Változások a finn szerzői jogban

Finnország iránti érdeklődésem a szaunázás kulturájából, a kedves (bár zárkózott) emberekkel kialakított kapcsolatomból, vagy épp rendszeres turkui előadásimból egyaránt fakad. Ugyanígy a szerzői jog szemszögéből is érdemes erre az északi országra figyelni. Nem csupán azért, mert egyike azoknak, akik a kiterjesztett közös jogkezelést széles körben alkalmazzák a gyakorlatban, vagy mert ebben az országban egyedülálló módon népi kezdeményezést nyújtottak be a parlamenthez a szerzői jog reformja érdekében. Reformokat ugyanis a jogalkotó is végrehajtott tavaly év végén.


Ezeknek a módosítások természetesen az Európai Uniós kötelezettségekből fakadtak. Az elmúlt időszakban ugyanis két olyan irányelv is született, amelynek nemzeti átültetése erre az időszakra esett. Ezek a védelmi idő irányelvet módosító szabály és az árva művek hasznosításáról szóló irányelv voltak. A finn Parlament a kormány 73/2013-as számú előterjesztése alapján a nemzeti szerzői jogi törvényt megfelelően módosította a védelmi idő irányelv átültetése céljából. (A lelkesebbjének íme finnül a jogszabály, a “Tekijänoikeuslaki”.) A módosítás 2013. november 15-én hatályba is lépett.
Ennél sokkal érdekesebb, hogy az árva mű irányelven alapuló szabályanyagot nem a Tekijänoikeuslakiban helyezte el a Parlament, hanem külön törvényben, melynek száma 764/2013. (Ezt is linkelem finnül.) Az új törvény – hasonlóan a magyar példához – csak 2014. október 29-én, a harmonizációra szabott végső határidő napján lép majd csak hatályba.

Egy további nagyon érdekes változás történt Finnországban az elmúlt időszakban. Egy 2012. decemberi törvény értelmében a Kereskedelmi Bíróság speciális fórumként jár el szellemi tulajdonvédelmi ügyekben. Valamennyi kapcsolódó jogterület (szerzői jogtól iparjogvédelemig) első fokon e fórum elé kerül, amely továbbá fellebbviteli fórumként jár a finn Szabadalmi Hivatal által hozott valamennyi döntés kapcsán. A magánjogi perekben a Kereskedelmi Bíróság döntésével szemben a finn Legfelsőbb Bíróság előtt lehet majd fellebbezéssel élni, az ügy befogadásáról azonban ez utóbbi fórum jogosult dönteni. A szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők stb. regisztrációjával kapcsolatban – másodfokon – hozott döntésekkel szemben fellebbezéssel a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz lehet fordulni, feltéve, hogy utóbbi ezt engedélyezi. A reform jogpolitikai célja, hogy ily módon a hagyományosan külön szakértelmet igénylő perekben arra alkalmas bírák döntenek. Rechardt (cikkét lásd alább) továbbá úgy érvelt, hogy a felgyorsuló ügymenetnek köszönhetően a finn gazdasági szereplők is előnyösebb helyzetbe kerülhetnek. Az új fórum 2013. szeptember 1-én kezdte meg működését.
Mindezekkel összefüggésben javasolom átolvasásra az alábbi forrásokat:
– Jukka Palm – Kristian Sjöblom: All change in Finnish IP litigation, 2013. augusztus 28.
– Lauri Rechardt: New Starts: Changes in Finland, World Intellectual Property Review, September/October 2013: p. 140-143.
– Hanna Nylund – Davide Battistelli: Copyright Under Review, World Intellectual Property Review, November/December 2013: p. 85.
– Mikael Segercrantz: Amendments to Finnish Copyright Act and new Act on Orphan Works, 2013. december 9.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.