Cikkajánló #3.3 – A fájlcsere retorikája

Hamarosan nyomdába kerül a fájlcsere könyvem, már csak az utolsó simítások vannak hátra. Korábban azonban úgy döntöttem, hogy két rövidebb részletét nyilvánosságra fogom hozni, abban a reményben, hogy egy kicsit fel tudom kelteni a kötet iránt az érdeklődést. Az első ilyen darabka a héten megjelent.


E tanulmány “A fájlcsere retorikája – gondolatok egy álvita margójára” címet kapta. Benne igyekeztem a lehetőségekhez képest – persze a készülő könyv arányait figyelembe véve – részletesen kifejteni, hogy milyen elterjedt lett napjainkra a kalózkodás és a lopás szavak (illetve az olyan kapcsolódó kifejezések, mint kalóz, tolvaj, tulajdon) használata fájlcsere kontextusban. Nem kimerítő jelleggel utaltam rá, hogy a kalózkodás szó a politikai szerveződések nevében, a tartalomipar érvelésében, a szerzői joggal foglalkozó jogirodalomban, a nemzeti jogalkotási dokumentumokban, a nemzetközi szerzői jogi dokumentumokban, a szellemi alkotások egyéb területein, sőt még a szerzői jogon kívüli társadalomtudományi kutatásokban egyaránt megjelenik (és persze ott van még a The Pirate Bay és egyéb fájlcsere szolgáltatások). Személy szerint azonban ezt nem találom elfogadhatónak, vagy épp szükségesnek. Ellentétben Bodó Balázzsal, aki kiváló “Szerzői jog kalózai” című könyvében a fájlcserélést modern kori kalózkodásnak tekinti, amely akár még paradigmaváltáshoz is vezethet, én ezt nem így látom. Számomra úgy tűnik, hogy a fájlcserélés köré komoly szervezeti keretek épültek ugyan, azonban ennek elsődlegesen célja nem a szerzői jog lerombolása, hanem “pusztán” a tartalmakhoz való széles hozzáférés megteremtése. A szerzői jog léte és fenntartása indokolt, habár tagadhatatlan, hogy a fájlcserélés kontextusában annak kikényszeríthetősége kérdéses. Ettől még azonban nem látom szükségét semmiféle új paradigma beiktatásának.

Ugyanakkor azt is teljességgel irracionálisnak tartom, hogy manapság rutinszerűen minden fogyasztót lekalózoznak, ha egyszer valamit engedély nélkül szerez be (mindegy, hogy a netről vagy a fizikai világból). Az EU-ban és – különösen – az Egyesült Államokban éppúgy megjelenik ez, mint a nemzetközi megállapodások szövegében. (Sajnos az anyagom már a nyomdába került, mire egy további fontos forrást bele tudtam volna dolgozni. A TRIPS megállapodás is utal ugyanis a “kalózkodásra”, anélkül, hogy pontosan definiálná azt. Én a szövegben még elsősorban az ACTA ezzel kapcsolatos cikkét említettem.)

A kalózkodással kapcsolatos vita ugyanannyira meddőnek tűnik, mint lopásról meg tulajdonról beszélni a szerzői jog kapcsán. A szerzői jog ugyan sok elemében hasonlít a tulajdonjogra, de nem értékelhető akként. Ebből kifolyólag ellopni sem lehet a szerzői jogokat. Mégis nagyon sokan erre hivatkoznak. (Erről korábban már beszéltem a “Reklámretorika és fájlcsere” című blogbejegyzésemben.) A tanulmányban ugyanakkor azt is alapos kritikának vetettem alá, hogy a társadalom mennyire egysíkúan gondolkodik a szerzői jog kapcsán. Másként mondva: szemlátomást a társadalom nem érti, vagy épp nem akarja érteni, miért is jó a szerzői jog. Megjegyzem, ezt a problémát a könyvben tárgyalt “fájlcsere dilemma” egyik centrális problémájaként jelöltem meg. A társadalmi téves vagy épp megalapozatlan gondolkodás és retorika több példán keresztül került a tanulmányban bemutatásra, melyek közül a “Szoláriumretorika” ügyről e blogon is írtam és vitatkoztam egyes emberekkel.

Végső soron a tanulmány elsődleges célja az volt, hogy rávilágítson: a fájlcsere kérdésről sokat lehet beszélni, de szemlátomást már a kiinduló pontnál, a konkrét szóhasználatnál jelentős eltérések figyelhetők meg az érdekoldalak között. Ez pedig nem biztos, hogy segítséget jelent a “fájlcsere dilemma” feloldásában. A tanulmány az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle idei második számában jelent meg. Íme a dokumentum kézirata, oldalszámokkal pontosan megjelölve (ha valaki épp idézni szeretné).

A fájlcsere retorikája – gondolatok egy álvita margójára

4 thoughts on “Cikkajánló #3.3 – A fájlcsere retorikája”

  1. UD says:

    Tanár úr, kezdek félni, hogy a könyve miatt nem lesz semmi újszerű tartalma a TDK-mnak… én is ezeket a problémákat feszegetem 🙂

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Ó, ez egyáltalán nem igaz. Mindenki, aki a kérdést vizsgálja, másként láthatja, más anyagokat használhat stb. Szerintem legalább olyan fontos lesz a te anyagod is, szóval nehogy nekem letegyél erről a témáról!

  3. UD says:

    Letenni? Ó, eszemben sincs…e miatt semmiképpen sem kell aggódni 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.