését nem Artisjus rendeli el, hanem a törvény írja elő. És szerintem ez így helyen. Tagadhatatlan, mint mindig, a jogdíj pontos összegéről lehet és érdemes beszélni, erre azonban minden lehetősége adott a jelentős jogdíjfizetőknek: minden évben összeülnek az Artisjus kollégáival és vitatkoznak egy jót. Egy dologban mindenképpen egyetértek az Index szerzőjével: a NAV ezesetben valóban jól járt el.

SoftLayer Technologies
(Forrás: New York Times)
A felhőben élni jó és még jobb? – Ugyancsak egyre-másra jönnek a hírek a felhő alapú szolgáltatások terjedéséről. Éles szemű olvasóim persze egyből észlelhetik, ez most közvetlenül nem szerzői jogi kérdés, és ez így igaz. A felhő terjeszkedéséről azonban jó tudni, nagyon is. Ez első hír szerint a Google rövidesen piacra dobja a vállalati szektornak szánt felhű alapú szolgáltatását. A nagyközönség, a fogyasztók megnyerését célzó (kereskedelmi természetű, mégis csak korlátozott haszonnal kecsegtető) modellek mellett a vállalati szektor becsatornázása irgalmatlan hasznot hozhat a Google-nek. Nagyon nő ez a Googleopoly… Amit valószínűleg más versenytársak igyekeznek majd megakadályozni. Ugyancsak a New York Times írása szerint az egyik legambíciózusabb ellenfél e téren az IBM lesz, amely milliárdokat (nem forintban, hanem dollárban) költa rendszerének a fejlesztésére. Tessék csak megnézni ezt a képet, amin egy pompás kis szerverszoba található. Az egyik a nagyon sok közül…


Uniós konzultáció a szerzői jog jövőjéről – Nem vagyok biztos abban, hogy ez a konzultáció épp milyen tőről fakad, könnyen lehet, hogy az immáron egy éve meghirdetett reformfolyamatok lassú eredője csupán. (Ha igen, akkor bizonyosan kijelenthető: a “jóslat”, miszerint 2013 a szerzői jogi reformok éve lehet – mármint európai szinten – eléggé rosszul sült el.) Mindenesetre íme a dokumentum, amely az európai szerzői jog reformjához elengedhetetlen részkérdéseket emeli ki, s válaszokat vár a szakemberektől, cégektől, közintézményektől, és bármely privát személytől. A kérdések többek között a jelenleg szabályozott vagyoni jogok működésére, a könyvtárak számára legégetőbb területekre (e-haszonkölcsönzés, digitalizálás, megőrzés és a könyvtáron kívüli elérhetővé tétel), oktatásra és kutatásra, a hátrányos helyzetűek tartalomhoz jutására, vagy épp a felhasználók által létrehozott tartalmak (user-generated contents) jogi helyzetére, a magáncélú többszörözésre és a fénymásolásra, a jogosultaknak fizetendő fair/tisztességes díjazásra, avagy az egységes eupai szerzői jogi jogcímre fókuszálnak. Amennyiben további fejlemények lesznek e területen, azonnal beszámolok róluk. A linkért köszönet Grad-Gyenge Anikó kolléganőmnek! (Lásd továbbá a Kluwer Copyright Blog bejegyzését a témában.)

Bónusz: az Elsevier kiadó nem tűri, ha szerzői külön utakon járnak – Andy barátom is küldött a napokban nekem egy érdekes hírt. Eszerint az Elsevier kiadó erélyesen lépett fel egy olyan kutatóval szemben, aki a kiadónál megjelentetett cikkét az Academia.edu weboldalon maga is elérhetővé tette. A bejegyzést író személy szerint ez ugyan ellentétben áll a szerző és a kiadó megállapodásával, azonban ezt mindennaposnak tekinthetjük a tudományos szférában. Ezzel magam is egyetértek, ezzel is utalva arra a problematikus helyzetre, ami a tudományos publikációk körüli bizonytalanságokból fakad.

Kommentek:

komment

2 gondolat “Hírmorzsák #3.22”

  1. Tibor says:

    Köszönöm, hogy megemlítettél Péter….tegnap olvastam – valahol – hogy az ARTISJUS, meg egy másik szervezet szakértői a Btk.385.§ (5) bekezdése ellenében érvelnek: egyikük szerint "közvetve jövedelemszerzés, hogy a torrentezés útján megszerzett művet nem kellett az illetőnek megvásárolnia, így – szerint – az új Btk. semmiben nem ad többletet a korábbi szabályozáshoz képest.

    Nos, ez nem így van, én inkább a Kommentárnak hiszek ( Wolter Kluwers Jogtár DVD-n a Btk-hoz):

    "A törvény az (1) bekezdésben meghatározott cselekményhez kapcsolódóan új büntethetőséget kizáró okot iktat be. Az internet-használat elterjedésével a felhasználói szokások is gyökeresen megváltoztak, a sok esetben a szerzői jogot sértő módon közzétett tartalmakhoz való hozzáférés módjai között a letöltés és a különböző fájlmegosztó rendszerek használata elterjedt a társadalomban, főleg a fiatalok körében. Ez utóbbi – úgynevezett peer to peer – konstrukció esetén adott szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény letöltésével egyidejűleg szükségszerűen annak hozzáférhetővé tétele is bekövetkezik.
    A törvénynek nem célja igazolni e rendszerek működését, ugyanakkor a büntetőjog mint végső eszköz szempontjából indokolatlannak tűnik a nem jelentős mennyiségű szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény vonatkozásában megvalósuló, személyes célokat szolgáló felhasználások tömeges kriminalizálása. A szerzői jog területén fennálló nemzetközi kötelezettségeink, így különösen a már idézett TRIPS egyezmény csupán a szándékos és kereskedelmi mértékű szerzői jogi kalózkodásra nézve teszik kötelezővé a büntetőjogi szankciók előírását, a kereskedelmi mértéket el nem érő cselekmények esetén nincs olyan körülmény, amely ezen a területen a nemzetközi normáknál szigorúbb büntetőjogi szabályozást indokolná.
    A büntethetőséget kizáró ok megállapítására nem kerülhet sor akkor, ha az bármilyen módon, akár csak közvetetten is jövedelemszerzés (bevétel elérése) célját szolgálja. A mentesség kizárólag a jelentős mértékűnek nem tekinthető, kisebb súlyú -a bűncselekményi értékhatártól számított 100 001 forinttól 500 000 forintig terjedő vagyoni hátrányt okozó – cselekményekhez kapcsolódóan kerül bevezetésre.
    Értelemszerűen e rendelkezés kizárólag a büntetőjogi felelősség megállapítását és a büntetőjogi szankciók alkalmazását zárja ki, és nem befolyásolja az egyéb jogági jogérvényesítés illetve szankció alkalmazásának lehetőségét."

    Tehát a nyilatkozók alaposan melléfogtak.

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Meg tudnád találni azt a nyilatkozatot? Mert a kommentár szövege elég világos, és a törvényalkotó célja is az volt, amit beidéztél, ez világos. (Még ha én azzal nem is teljesen értek egyet, elsősorban a törvény bizarr szerkesztése okán.) De nem tudom biztosan, hogy a kollégák mit mondtak. Előre is köszi! Az említés pedig jár, ha már te hívtad fel a figyelmemet rá!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.