Az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) hangfelvétel-előállítói érdekképviseleti szervezet 2021-ben is közzétette a világzenei beszámolóját.

A 2020-as év a koronavírus járvány miatt számos iparágat fenekestül felfordított, a szerzői jogi felhasználási szokások átalakultak, ami egyes piaci szereplőknek előnyös volt, számos jogosultnak viszont hátrányos. Ezt minden empirikus kutatás nélkül is nagy valószínűséggel le lehet szögezni, ugyanakkor kifejezetten érdekes, hogy ez az egyes iparágakban milyen bizonyítható tendenciák formájában rajzolódott ki.

Nagy vonalakban a jelentés első számadatai megerősíteni látszanak a fenti felvetést: míg a világszintű bevételek 7,4%-al nőttek 2019-hez képest, és a fizetés zenei streaming szolgáltatások 18,5%-os növekedést könyvelhettek el, addig a fizikai műpéldányok egyébként is csökkenő eladásai 4,7%-al estek vissza, az élő előadások bevételei pedig 10%-al csökkentek.

2020 egyértelműen a zenei streaming éve volt, a világszintű bevételek 62,1%-át ez tette ki (46% a fizetés streaming, a fennmaradó részt pedig hirdetés-alapú szolgáltatások termelték ki), a szolgáltatók összesen 443 millió fizető feliratkozóval rendelkeznek. Ehhez képest még mindig második helyen állnak a fizikai műpéldányokból érkező bevételek (19,5%), amit az előadásokból (10,6%), egyéb digitális felhasználásokból (5,8%) és egyéb felhasználásokból származó bevételek követnek.

Érdekes módon a zenei piac legintenzívebb növekedése Dél-Amerikában volt megfigyelhető (+15,9%), amit Ázsia (9,5%), Afrika és a Közel-Kelet (8,4%) követ. Számottevő a növekedés Észak-Amerikában (7,4%), az európai (3,5,%) és ausztráliai (3,3%) számok ettől érezhetően elmaradnak.

2020-ban a zeneipar globálisan 81,9 milliárd EUR-val járult hozzá a GDP-hez, 2 millió álláshelyet tartott fenn, az EU-n kívüli exporthoz 9,7 milliárd EUR értékben járult hozzá és 31 milliárd EUR adóbevételt termelt.

Az IFPI jelentése szerint a legfontosabb feladatok között említhető a zene értékének tudatosítása, az átlátható és jogbiztonságot teremtő szerzői jogi környezet biztosítása, a szerződéskötési szabadság tiszteletben tartása és a jogsértések elleni fellépés erősítése.

A jelentés egy rövid rész erejéig kitér a CDSM irányelv átültetésére is, jelezve, hogy a tartalomszolgáltatókra vonatkozó, ún. safe harbour szabályozás és így felelősségi rendszerük is változni fog, amellyel kapcsolatban kiemelt érdek, hogy a tagállami átültetések az irányelvi rendelkezéseknek megfelelőek legyenek, a CDSM irányelv céljainak figyelemben tartása mellett történjenek.

A bejegyzés borítóképe az ifpi.org honalapról származik.