2019-ben Mezei Péter kollégánk azzal fogadott az ÖJJI-ben, hogy van-egy uniós kutatási projekt (H2020 ReCreating Europe), amelyben az SZTE ÁJTK konzorciumi partnerként részt fog venni, én pedig folytathatom azokat a kutatásokat, amiket a digitális, internetes szerzői jog terén a disszertációmban elkezdtem. Valóban, azok a kérdések, amiket ott kinyitottam, a H2020 projekt keretében további válaszokat nyertek. A szegedi csapat három munkacsomagban (Working Package) vett részt. A WP2-ben a végfelhasználók tartalmakhoz való hozzáférési lehetőségeit, a WP5-ben a GLAM-szektort, a WP6-ban pedig a platformfelelősség új irányait vizsgálhattuk. Az eltelt három évben számos kutatási eredményt publikáltunk közös és önálló tanulmányokban és részt vettünk a munkacsomagok által összeállított jelentések írásában is. Jó néhány konferencián jártunk, amiből most az utolsó, brüsszeli zárórendezvény beszámolóját olvashatjátok.
A kétnapos zárórendezvény első felét az Európai Parlament épületétől néhány lépésre található Természettudományi Múzeumban rendezték meg. A nyitó gondolatokat a konzorcium lelke, Caterina Sganga (Sant’Anna School of Advanced Studies, Pisa) osztotta meg, egyben felvezetve a záró esemény menetrendjét és röviden összefoglalva, a projekt tartalmi elemeit, valamint a résztvevő partnereket. Ezután a két keynote előadó következett. Elsőként Niva Elkin-Koren (Tel-Aviv University Faculty of Law) osztotta meg gondolatait a mesterséges intelligencia alkotói folyamatban betöltött szerepéről, majd Imke Reimers (Northeastern University) vázolta fel a könyvipar előtt álló digitális kihívásokat.
A keynote előadások után következő szekció a végfelhasználókkal foglalkozott. Az első előadó újfent Caterina Sganga volt, aki összegezte az uniós korlátozások és kivételek rendszerét összehasonlító módszerrel elemző vizsgálat eredményeit. Ezután következett Mezei Péter kolléga, aki röviden bemutatta a blogon is már sokat emlegetett kétkörös kutatásunkat, amely a platformok végfelhasználói szerződéseit tekintette át a felhasználóbarátság irányából közelítve. Arianna Martinelli (Sant’Anna School of Advanced Studies, Pisa) ezután megosztotta azokat az új információkra, amiket a Global Pirace Study frissítése hozott. A szekció első felét Delia Ferri (Maynooth University) zárta a bemutatva azokat a kihívásokat és akadályokat, amelyekkel a fogyatékkal élő, kiszolgáltatott felhasználói csoportoknak kell szembesülnie. A szekció előadói ezután provokatív észrevételeket kaptak Severine Dussolier-től (Science Po School of Law, Paris), Alejandro Moledo-tól (European Disabilty Forum) és Christoph Schmon-tól (European Frontier Foundation) felkért hozzászólóktól.
A második szekció nyitó előadásában Joost Poort (IViR, University of Amsterdam) összegezte a szerzőket és előadóművészeket érintő átfogó kutatási eredményeket, különös tekintettel az érintett jogosultak tapasztalataira a mesterséges intelligencia és platform algoritmusok terén. Ula Furgal (CREATe, University of Glasgow) a szerzőket megillető visszavonás jogát érintő kérdéseket feszegette. Thomas Margoni (CITiP, KU Leuven) és Martin Kretschmer (CREATe, University of Glasgow), maradva a mesterséges intelligencánál, annak adatbányászatban betöltött szerepéről beszéltek. A szekció első részét Joao Pedro Quintais zárta, aki tovább tágította a mesterséges intelligencia szerzői és kapcsolódó jogokat érintő spektrumát, kitérve az MI által alkotott zeneművek védelmének kérdéseire. A szekció második felében Alain Strowel (UCLouvain és University Saint-Louis, Brussels), Pauline Durant-Vialle (Federation of European Screen Directors) és Jeremy Rollinson (EU Government Affairs, Microsoft) reagált az elhangzottakra.
Az ebédszünet utáni harmadik szekció részben rendhagyó volt. Szó volt ugyanis a kreatív iparágak előtt álló kihívásokról és új üzleti modellekről (Eneli Kindisko – University of Tartu), digitalizációról, agglomerációról és a kulturális kreatív vállalkozások fenntarthatóságáról, különös tekintettel a COVID-19 tanulságaira (Ingmar Pastak – University of Tartu). Stef van Gompel (Vrjie Universiteit Amsterdam) és Bartolomeo Melletti (CREATe – University of Glasgow) a kreatív újrahasznosítás legbeváltabb gyakorlatairól és a korlátozások és kivételek újragondolásáról beszélt. Elhangzottak esettanulmányok is a szellemi alkotások negatív tereiről (Alessandro Nuvolari és Raffaele Danna (Sant’Anna School of Advanced Studies, Pisa), végül pedig megismerhettük a CopyrightUser.EU kezdeményezést (Bartolomeo Melletti (CREATe – University of Glasgow), amely kezdeményezés igyekszik közelebb hozni a szerzői jogi hozzáférhetőség kérdését a nagyközönséghez. A szekció bírálói Estelle Derclaye (University of Nottingham) és Maartje Hülsenbeck (CREATe – University of Glasgow) voltak.
A negyedik szekció a GLAM-szektorról és a kulturális örökség megőrzéséről szólt. Roberto Caso és Lorenzo Beltrame (University of Trento) a szerzői jog és nyitottság keresztmetszetét tárgyalta, különös tekintettel az adat korszak kihívásaira. Giulia Dore és Laura di Nicola (University of Trento) a digitalizáció GLAM-szektorra gyakorolt hatásának indikátorait kereste. Marta Iljadica (CREATe – University of Glasgow) és Pinar Oruc (University of Manchester) egy izgalmas témát, nevezetesen a városok és a digitális téralkotás (digital placemaking) szerzői jogi és védjegyjogi aspektusait járt körbe. A szekció utolsó előadója, Konrad Gliscinski (Centrum Cyfrowe, Jagellonian University) kiemelte, hogy a GLAM-szektort érintő szabályozást új irányból kellene megközelíteni. Az elhangzottakat Fiona MacMillan (University of Roma Tre és Birkbeck University of London), Elke Kellner [International Council of Museums (ICOM), ICOM Austria] és Stefano Parise (Public Library Network, Milan).
A konferencia maratoni első napját a közvetítő szolgáltatókról szóló szekció zárta (mert az igazán izgalmas dolgokra bizony várni kell). Joao Pedro Quintais (IViR, University of Amsterdam) és Mezei Péter hangsúlyozták, hogy az uniós jogszabályi környezet töredezett a tartalmak szerzői jogi szempontból történő moderálása tekintetében. Sebastian Schwemer és Thomas Riis (CIR, University of Copenhagen), eltávolodva a jelenkor hatályos jogszabályi környezetétől, a tartalommoderálás jövőjét firtatták. Christian Katzenbach és Daria Dergacheva (University of Bremen) a panel érdemi részét a tartalommoderálás empirikus kutatásának kihívásaival zárták. A nap záró előadásait Alexander Peukert (Goethe-Universität Frankfurt am Main), Cedric Manara (Google) és Paul Keller (COMMUNIA Association for the Public Domain) kommentálták.
A második napra (The future of EU copyright law: policy recommendations) a konzorcium áttette székhelyét az Európai Parlamentbe, ahol a keynote előadásokat Brando Benifei (az AI Act raportőre), Axel Voss (a CDSM-irányelv raportőre) és Marco Giorello (Head of the Copyright Unit – DG Connect, Európai Bizottság) tartották. Utánuk ismét a konzorcium képviselői kaptak szót. Caterina Sganga összefoglalta a ReCreating Europe kutatási projekt munkacsomagjait és azok produktumait. Mezei Péter felhívta a hallgatóság – és benne a döntéshozók – figyelmét arra, hogy nagy szükség van a kulturális tartalmakhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosítására a végfelhasználók számára, különös tekintettel a fogyatékkal élőkre és a kiszolgáltatott csoportokra. A szerzői jog jövőjét firtatva, a konzorcium kutatási eredményeire alapozva Thomas Margoni a szerzők és előadóművészek, Martin Kretschmer a kreatív iparágak, Roberto Caso a kulturális örökségvédelmi intézmények, Joao Pedro Quintais pedig a közvetítő szolgáltatók tekintetében tett további szabályozási javaslatokat.
És hogy mit hozott ez a három év a H2020 ReCreating Europe kutatási konzorcium tagjaként? Annak ellenére, hogy a pandémia rögtön az elején hosszú időre home office-ba kényszerítette az egész csapatot, lehetőség adódott a doktori disszertációban megkezdett kutatási folyamatok továbbvitelére, nagyszerű emberek megismerésére, új impulzusok, kutatási megközelítések és módszerek felvételére, új helyek meglátogatására. Röviden: örök hála és köszönet, hogy részese lehettem ennek a szakmai szempontból rendkívül előre mutató és sokat adó projektnek.
A konferenciáról készült angol nyelvű összefoglalót itt olvashatjátok.