Közkincs-szemle 2016

Mint minden év elején, vessünk egy szempillantást az idei évtől közkincsbe tartozó alkotások szerzőire. Ahogy az lenni szokott, rendre számos nagy név szerepel közöttük, mind magyar, mind európai, mind világszinten.

Bartók Béla
Az más kérdés, hogy a védelmi idő számítása világszerte másként alakul. Tekintsük át előbb az európai uniós post mortem auctoris – vagyis a szerző halálát követő évtől számított – 70 éves védelmi idő szerinti “nagy neveket”. A magyarok közül kiemelkedik Bartók Béla és Szerb Antal. A kiváló komponista és író mellett azért a jövőben engedély és díjfizetés nélkül felhasználható lesz még például Fényes Adolf, Rapee Ernő (Egyesült Államokba emigrált alkotó) bármely műve. Aki igényes elemzésre is kíváncsi Bartókkal kapcsolatban, tessék elolvasni a Dalszerző írását még tavalyról. Sőt mit több: a Magyar Elektronikus Könyvtár Bartók Béla, Bánlaky József, Gelléri Andor Endre, Gulácsy Irén, Kulinyi Ernő, Kúnos Ignác, Lugosi Döme, Sárközi György, Szabó Dezső, Szerb Antal, Vikár Béla műveit januártól közvetlenül elérhetővé is teszi! (Köszönet Tóth Péternek a forrásért!)
Az európai alkotók sora is hosszú, ahogy az a Wikipedia gyűjtéséből látszik. Csak néhány az itt – illetve más oldalakon – felsorolt nevek közül: Nikola Avramov, Thomas Burke, Alexander Stirling Calder, E. R. Edison, Gus Edwards, Käthe Kollwitz, René Lalique, Eoin MacNeill, Pietro Mascagni, Anne Marie Carl-Nielssen, Ernő Rapée, Felix Salten (Bambi megalkotója), Paul Valéry.
Anne Frank
Azt se feledjük, hogy a kérdéses év, amelyben az alkotó halálát kell keresnünk az idei közkincs szemlén, 1945. Mindenki jól tudja, hogy ez a II. világháború lezárásának éve. Így az sem meglepő, ha ezzel összefüggő “ismert alkotók” is felmerülnek. Bár ez egyelőre még vitatott, elképzelhető, hogy ide sorolható Anne Frank, holland származású zsidó holokausztáldozat, lenyűgöző naplója. Akármilyen bizarr ugyanakkor, Benito Mussolini önéletrajza, vagy épp Adolf Hitler “Mein Kampf” című műve bizonyosan a közkincs részévé vált január 1-től. Utóbbi kötetet máris piacra dobták Németországban, természetesen a szükséges kritikai elemzés mellett.
Más országokban azonban a védelmi idő másként kerül számításra. Kanadában például egyelőre pma 50 évben húzzák meg ezt a határt (összhangban a Berni Uniós Egyezmény minimum-követelményével). Ugyanez a helyzet Kínában. Ezekben az országokban Malcolm X, amerikai polgárjogi aktivista vagy épp T. S. Eliot író, avagy Winston Churchill brit politikus alkotásai is a közkincs részévé váltak. Az Egyesült Államokban – ezzel ellentétben – az 1998-as szerzői jogi törvénymódosításnak köszönhetően (Copyright Term Extension Act, amelyet beterjesztőjéről Sonny Bono CTEA-ként is ismernek, legnagyobb haszonélvezője azonban talán a Disney cég, s ezért rendre Mickey Mouse Copyright Term Actnek is szokás hívni) a jogszabály 1999-es hatályba lépésétől 20 évvel visszaható hatállyal meghosszabbították valamennyi nyilvánosságra hozott mű védelmi idejét. Vagyis itt érdemi fejleményekre 2019. január 1-én figyelhetünk majd csak fel.
Boldog, közkincsfogyasztásban is sikeres új évet!

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.