Painer ügy: a portréképek is szerzői jogi műnek számítanak

Folytatva elmaradásaink behozását a jelen cikkben a Golan ügyben hozott ítélet után egy másik fontos szerzői jogot érintő ítéletet, az Európai Unió Bíróságának a Painer ügyben tavaly decemberben hozott ítéletét mutatjuk be. A Painer ügyben a bíróság többek között pontosította a szerzői jogi értelemben vett mű küszöbkritériumait, valamint a közbiztonságra való hivatkozás, mint az Infosoc irányelvben meghatározott szabad felhasználási eset kritériumait.
Natascha Kampusch
Painer fotóján

Az ügy Natascha Kampusch elrablásához kötődik. Eva-Maria Painer szabadúszó fényképész, óvodás és iskolás gyerekekről készít portréképeket. Fényképein több mint tizenhét éve feltünteti a nevét, a megrendelésre készített fényképeire vonatkozóan szerzői jogi felhasználást nem engedélyez, csak az előhívott képeket adja el. Nem sokkal azelőtt készített fényképeket Natascha Kampuschról, hogy elrabolták. Amikor Natascha Kampusch 2006-ban megszökött fogvatartójától sajtótájékoztatója előtt nem volt róla olyan fénykép, ami frissebb lett volna a Painer által készített képeknél, így a sajtó (öt kiadóvállalat – négy német és egy osztrák) újságaikban, valamint weboldalaikon az elrablásról szóló cikkeket ezekkel a fényképekkel, valamint az ezekből készült fantomképekkel (manipulált képek, arról, hogy ekkor hogyan nézhetett ki Natascha Kampusch) illusztrálták, anélkül, hogy Painer nevét feltüntették volna. Fontos megjegyezni, hogy az eredeti képeket a sajtó Natascha Kampusch elrablásának idején a rendőrség felhívására tette közzé, azonban a 2006-os közzétételre már nem vonatkozott a rendőrség intézkedése.

Painer 2007. április 10-én pert indított a kiadók ellen a Bécsi Kereskedelmi Bíróságon (Handelsgericht Wien), keresete a jogsértés abbahagyására, az érintett lapszámok nyomtatásának és terjesztésének azonnali abbahagyására, továbbá kártérítésre vonatkozott, valamint ezzel egy időben ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is benyújtott. Ez utóbbi kérelemről a Legfelsőbb Bíróság (Oberster Gerichtshof) a per lezárta előtt, 2009. augusztus 26-án döntött, ítéletében azt állapította meg, hogy a fantomlépek publikálásához nem volt szükség szerzői engedélyre, mivel az eredeti képeket olyan szinten változtatták meg, hogy ez a helyi jog szerinti szabad felhasználásnak minősül.
A  Bécsi Kereskedelmi Bíróság ezt követően, 2010. március 8-án előzetes döntéshozatal iránti kérelemet terjesztett elő, mivel kételyek merültek fel a vonatkozó uniós jogszabályok értelmezésére vonatkozóan. Összefoglalva és a cikk szempontjából releváns mozzanatokra koncentrálva az előzetes döntéshozatali eljárás kérdései a következők voltak. Többek közt az kérdezte a tagállami bíróság, hogy a portréfotók alacsonyabb szintű szerzői jogi védelemben részesülnek-e a közösségi jog tekintetében azzal, hogy a művészi önkifejezés alacsonyabb fokon érvényesül, mint más műfajok esetében. Azt is megkérdezte a bécsi bíróság, hogy a média milyen feltételek mellet használhatja ezeket a képeket a szerző hozzájárulását mellőzve tekintve, hogy bűnügyről volt szó. Valamint a bíróság az idézés jogának pontosítását kérte erre az esetre vonatkozóan a névfeltüntetés tekintetében.
Az első kérdésre vonatkozóan az Európai Unió Bírósága úgy találta, hogy a portréképek készítése folyamán is megfelelő szintű alkotói szabadsága van a szerzőnek ahhoz, hogy azt eredeti műnek lehessen tekinteni, hiszen a fényképész dönti el, hogy milyen háttér előtt készüljön a kép, a modellnek milyen arckifejezése legyen, ő világítja be a felvételt, valamint a beállítást és a felvétel szögét is a fényképész dönti el. Az exponálás és felvételt követően az utómunka és az esetleges számítógépes képmanipuláció is teret ad a szerzői kreativitásnak. Ezek alapján a bíróság a a portréképeket is szerzői jogi értelemben vett műnek kategorizálta.
A bünügyi nyomozás folytán történő felhasználásra vonatkozó kérdésre a bíróság a 2001/29/EK (Infosoc) irányelvre hivatkozott, amely a nyomozást a közbiztonságot érintő kivételek esetkörébe sorolja, ám mivel a közbiztonságot nem az újságok kiadói, hanem a tagállamok biztosítják, a kiadók nem használhatnak fel szerzői jogi művet a közbiztonságra hivatkozva. Azt azonban nem tartotta kizártnak a bíróság, hogy a nemzeti hatóságokkal együttműködve, a hatóságok felhívására a kiadók publikáljanak ilyen képeket szerzői engedély nélkül.
Végül az idézés jogára vonatkozó kérdésre a bíróság hangsúlyozta, hogy a korábban kiadott mű idézésének feltétele a szerző nevének megjelölése, abban az esetben viszont, ha a képeket a nemzeti hatóságok kérésére hozták le az újságok, ebben az esetben a forrásmegjelölés elmulasztása nem tekinthető jogsértésnek.
Noha a közbiztonságra való hivatkozást érintő jogszabály-értelmezés nem okozott meglepetést, a művek szerzői jogi védelmének feltételeire vonatkozó érvelés annál inkább. Az Infopaq ítélet után úgy tűnik, hogy a bíróság továbbra is azon az állásponton van, hogy a kreatív önkifejezés már igen alacsony szintű kifejeződése is alkalmassá teszi a művet a szerzői jogi védelemre. A bíróság – ahogy fentebb írtam – a portréképek gyakorlatilag minden elemét a kreatív önmegvalósítás eredményének tekintette, tehát érdekes kérdés, hogy hol húzódhat a határ a vaktában készített fénykép (ami semmilyen kreativitást nem igényel, tehát az ítélet alapján feltételezhetően nem számít műnek, noha az egyedi lesz), és a portréfotóhoz hasonló viszonylag kevés kreatív erőfeszítéssel készített mű között.

Ajánlom az olvasó figyelmébe David Brophy, a népszerű IPKat szerzői jogi blog egyik szerzőjének cikkét, ami a közelmúlt hasonló ítéleteinek kontextusában is vizsgálta az ítéletet.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.