Cikkajánló #4.4 – Előrejelezhető-e a fair használat?

Cikkajánló sorozatom újabb elemmel bővül a mai napon. Ráadásul az egyik eddigi legjobb tanulmánnyal, amit valaha is olvastam. Nem kell világmegváltó elméletekre várni, több száz oldal elemzésre. Elég megismerni azokat a tapasztalatokat, amelyeket Matthew Sag, a chicagói Loyola Egyetem jogászprofesszora szerzett a fair use teszt alkalmazásával foglalkozó bírósági gyakorlat fényében: kiszámítható-e, megjósolható-e egy jogeset végeredménye (a fair használat ténye) a benne megjelenő körülmények fényében vagy sem?

Matthew Sag
Sag a jelenlegi amerikai szerzői jogi törvény 1978-as hatályba lépésétől a 2011-ig tartó időszak több, mint 280 jogesetét dolgozta fel analitikus módszerrel. Arra a következtetésre jutott, hogy az alperesek átlagos győzelmi rátája 39.92%, vagyis a jogosultak tízből csupán hat esetben járnak sikerrel a tárgyalások során. Sag sorra vette a fair use teszt törvényi megfogalmazásának elemeit (vö.: USCA §107), és ezek fényében 12 hipotézist állított fel, melyeket a fenti jogesetek fényében tesztelt. E tizenkét hipotézis a következő volt:
(1) a forrásmű átalakítása (transzformálása) a fair use mellett szól;
(2) a kereskedelmi célú felhasználás a fair use ellen szól;
(3) a közvetlen haszonszerzésre irányuló felhasználás a fair use ellen szól;
(4) nyilvánosságra nem hozott forrásmű felhasználása a fair use ellen szól;
(5) a kifejező, kreatív forrásmű felhasználása a fair use ellen szól;
(6) a forrásmű csupán részleges felhasználása a fair use mellett szól;
(7) a jogosult és a felhasználó eltérő szakmai orientációja (“industry separation”) a fair use mellett szól;
(8) a természetes személy felhasználó esetén nagyobb az esélye a fair use megállapításának;
(9) ha az alperest egy kevésbé tapasztalt egyéni ügyvéd képviseli, nagyobb az esélye a fair use megállapításának (mivel a bíróság ösztönösen a “kisember”/”underdog” védelmére kel);
(10) ha az alperest egy kevésbé tapasztalt ügyvédi iroda képviseli, nagyobb az esélye a fair use megállapításának (mivel a bíróság ösztönösen a “kisember”/”underdog” védelmére kel);
(11) a felperes szakmai/ipari hovatartozása döntő jelentőségű az ügy kimenetele szempontjából (a felperesek 41%-a az informatikából kerül ki, az ő esetükben valószínűbb a pernyertesség);
(12) az alperes szakmai/ipari hovatartozása döntő jelentőségű az ügy kimenetele szempontjából (az alperesek 52%-a az informatikából kerül ki, az ő esetükben valószínűbb a pervesztesség).
Ugyan a fenti hipotézisek közül nem mindegyiket tekintem tökéletesen megalapozottnak, különösen a 9-12. pontokat, azonban Sag meggyőzően hivatkozik más kutatási eredményekre, melyek elvben ezen hipotézisek kialakítását megalapozhatják.
Lássuk, milyen eredményekre jutott Sag. Tapasztalatai szerint statisztikailag szignifikáns módon bizonyítható a fair use megállapításának a lehetősége a transzformatív és a részleges felhasználások esetén, valamint akkor, ha a felperes természetes személy (vagyis a céges felperesek igenis jobban képesek előnyükre fordítani a helyzetet). Fordított esetben a fair használat ellen szól a közvetlen haszonszerzés célzata, valamint a tény, hogy az alperest egy kevésbé tapasztalt egyéni ügyvéd képviseli. A 8. és 10. hipotézisek statisztikailag nem szignifikáns módon – ugyanakkor összhangban Sag feltételezésével – a fair use mellett szólnak, a 2., 5. és 7. hipotézisek pedig ugyancsak statisztikailag nem szignifikáns módon a fair use ellen hatnak. Érdekes, hogy a 7. hipotézis (“industry separation”) terén Sag eredeti elgondolásának épp az ellenkezője nyert bizonyítást. A 4., 11. és 12. hipotézisek érvényesülése a mérlegelésben pedig egyáltalán nem mutatható ki a jogesetekből. (A nyilvánosságra nem hozott művek felhasználásával kapcsolatos hipotézis irrelevanciája alapvetően annak tudható be, hogy a Kongresszus 1992-ben törvénybe iktatta a §107 utolsó mondatát, amely épp az ilyen művek esetére teszi lehetővé a fair use teszt alkalmazását. Ennek ellenére érdemi joggyakorlat 1992 óta nem alakult ki e vonatkozásban.)
És íme a legérdekesebb. Sag meglátása szerint az eredetileg közel negyven százalékos alperesi győzelmi ráta 62%-ra ugrik, amennyiben a felhasználó transzformatív magatartást tanúsít, 68%-ra emelkedik, ha csak részleges másolás történik, és 87%-on áll meg, ha a felhasználó természetes személy. Sag sajnos nem ad választ olyan kérdésekre, hogy a 39.92%-os ráta milyen mértékben csökken, ha közvetlen haszonszerzés társul a felhasználáshoz, avagy ha az alperest egy tapasztalatlan egyéni ügyvéd képviseli. Talán indokolatlan is volna ezt elvárni tőle, noha rendkívül izgalmas volna ezt látni.
Záró gondolat, hiszen amíg nem születik döntés, folyton ez a kérdés izgat: vajon a Google Books ügyben Chin bíró miként dönt majd? Ha összevetem mindazt, amit olvastam, azzal, amit a Google ügyéről tudok, akkor a következők jönnek ki. A Google, mint alperes, egy rendkívül gazdag cég (csekély hátrány a Google-re nézve), a felhasználás nem közvetlen haszonszerzési célú, de kereskedelmi természetű (csekély hátrány), a forrásművek kreatív alkotások (csekély hátrány), a peres felek közötti üzleti elkülönülés részben fennáll, ám a Google szolgáltatása érdemben bemerészkedik a jogosultak piacára (csekély hátrány), az alperesek pertársaságba tömörült természetes személyek (csekély hátrány; ne felejtsük: a kiadók kiegyeztek a Google-lel, csak a szerzők pereskednek még), az alpereseket képzett ügyvédi iroda képviseli (csekély hátrány). És a legfontosabb: vajon transzformatív-e a Google könyvszkennelési projektje? Ha igen: szignifikáns előny, ha nem szignifikáns hátrány. Vagyis mindent egybevetve a Google egyetlen esetben nyerheti meg a pert: ha Chin bíró – például a Kelly v. Arriba Soft ügyre támaszkodva – úgy találja, hogy a Google szolgáltatása transzformatív módon (új jelentést adva vagy új hozzáférést biztosítva) nyúlt a forrásművekhez. (Erre nagy esélyt látok amúgy, de nem szükségképpen lesz ez az eredmény.)
Ez a tanulmány minden, a fair use iránt fogékony olvasónak egyenesen kötelező olvasmány!
Bibliográfiai adatok: Matthew Sag: Predicting Fair Use, Ohio State Law Journal, 2012: p. 47-91.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.