Nintendo v. PC Box: nem feltétlen a hatásos műszaki intézkedések védelme
2014. január 23-án publikálta az Európai Unió Bíróságának negyedik tanácsa a Nintendo v. PC Box ügyben (C-355/12) hozott előzetes döntését. Ebben a fórumnak arra kellett választ találnia, hogy a Nintendo által alkalmazott technológiák beilleszthetők-e a hatásos műszaki intézkedések jogi kategóriája alá, egyúttal arányosnak tekinthetők-e a szerzői jogaik megóvása érdekében. Az EUB, ha csak feltételesen is, de utat nyitott a konzolokba épített hatásos műszaki intézkedések megkerülésének.
 |
| Forrás: Technobuffalo |
Az alapügyben a vitát az váltotta ki, hogy a PC Box olyan szoftverrel egyetemben árulta a Nintendo konzoljait (Wii és DS), amelyek segítségével kiiktatásra kerülhetett a konzolokba épített access control technológia, vagyis egy olyan műszaki intézkedés, mely kizárta a nem jogtiszta – másolt – szoftverek használatát. A Nintendo egyébként a konzolokba épített védelmen túl az eredeti szoftverpéldányokat is ellátta copy control, tehát másolásvédelmi technológiával. Az olasz Tribunale di Milano két cizellált, és ezért inkább e helyütt nem idézett kérdéssel fordult az EUB-hez, melyek érdemben arra irányultak, hogy (1) a Nintendo által alkalmazott gyakorlat arányosnak tekinthető-e atekintetben, hogy ily módon bármely más mű (tehát nem Nintendo játékszoftver) használata a konzolok segítségével lehetetlen (vagyis az interoperabilitás kizárt); (2) a mások által alkalmazott, a hatásos műszaki intézkedés megkerülését célzó eszköz vagy termék „veszélyessége” kapcsán azt kell vizsgálni, hogy a szerzői jogosult milyen rendeltetést tulajdonít annak az eszköznek vagy terméknek, avagy ehelyett azt kell megvizsgálni, hogy a felhasználók ténylegesen mire használják azt az eszközt vagy terméket.
Az EUB a két kérdésre egybevont választ adott, ami talán nem volt a legszerencsésebb, így ugyanis a belső arányok elvesztek a szövegben. Tagadhatatlan az is, hogy a két kérdéshez kapcsolódik, hogy a szoftverek és a bennük foglalt képi- és hangelemek milyen védelemben részesülnek (a bíróság szerint a Szoftver irányelv csak a számítógépi programokra vonatkozik, ezért a bennük található művek az egybefoglalástól függetlenül az InfoSoc-irányelv hatálya alá tartoznak; 23. pont). A kérdések megválaszolása szempontjából azonban ezeket nem látom kifejezetten relevánsnak. E gondolatok szerepeltetése ugyanakkor valószínűleg annak tudható be, hogy a főtanácsnoki indítványban is olvashattunk e kérdésről Sharpstontól (34-35. pontok).
A lényeg sokkal inkább az, hogy a Wii készülékekbe épített, más játékprogramokkal vagy például audiovizuális tartalmakkal való interoperabilitást megakadályozó access control is arányos műszaki intézkedés-e, illetve az ennek megkerülésére szolgáló szoftver valóban jogsértő-e. A bíróság ezekre a kérdésekre érdemben csak a 24. ponttól ad választ.
Az első elemet tekintve arra a következtetésre jutottak a bírák, hogy az InfoSoc-irányelv vonatkozó, 6. cikk (3) bekezdése nem tiltja, hogy készülékbe is – és nem csak közvetlenül a műbe – beépítésre kerüljön bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely a jogosult által nem engedélyezett felhasználások megakadályozására hivatott. A hatásos műszaki intézkedés fogalma ugyanis szélesen került meghatározásra. (Vö.: 26-28. pontok.) Úgy érzem azonban, hogy e ponton az EUB nem zárta le világos módon az érvelését. Innen hiányzik legalább egy olyan gondolat, amely a második kérdés megválaszolását elősegítheti. Nevezetesen az, hogy a hatásos műszaki intézkedés célja, hogy a MŰ nem engedélyezett felhasználásait megakadályozza. Mivel nem a konzol a mű (az egy szabadalmaztatott eszköz, de nem szerzői jogilag védett alkotás), ezért abban a Nintendo csak a saját szerzői jogaival védett, a konzolba behelyezett művek használatát megakadályozó hatásos műszaki intézkedéseket alkalmazhat. Más szavakkal, meglátásom szerint, a Nintendo hatásos műszaki intézkedése csak akkor jöhet egyáltalán szóba (és itt az arányosság még fel sem merült), ha Nintendo szoftverek használatát akadályozza meg, más tartalmak lejátszását nem blokkolhatná a készülék. Számomra az InfoSoc-irányelv 6. cikk (3) bekezdése erre is következtetni enged.
A második kérdés vonatkozásában az EUB már jóval ködösebben fogalmazott, gyakorlatilag támaszt adott csupán a milánói bíróságnak, hogy az maga oldja meg a problémát. (Egy előzetes döntésnél ez a minimum, bár a bírák néha ennél többet mondanak. Ezúttal nem.) Épp az imént említettem, hogy meglátásom szerint nem az arányosság kérdéséhez sorolható, hogy a Nintendo intézkedése mit enged. A bíróság e kérdést mégis ide sorolta, méghozzá azon az alapon, hogy az arányosság elvére támaszkodva a szerzői jogosult
„nem tilthatja meg azon eszközöket vagy tevékenységeket, amelyek gazdaságilag jelentős célja vagy használata nem arra irányul, hogy a műszaki intézkedések megkerülésével megkönnyítse az ilyen cselekményeket”. (30. pont.)
Én ugye fent amellett érveltem, hogy már eleve nem akadályozható meg más, jogtiszta tartalmak lejátszása a konzolok segítségével, olyan műveké, amelyek értelemszerűen semmilyen Nintendo hatásos műszaki intézkedést nem kerülnek meg, tehát nem is lehetnek e szempontból jogellenesek. A bíróság azonban – egy ugrással túllépve e dimenzión – rögtön azt vizsgálta, hogy a PC Box által kínált szoftvernek mi a hatása a Nintendo műszaki intézkedések kapcsán. A milánói bíróság kérdésére az EUB végső soron azt mondta, hogy nem a szerzői jogosult által meghatározott sajátos rendeltetésre kell tekintettel lenni az arányosság megválaszolásakor, hanem arra, hogy azt a bizonyos megkerülést segítő technológiát ténylegesen mire használják. Az EUB szerint:
„A szóban forgó jogi védelem mértékének értékelését – amint azt a főtanácsnok az indítványának 67. pontjában megjegyezte – nem a szerzői jog jogosultja által meghatározott sajátos rendeltetés alapján kell végezni. Hanem az értékelés során a 2001/29 irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében a hatásos műszaki intézkedések megkerülésére alkalmas eszközökre, termékekre vagy alkatrészekre vonatkozóan szereplő szempontokat kellene figyelembe venni.” (34. pont.)
Vagyis a kérdés igazán az, hogy a PC Box szoftvere mire szolgál: a Wii konzol access controljának kijátszására engedély nélkül előállított Nintendo játékok használata céljából vagy például zenei vagy audiovizuális tartalmak lejátszására. A „tanács” pedig, amit az EUB az olasz kollégáknak adott, a következők szerint hangzik:
„A nemzeti bíróság feladata megvizsgálni, hogy vannak‑e más olyan intézkedések vagy a konzolokba nem beépített eszközök, amelyek kevesebb problémát vagy korlátozást jelentenének a harmadik személyek tevékenységei szempontjából, ugyanakkor hasonlóképpen védenék e jogosult jogait. E célból célszerű figyelembe venni többek között a különböző típusú műszaki intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, a bevezetés műszaki és gyakorlati szempontjait, valamint az arra vonatkozó összehasonlítást, hogy e különböző típusú műszaki intézkedések mennyire hatásosak a jogosult jogainak védelme szempontjából, mindazonáltal ezen intézkedéseknek nem kell feltétlenül hatásosnak lenniük. Szintén az említett bíróság feladata megvizsgálni az említett műszaki intézkedések megkerülésére alkalmas eszközök, termékek vagy alkatrészek célját. E tekintetben – a szóban forgó körülmények függvényében – különösen az lesz releváns, hogy a harmadik személyek ténylegesen hogyan használják azokat. A nemzeti bíróság többek között megvizsgálhatja, hogy ténylegesen milyen gyakran használják ezen eszközöket, termékeket vagy alkatrészeket a szerzői jogot sértő módon, valamint hogy milyen gyakran használják azokat olyan célokra, amelyek nem sértik az említett jogot.” (38. pont.)
A fenti érvelés egy szempontból figyelemre méltó. Ha valóban az a kérdés, hogy az emberek egy – a hatásos műszaki intézkedés megkerülésére IS alkalmas – szoftvert mire használnak, akkor ezzel az EUB utat nyitott az Egyesült Államok jogában már három évtizede jelen lévő „staple article of commerce doctrine”-nak. (Erről épp a napokban blogoltam.)
A Nintendo állítólag ugyanakkor elégedett az előzetes döntéssel, és várják a per olaszországi folytatását. Ha ez nem egyszerű üzleti retorika, és tényleg elégedettek, akkor ez azt jelentheti, hogy bizonyítani tudják: a PC Box elsődlegesen az engedély nélkül előállított Nintendo játékok lejátszását kívánja segíteni a szoftverével.