Elfogadták az új-zélandi fájlcsere törvényt

Hosszú ideje hallani arról, hogy az új-zélandi kormány a francia “három csapás” modellhez hasonló rendszert kíván bevezetni a jogellenes fájlcserélés visszaszorítása érdekében. Ezzel kapcsolatos hírt utoljára novemberben közöltem, s akkor be is mutattam az “Copyright (Infringing File Sharing) Amendment Bill” (akkori állapot szerinti) tartalmát. Nem kis meglepetést, sőt felháborodást keltve az új-zélandi kormány a tegnapi nap során váratlanul napirendre tűzte a törvény harmadik vitáját – melynek végén a mai napon a parlament elfogadta a javaslatot.

A TorrentFreak tegnap adott hírt arról, hogy a kormány még parlamenti képviselőket is meglepve ismét napirendre tűzte a fájlcsere törvényt. Sőt mi több, a mai napon a parlament 111 “igen” szavazattal 11 “nem” ellenében elfogadta a törvényjavaslatot (nemmel a Zöldek frakciója és két független képviselő szavazott). A törvény 2011. szeptember 1-én fog hatályba lépni.
Mindez heves reakciókat váltott ki az új-zélandi társadalomban: önkéntes szerveződések figyelhetők meg a Twitteren és egyéb közösségi oldalakon a törvény ellen, s a híradásokra érkező kommentek száma is óriási. A törvény elfogadásával kapcsolatban nagyon hasznos bejegyzések érhetők el az alábbi Geekzone linken.
A Scoop hírportálon található írás szerint a törvénymódosítás pozitívuma, hogy a jogsértéssel vádolt felhasználók egyértelműen védekezhetnek az állításokkal szemben (az ún. Copyright Tribunal előtt). Az ISP-k felelősségre vonását mellőzi az új törvény, szerepük a jogosultak által készített figyelmeztetések “postázásában” merül ki, ily módon egyébként az előfizetők személyes adatai is nagyobb védelemben részesülnek. Ugyancsak e bejegyzés a módosítás hibájaként említi, hogy az internet-hozzáférés jogosultja (a konkrét előfizető) válik felelőssé minden jogsértésért, melyet az adott hozzáférésen keresztül követnek el. Ennél is súlyosabb, hogy a Copyright Tribunal előtti eljárás során kvázi megszűnik az ártatlanság vélelme, mivel a jogosultak által beterjesztett “állításokat” mindaddig valósként kell kezelni, amíg a jogsértéssel megvádolt előfizető ennek ellenkezőjét nem tudja bizonyítani.
Ezzel kapcsolatban két megjegyzés:
1.) Franciaországban a “HADOPI I.” törvény ugyanezen okból alkotmányellenesnek bizonyult. Nehezen tudom elképzelni, hogy ne sértené Új-Zélandon az emberek jogérzetét, ha egyik legelemibb jogukat, az ártatlanság vélelmét, elvesztenék. Sőt, pont akkor, ha valaki megosztja az internet-hozzáférését másokkal – akár kollégiumban, akár egy családon belül – az ellenbizonyítás lehetősége még nehezebbé válik, hiszen így kvázi mindenkinek a tetteiről tudnia kell majd az előfizetőnek. Ily módon azonban kvázi kétszeres terhet rónak az előfizetőkre (fizess és naprakészen kontrolláld, ki mikor mire használja az internetet).
2.) Óriási probléma, ha a jogosultak anélkül élhetnek panasszal a feltételezett jogsértőkkel szemben, hogy ennek kontrollja lenne. Márpedig elsőre úgy fest, hogy nincs: az alaptalan panasz benyújtásának nincs szankciója, és így annak sincs, hogy az adott jogosult ismételten panasszal éljen ugyanazon előfizetővel szemben, még ha a Copyright Tribunal alaptalannak is találta a panaszt.
Nagyon nem tartanám szerencsésnek tehát, ha a rendszer keretében a jogosultakra ne vonatkozna a “fékek és ellensúlyok” elemi követelménye.
Végül a Scoop szerzője a módosítás hibájaként értékeli, hogy az internet-hozzáférés felfüggesztése továbbra is alkalmazható szankcióként. Ezzel amúgy én sem értek egyet, nem látom indokoltnak az ilyen súlyú szankció alkalmazását. Az E.SZER.INT blogon Tóth Péter Benjámin írja azonban (sajnos nem látom a felhasznált forrást), hogy ez a része a törvénynek egyelőre nem lép hatályba. A BoingBoing híre alapján kissé árnyalni szükséges e megjegyzést. Az internet-hozzáférés felfüggesztése, mint szankció, csak akkor kerül érdemben alkalmazásra, amennyiben a fájlcserélés nem csökken jelentősen az elkövetkezendő két évben a szigetországon. (Köszönet Anikónak e forrásért!)
Hasznos érvek és ellenérvek olvashatók a NZHerald és a Stuff írásaiban. (köszönet értük Tóth Péter Benjáminnak). Amint további fejlemények lesznek, azonnal jelentkezek!

2 thoughts on “Elfogadták az új-zélandi fájlcsere törvényt”

  1. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Köszönöm a forrást Anikó! Annak egy fontos megjegyzésével bővítettem a fenti bejegyzést.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.