Football Dataco: adatbázis és eredetiség

Az elmúlt időszakban egymást követően dolgoztuk fel a blogon (Nagy Dani és Hajdú Dóri kollégákkal az élen) az Európai Unió Bíróságának néhány fajsúlyos előzetes döntését. A mai napra egy újabb ilyen (angol) ügy jut, amely a labdarúgó versenynaptárak összeállítása révén kialakított adatbázis szerzői jogi és sui generis védelmére fókuszált.

A Football Dataco az angol és a skót labdarúgó bajnokság versenynaptárainak összeállításával megbízott cég. Ahogy arra az EUB is részletesen kitért: az angol és a skót Premier League mérkőzéseinek lebonyolítási sorrendjét egy több fordulós, emberek által felügyelt és ellenőrzött, azonban egyes elemeiben szoftverek segítségével megvalósított “szerkesztési” munka révén hozzák létre. 

A lépcsők a következők: 
(1) a versenynapok meghatározása (egyes magasabb szintű szervezetek, pl. FIFA, UEFA, versenynaptárainak figyelembe vételével); 
(2) a klubcsapatok felkérése, hogy közöljék kéréseiket mikor szeretnének, vagy mikor nem szeretnének megmérkőzni; 
(3) a párosítások manuális előkészítése (melyet egy Thompson nevű úriember végez); 
(4) a bajnokságok aranyszabályainak figyelembe vételével (egyik csapat sem játszhat három egymást követő mérkőzést otthon vagy idegenben, illetve öt egymást követő mérkőzésből négyet otthon vagy idegenben; lehetőleg minden csapat ugyanannyit játszott otthon, mint idegenben, és ugyanígy lehetőleg minden csapat ugyanannyit játszott otthon, mint idegenben a hétközi fordulókban) a hazai/idegenbeli mérkőzések sorrendiségének és a párosításoknak a manuális kialakítása Mr. Thompson által;
(5) a labdarúgó szövetségek és a rendőrség képviselőivel folytatott egyeztetések során a javasolt menetrend manuálisan vezérelt (de szoftverek segítségével megvalósított) frissítése, véglegesítése.
E munka vonatkozásában az EUB kifejtette (19. pont):

“Az elsőfokon eljáró bíróság által megállapított tényállás szerint, amely az előzetes döntésre utaló határozatban is szerepel, az alapügyben előforduló labdarúgó‑versenynaptárak elkészítési eljárása nem pusztán mechanikus vagy előre meghatározott módon zajlik, hanem éppen ellenkezőleg, az nagyon jelentős erőfeszítést és szakértelmet igényel annak érdekében, hogy a számos fennálló követelménynek az alkalmazandó szabályok lehető legteljesebb betartása mellett tegyenek eleget. Az ehhez szükséges munka nem szorítkozik merev kritériumok alkalmazására, és az abban különbözik például egy telefonkönyv összeállításától, hogy minden egyes szakaszban mérlegelést és szakértelmet igényel, különösen amikor a számítógépes program a fennálló kötöttségekre tekintettel egyáltalán nem talál megoldást. A számítógép részleges használata G. Thompson állítása szerint egyáltalán nem zárja ki a mérlegelés, valamint bizonyos mérlegelési mozgástér szükségességét.”

Az angol alapügyben a vitát az képezte, hogy míg a Football Dataco cég az ily módon létrehozott adatbázisokra szerzői jogi és sui generis adatbázis-előállítói jogokat is igényelt (mind az uniós háttérjoganyag, mind az angol nemzeti jog alapján), addig az első fokú bíróság csak a szerzői jogi védelmet biztosította a cégnek. Az alapügy alperesei azonban még ezt is vitatják, meglátásuk szerint semmi ilyen jog nem létezik a Football Dataco oldalán. Az előzetes döntéshozatali eljárás érthetően tehát annak eldöntésére irányult, hogy a versenynaptár fent bemutatott kialakítása révén létrehozott adatbázisra nézve milyen jogok keletkeznek a Football Dataco számára.


Az EUB tanácsa – melyben helyet kapott a szerzői jogi ügyekben rendre feltűnő Malenovsky, illetve még a Magyar Juhász Endre is – döntését annak rögzítésével kezdte, hogy a versenynaptárak a korábbi joggyakorlat alapján alkalmasak az adatbázis-védelem megszerzésére. (Vö.: a C-444/02. sz. ügyben hozott előzetes döntéssel.) Ugyanakkor azt is hangsúlyozta a tanács, hogy az adatbázis szerzőit/alkotóit megillető szerzői jogi védelem (mely szabályozás logikája a gyűjteményes művekre vezethető vissza) és az adatbázist mennyiségi vagy minőségi ráfordítás ellenében előállító, megszerző vagy ellenőrző személy részére biztosított önálló (ún. “sui generis”, hangsúlyozottan nem szerzői jogi) védelem egymástól elkülönül. (Azon logikához hasonlóan, ahogy a jog a zeneszerzőt és az ebből születő hangfelvétel előállítóját külön oltalmazza.)


Mindezek ellenére kiemelésre került, hogy az adatbázisok jogi védelme nem a bennük foglalt adatok előállításának a védelmét jelenti. A tanács kiemelte (35-36. pontok):

“az alapeljárásban a kérdést előterjesztő bíróság által leírt, a jelen ítélet 14–18. pontjában foglalt eszközöket – így különösen a szellemi eszközöket – az érintett bajnokságok szervezésének keretében e bajnokságok egyes találkozóira vonatkozó időpontoknak, menetrendeknek, csapatoknak, a szabályok, paraméterek és a szervezeti kötöttségek összességének, valamint az érintett klubok különleges kéréseinek függvényében történő meghatározására használják. (…) Ezek az eszközök még akkor is az adatbázisban található adatoknak a létrehozására irányulnak, ha azokat a szóban forgó adatbázis tartalmazza, amint az a jelen ítélet 26. pontjában felidézésre került. (…) Következésképpen, és tekintettel a jelen ítélet 32. pontjában kifejtettekre, ezeknek az eszközöknek semmilyen jelentőségük sincs annak mérlegelése során, hogy az alapügyben előforduló labdarúgó‑versenynaptárakra kiterjed‑e a 96/9 irányelv szerinti szerzői jogi védelem.”

Annak eldöntése szempontjából, hogy a Football Dataco rendelkezik-e jogvédelemmel, tehát nem az adatbázis tartalma, hanem az adatbázis létrehozásakor végzett tevékenysége a döntő. Az EUB e téren elvi éllel jelezte (42. pont):

az a tény, hogy az adatbázis létrehozása – az abban található adatok létrehozásától függetlenül – ugyanezen kérdés c) pontja szerint a megalkotója részéről jelentős munkaráfordítást és szakértelmet igényelt, nem igazolhatja az adatbázis 96/9 irányelv szerinti szerzői jogi védelmét, ha ez a munkaráfordítás vagy szakértelem semmilyen eredetiséget nem fejez ki az említett adatok összeválogatása vagy elrendezése terén.”

Mindez nem jelent mást, mint hogy egy adatbázis szerzője akkor részesülhet csupán szerzői jogokkal, ha a gyűjtemény/adatbázis kialakítása szempontjából mutat fel eredeti alkotómunkát, függetlenül attól, hogy ebbe az adatbázisban végül milyen tartalom (akár eredeti, akár nem) kerül elhelyezésre. Hogy a konkrét tények alapján erre sor került-e, annak eldöntése értelemszerűen a tagállami bíróság feladata.

A kérdés előterjesztő angol bíróság egyébként arra is kíváncsi volt, hogy az uniós joganyagon nyugvó, az adatbázisokhoz kapcsolódó kétféle védelmen túl bármilyen másféle oltalmat is adhat-e egy tagállam (természetesen a szerzői jog keretein belül), a bíróság nemleges választ adott. A 96/9-es számú Adatbázis-irányelv kifejezett célja volt e terület uniós szintű harmonizálása, következésképp e “harmónia” megzavarására alkalmas bármiféle további tagállami jog elfogadhatatlan.
Az EUB döntésének konklúziója és rációja egyben tehát nem lehet más, mint az, hogy az adatbázis szerzőjének e gyűjtemény kialakításának részleteit (struktúráját, funkcióját, dizájnját stb.) illetően kell kifejtenie eredeti tevékenységet, amely viszont mindenképpen több kell, hogy legyen, mint egyszerű, mechanikus munkaráfordítás vagy a szakértelem alkalmazása. A jogeset iránt érdeklődők számára javasolom a Kluwer Copyright blog tavalyi bejegyzésének az elolvasását is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.