Szerzői jog a filmekben #3 – Linda és a videókazetták
Amikor eredendően kitaláltam, hogy beindítom e rovatot, mindvégig a Linda sorozat szerda esti (vagyis mai) epizódja („Hazajáró lélek”) lebegett a szemem előtt. Végre, eljött az idő, hogy posztolhatok róla!
Emlékszek, hogy családunk első videomagnóját 1988 karácsonyára hozta édesapám, mellé három filmet. Hármat! Aztán szép lassan gyűlni kezdtek a kazetták otthon, egészen amíg be nem ütött a DVD láz. S bár mi nem nagyon vásároltuk a „másolt kazettákat”, azért találkoztam jó néhánnyal. Ki ne emlékezne a régi „lengyel piacokon” (illetve nem tudom, hogy az ilyesféle bolhapiacokat mindenhol így hívták-e, mifelénk, Szolnokon igen) kapható alászinkronizált Rendőrakadémia epizódokra? (Mi persze maradtunk a legális megoldásnál: megvettük az üres kazettát, és mindenki más példányáról legális magáncélú másolatot készítettünk, illetve felvettük a filmet a televízióból. Ó, azok a szép idők, amikor a reklám még ismeretlen volt a műsor közben.)
No tehát, a Linda mai epizódja rendkívül egyszerű módon a nyolcvanas évek végén rendkívül aktuális témát dolgozott fel: miként jutnak el ezek a másolt és engedély nélkül terjesztett műsoros kazetták a piacra? Nem mondom, valószínűleg nem pont úgy, vagy nem csak úgy, ahogy a filmben látható: a Visegrádi fellegvárnál, német turisták hada között, bőrtáskában. Ennek ellenére az epizód kiváló szerzői jogi témát érint, s mindemellett filmművészetileg is remekmű: klasszikus Balázs Péter – Harsányi Gábor poénoktól hemzseg, Linda mindenkit lerúg, Bárdy György ilyen szerepkörben is kiválót alakít, és hát Béla bá… Nem bír magával, még a diszkóban sem!
Az epizód megtekintése minden Linda, magyar film, magyar humor és szerzői jog iránt érdeklődő embernek kötelező! Közszolgálati, 21:25!