Autóipar vs. szerzői jog – II. rész

Mondják, hogy a káröröm a legszebb öröm, mert nincsen benne irigység. Ha szerzői jogi jogászként bárki így is nézne információtechnológiához képest le-lemaradó járműiparra, öröme nem lehet felhőtlen: mint az első részből látható, a szerzői jog maga is akadály a szoftverek biztonságok üzemeltetése előtt. A „biztonságos” ma pedig messze többet jelent mint néhány bosszús farmert vagy ellopott autót. – Somkutas Péter írása.

Autóbotnet

A botnetekhez[1] – vagyis fertőzött számítógépek, mobiltelefonok, vagy akár hűtőszekrények egyvelegéből alkotott, azok erőforrásait célzottan egyesítő hálózatokhoz  – tartozó számítógépek távolról utasíthatók, vagy előre programozottan, autonóm módon üzemeltethetők. Küldhetnek szöveges üzeneteket, túlterheléses támadással béníthatnak meg weboldalakat, vagy törhetnek fel közös erővel jelszavakat, feladataiknak csak a programozók képzelete szab határt. És ne legyen illúziónk: nemigen szab.

Ugyanis polgári jogi szankciók ide, büntetőjogi szankciók oda, az autók feletti irányítás átvétele egyre csábítóbb: Helsinkiben már önvezető minibusz jár[2], a Ford néhány év múlva önvezető gépjárműveket akar forgalomba állítani[3], a Tesla évek óta ebbe az irányba tart, a Fiat pedig nemrég hívott vissza 1,4 millió(!) gépjárművet irányítás átvételére alkalmas biztonsági rés miatt[4]. De ilyen fejlesztéseken dolgozik a BMW, az Audi és a MobileEye-Delphi páros is[5].

Ez a jármű feletti hatalomátvétel sokféle alakot ölthet, mint ahogyan ma is változatos formákban keseríti meg a számítógépes felhasználók életét. A kártevők lehetnek adatgyűjtő vagy zsarolóvírusok, utóbbiak a számítógépen titkosítják a dokumentumokat, és kizárólag a megfelelő összeg átutalása esetén teszik újra hozzáférhetővé azokat újra. Mi akadályozná meg a hackereket abban, hogy ugyanezt egy autó központi zárával vagy az immobilizerrel tegyék meg? Gyakorlatilag semmi.

Szunnyadó autóbotnet. Hosszú álmokat kívánok.

Szunnyadó autóbotnet. Hosszú álmokat kívánok.

Polgári, fegyverhasználati, büntetőjogi és alapjogi kérdéseket is feszeget az, hogy mit kezdjünk egy, az eredeti sofőr irányítása alól elvont autó utasaival? Mit tehet és miért felelős a gyártó, az eredeti sofőr vagy az intézkedő rendőr, ha a nizzai kamionos terrorcselekményhez hasonlót távolról irányított gépjárművel követnek el, miközben az eredeti sofőr a fülkében tartózkodik? Hogyan akadályozhatjuk meg, hogy autók százai, ezrei egyszerre és összehangoltan gázoljanak át belvárosokon vagy okozzanak tömegbaleseteket az autópályákon? Hogyan készülhetünk fel arra, hogy kompokon kocsik tucatjai lökjék egymást a vízbe vagy tömegrendezvények parkolói elevenedjenek meg? A helyzetet már többen, így az FBI is felismerte[6], a megnyugtató megoldás azonban komplex iparági és jogi intézkedések hiányában várat magára.

Általános jogi válaszok egy különös jogi problémára

Nem kérdés, hogy a szabályozásnak sokkal szigorúbb követelményeket kell támasztania az autókban felhasznált szoftverekkel szemben. A fentiek után talán az sem kérdés, hogy a veszteglő kombájnokon és a távolról vezethető személyautókon túl, elvi éllel kell biztosítani a szoftverhibák, sebezhetőségek jószándékú, jogosult felhasználótól származó megbízás alapján történő felderítését és kijavít(tat)ását. A szerzői jog (legyen az az Szjt.[7] vagy a közösségi Szoftver Irányelv[8]) jelenleg ezt több ponton is akadályozza.

Hiába tesz ugyanis a jogszabály kivételt a hibajavításra tekintettel, ha a felhasználónak esélye sincsen tudomást szerezni arról, legfeljebb 1. amikor a szerző biztosítja azt számára 2. amikor már késő. A Szoftver Irányelv és vele összhangban az Szjt. kizárólag a jogszerű felhasználó számára biztosítja a program működésének megfigyelését és tanulmányozását (5. cikk (3)), harmadik fél tehát nem bízható meg hibakereséssel. Ugyanilyen rendezetlen helyzetet okoz az is, hogy szintén a jogszerű felhasználó jogosult a hibajavításhoz szükséges cselekményekre (5. cikk (1)), jelenleg az azonban nem tudható, hogy a hibakeresés ebbe mennyiben érthető bele. Legalább ilyen kérdéses az is, hogy vajon miért jogosult ezen cselekményekre a jogszerű felhasználó megbízottja interoperábilitás biztosítása esetén, és miért van eltiltva ilyen megbízástól például jóhiszemű hibakeresés esetén.

Nehezíti a helyzetet, hogy az Unióban – akárcsak az USA-ban – a hatásos műszaki intézkedések jogi védelme (2001/29/EK irányelv[9]) már önmagában akadálya lehet a hibakeresésnek. Biztató azonban, hogy az Európai Unió Bírósága két évvel ezelőtt is hozott már olyan döntést a C-355/12. sz. ügyben[10], amelyben lehetővé tette videojátékok védelmi rendszerének megkerülését bizonyos feltételek fennállta esetén[11], így nem zárt kapukat kell döngetni.

A gépjárműipar magasra tett biztonsági mércéje mindeddig igencsak rapszodikusan viszonyult a gépjárműveket vezérlő, azokon futó szoftverekhez. Szerencsére még nem késtek le semmiről: az IT iparág mára kiszenvedte-kicsiszolta a programalkotások magasszintű védelmét, így a gépjárműgyártásnak „csupán” át kell emelnie ezt módszertanok, mérnökök, szoftverek formájában. Sebezhetetlen rendszer azonban nincsen, ezért a jogalkotásnak is lehetőséget kell adnia, hogy a járműtulajdonosok (is) szűk, de jogszerű keretek között kereshessenek és találhassanak gyors orvoslást a szoftverhibákra. És akkor talán már fej-fej mellett kulloghat a szerzői jog és a járműipar a rohamtempójú technológia után.

“A szerző Dr. Somkutas Péter programtervező matematikus, jogász. Szakterülete a hazai és a közösségi szerzői jog, különös tekintettel a szoftverfejlesztés és a jog határterületeire. A Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja.”


Hivatkozások:

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Botnet

[2] http://www.hwsw.hu/hirek/56042/onvezeto-auto-helsinki-kisbusz-elektromos-ez10-easymile.html

[3] http://jarmuipar.hu/2016/08/ido-elott-erkezik-ford-vezetonelkuli-autoja/

[4] http://hu.euronews.com/2015/07/24/biztonsagi-rest-talaltak-14-millio-autot-hiv-vissza-a-fiat-chrysler-csoport

[5] http://m.hwsw.hu/cikk.php?id=56056

[6] https://www.theguardian.com/technology/2014/jul/16/google-fbi-driverless-cars-leathal-weapons-autonomous

[7] http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV

[8] http://www.sztnh.gov.hu/jogforras/Szoftver_iranyelv_HU.pdf

[9] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32001L0029:HU:HTML

[10] http://www.jogiforum.hu/hirek/31151

[11] http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30d51409c4eb48b543918055c2e130db10fe.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxuTch50?text=&docid=146686&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=615130

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.