Rég volt ilyen színes EDRi-gram válogatás, mint az elmúlt hónapban. Így olvashatunk a védelmi idő irányelv módosításáról, egy brit kezdeményezésről, mely az ISP-ket erősebben akarná bevonni a netes szerzői jogsértésekkel szembeni küzdelembe, egy olasz ötletről, mely az „egy csapás” rendszer bevezetését célozza, egy belga ítéletről,
Az október 1-ei tokiói ACTA aláírási ceremónián a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) tárgyalópartnerei közül nyolcan aláírták a dokumentumot. Habár kardinális jelentőségű kérdésről van szó, olyan jelentős újságok, mint a New York Times sem cikkezett mindmáig az eseményről. Az eddigi (október 3., reggel) egyetlen hír,
A nyár során több ízben cikkeztem az ACTA alakulásáról. Gyenge Anikó kolléganőm hívta fel a figyelmemet Michael Geist blogbejegyzésére, miszerint október 1-én, szombaton, hivatalos aláírási ceremóniát fognak tartani Japánban. Kezdődik tehát!A Geist által behivatkozott rövidke japán sajtóhíradás szerint a tokiói Iikura Vendégházban október 1-én gyűlnek
Mibe kerülhet a PROTECT IP Act? Zenéket a mobiltelefonokra! Statisztikák a kanadai médiaiparról. Újabb vélemény a nyilvános wifi kapcsolat és a szerzői jogi felelősség kérdéséről. Szakértői vélemények az ACTA-ról. És egy ráadás! – Íme a Hírmorzsák #1.9! Mibe kerülhet a PROTECT IP Act az amerikai
Az elmúlt két évtizedben több kiemelkedő jelentőségű nemzetközi szerzői jogi (vagy ahhoz kötődő) egyezmény került kidolgozásra, illetve elfogadásra. A mi korunk mintapéldája az ACTA, vagyis a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) lesz. A jelen blogon több ízben foglalkoztam ezzel a témával magam is,
Elérkeztünk a nyári időszakhoz, amely a munkahelyi elfoglaltságok csekély súlyú csökkenését eredményezi. Épp ezért új ötletem támadt. Az elmúlt fél év legérdekesebb és legnagyobb érdeklődésre számot tartó szerzői jogi eseményeinek fejleményeiről naprakész elemzéseket fogok heti egy-két alkalommal posztolni. A sorozatnak a „Mi a helyzet?” címet