“Értékek és kérdések a szellemi tulajdon világából”

Ezzel a címmel tartott a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület két napos szakmai továbbképzést Székesfehérváron, melyen a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatásával – több más hallgatóval együtt – volt szerencsém részt venni. Bár a konferencia programjában alapvetően inkább iparjogvédelemmel foglalkozó előadások szerepeltek, szerencsére egy blokk a szerzői joggal is foglalkozott.
Elsőként Dr. Sarkady Ildikó, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szerzői jogi igazgatója számolt be a hivatal elmúlt majdnem egy évének munkájáról. Kifejtette, hogy a hivatal a közös jogkezelés átláthatóbbá tételére törekszik, ezért a közös jogkezelő szervezeteket átvilágították az elmúlt időszakban. A hivatal egy átfogó szerzői jogi portál kialakítására is törekszik, amelynek a közös jogkezelő szervezetek publikus adatai mellett szerves részét képezné egy intelligens regiszter, szintén a minél átláthatóbb közös jogkezelés megteremtése érdekében. Az egyeztetések lefolytatása után ez a honlap várhatóan a közeljövőben (talán már decemberben?) elindulhat. Az igazgató asszony kiemelte a hivatal szerepét a szerzői jogi törvény módosításának előkészítésében is. Dr. Sarkady Ildikó a szerzői jog legnagyobb kihívásaként két kérdéskört érintett előadásának zárásaként. Az egyik az, hogy vajon a magyar kulturális piac meg tud-e felelni az EU kihívásainak. A másik kihívást pedig az Szjt. folyamatos karbantartása jelenti, hogy a digitalizációt kezelni tudó, jogtechnikai megoldások tekintetében modern jogszabályunk legyen, így napirenden van az anyagi jog kodifikációja is.

Az igazgató asszony PPT előadását a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület hozzáférhetővé tette az alábbi linken.

A szerzői jogi blokk másik előadója Dr. Grad-Gyenge Anikó volt, aki már többször szerepelt a blog posztjaiban. Élvezetes, sok zenei részlettel színesített előadást tartott az előadóművészeket és a hangfelvétel-előállítókat megillető védelmi idő felemeléséről. Anikó rávilágított arra, hogy az irányelv elfogadásakor felmerült, hogy a védelmi idő meghosszabbítása a Beatles érdekeit szolgálja, magyar viszonylatban viszont ez azt jelenti, hogy az első táncdalfesztiválok során készült felvételek védelmi ideje is meghosszabbodik. Például Kovács Katié is.
Ezután röviden bemutatásra kerültek a módosítás szükségességének indokai (a hangfelvétel-előállítók esetében ilyen indok pl. a fájlcsere miatt kieső bevételek pótlása, az előadóművészek tekintetében pedig a háttérzenészek jogainak erősítése), valamint az irányelvet ért kritikák. Természetesen az irányelv szabályozási rendszerének ismertetése sem maradhatott ki Anikó előadásából. Végezetül pedig Anikó az irányelv átültetésével kapcsolatos problémákat, illetve az EU várható további szabályozástervezeteit villantotta fel.

Grad-Gyenge Anikó PREZI előadását a MIE ugyancsak elérhetővé tette az alábbi linken.

Kommentek:

komment

9 gondolat ““Értékek és kérdések a szellemi tulajdon világából””

  1. Névtelen says:

    Protip: Szellemi tulajdon nem létezik.

  2. Magyar Kalóz Párt says:

    Anikó villantott? Na jó, csak bulvároztam egy kicsit. 🙂

    A kérdéseim:
    Mennyi idő kell a kiadóknak arra, hogy váltsanak?
    Még 20 év?
    Mert a torrentezőknek elég néhány óra.

    Mennyi bevételtől estek el a kiadók, ha figyelembe vesszük az internetes technikák fejlődését és az ő fejlődésképtelenségüket?

    Mikor jönnek rá a kiadók arra, hogy a vélt kieső bevételüket nem jogokkal, hanem technikákkal tudnánk pótolni?

    A teszkóban ma láttam 399Ft-ért nagyszerű magyar filmeket a 70-80-as évekből, egy remek gyűjtemény darabjai lehetnének.
    Talán már akadnak fejlődni képes kiadók, tehát nem reménytelen a dolog.

  3. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    @Névtelen: A helyzet az, hogy ez a kijelentés nem minden esetben helytálló. Sokat kell és lehet vitatkozni, hogy van-e olyan, hogy "szellemi tulajdon". Szerintem sem jó szó a tulajdon azért, mert a fizikai tárgyak feletti tulajdon és az alkotás feletti jogok távol állnak egymástól. Faludi Gábor például azt javasolta a Ptk. kodifikáció során, hogy hagyjuk el ezt a kifejezést félrevezető formája miatt. De ettől még olyan jogról beszélünk, ami tulajdonjogi elemeket is mutat. Sőt, könnyen lehet, hogy egyes országok ezt ténylegesen tulajdonjogként fogják fel.

  4. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    @Magyar Kalóz Párt: A kérdésfeltevés szerintem jogos, a kiadóknak ideje lenne végiggondolni a realitást és a lehetőségeiket. Ezzel együtt szerintem egy 399 Ft-os lemez irreálisan alacsony ár, és többek között az ilyen "ömlesztett", a TESCO által kialkudott, illetve szándékosan lent tartott árú lemezek nem jelenthetnek összehasonlítási alapot egy modern filmmel. (Ezért sajnos nem hiszem, hogy ez csupán kiadói technika. A kiadó lehet, hogy többért adta, mint 399Ft! Csak a TESCO lejjebb vitte az árakat, miközben más termékeken behozza azt a kiesést.)

    Nem tudom tehát, hol a választóvonal, de a 400 forint szerintem túl alacsony ár. Ettől persze lehet, hogy én is megnézem a bolt kínálatát, mert kincsek lehetnek a filmek között. És ettől még éppúgy remélem, hogy az értékesítési modellek változnak a jövőben.

    (Azért a bulváros dolgokat mellőzzük majd;-)

  5. Névtelen says:

    Arra kérdésre, hogy a 400 forint irreálisan alacsony-e, a legjobb – és igencsak jogászi válasz – az attól függ. Ugyanis lehet, hogy az előállítási is disztribúciós költségek egy DVD-kiadásnál magasabbak, vagy ezt megközelítőek, de a haszon nem lenne megfelelő, de véleménye szerint egy online felületen jóval reálisabb lenne. Azt hiszem lassan el kell, hogy jöjjön az az idő, amikor a jogosultak (és a jogalkotók, akiknek a vállán nyugszik a rendszer alapjainak kidolgozásának terhe) rádöbbenjenek: vagy lépést tartanak a technika fejlődésével, vagy akarva-akaratlanul a feketepiac "áldozatai" lesznek.

  6. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Igen, azzal tökéletesen egyetértek, hogy az árkalkulációnak másnak kell lennie az analóg és a digitális világban. És szükségszerű lenne úgy árazni, hogy az online értékesítés legyen az olcsóbb. Jelenleg mindenki efelé tendál (sőt, igazából szinte mindenki már csak online szerzi be a tartalmakat), miközben az online árazás még mindig az analóg világban megszokott mintát követi.

    Az utolsó mondat kapcsán ráadásul szkeptikus vagyok: nem lehet, hogy már a feketepiac áldozataivá váltak a kiadók? Valójában lehet, hogy a reális cél a "piacra való visszakerülés" lehet.

  7. Névtelen says:

    Az áldozat szerintem erős szó. Végül is kinek a hibája, hogy ott tartanak, ahol vannak? És ha az ő hibájuk, akkor miért felelősek a letöltők?
    Továbbiakban teljesen egyet értek 🙂

  8. Névtelen says:

    >feketepiac
    Van még aki pénzt ad lopott filmekért?

  9. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    No igen… Biztos, hogy a szó és a feltett kérdés fedi egymást?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.