Bendzsel Miklós úr évértékelő előadását alapvetően két, nagyjából azonos terjedelmű részre osztotta: elsőként az iparjogvédelem területével kapcsolatos számadásra, majd a szerzői joggal kapcsolatos adatok, eredmények bemutatására került sor. Bár az iparjogvédelem területéről is számos érdekesség került említésre – a hazánkban hatályos oltalmak száma, azok megoszlása, növekvő, vagy éppen csökkenő tendenciáik, a Hivatal ügyterhe és az ügyintézés időtartama -, tekintettel blogunk szerzői jogi elkötelezettségére, csupán az előadás második felének tartalmát ismertetem részletesebben.

A szerzői jogi szempontból releváns témák sora a közös jogkezelő szervezetek és a Hivatal harmadik évébe lépett kapcsolatának értékelésével kezdődött. Az Elnök úr a Hivatal a jogkezelők feletti – felügyeleti – jogkörét alkalmasnak látja arra, hogy mintegy katalizátorként tudjanak működni a kisjogos felhasználások engedélyezése során.

Ennek kapcsán említésre került, hogy a díjszabástervezetek felügyelete során a Hivatal a „sűrű fillér elvét” igyekszik alkalmazni, vagyis azon alapra igyekszik helyezni a díjak megállapítását, hogy ha azokat sikerül ésszerűen alacsony mértékben meghatározni, akkor az önkéntes jogkövetés, így a beszedett jogdíjak mértéke is nőhet. Így példának okáért a Hivatalnak sikerült elérnie, hogy a mobiltelefonokkal, illetve okostelevízókkal összefüggésben keletkező üreshordozói díjak csökkentek.

Érdekes adat, miszerint a 2006 óta működő önkéntes műnyilvántartásba idén 650 művet jegyzetek be, ezzel az összes nyilvántartott szerzői művek száma már elérte a 3.000-t, ami bár nem kifejezetten magas szám, mégis örvendetes az évente nyilvántartásba vett művek növekvő aránya. 

Szó esett még a blogunkon is többször elemzés tárgyává tett Jedlik-terv elfogadásáról, illetve annak megvalósulni látszó célkitűzéseiről, így például az SZTNH és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti adatcseréve kapcsolatos megállapodásról, illetve együttműködésről – amely tavaly mintegy 900 ügy kapcsán valósult meg -, a szellemi alkotásokkal kapcsolatos ismeretek a nemzeti kerettantervbe való beépítéséről, az állami védjegyek szakszerű kezelésének előmozdításáról.

Bár a Hivatal szerzői jogi kodifikáció-előkészítő, illetve az Európai Unióban jogalkotásával, kifelé irányuló érdekképviseletével kapcsolatos tevékenysége nem került részletesebb említésre – bizonyára s szorító időkeret miatt -, összességében egy érdekes, és konkrétumokat is tartalmazó évértékelőn vehettünk részt, amelynek fényében ugyancsak kíváncsian várhatjuk a 2014. évi, még előttünk álló események majdani összefoglalóját.