Szerzői jog egy vállalkozás életében II.

Az előző bejegyzésben két jogsértéssel kapcsolatos esetet mutattam be, most pedig egy érdekes problémára szeretném felhívni a figyelmet a szerzői jog és a közbeszerzési jog találkozása kapcsán.

Manapság  mindennaposnak tekinthető, hogy a közbeszerzési eljárások jelentős részében valamilyen szoftver fejlesztése és leszállítása is részét képezi az ajánlattételi felhívásoknak. Az ily módon létrehozott szoftverek döntő többsége valamilyen adatbázis-kezelő, illetve integrált vállalatirányítási rendszer, melyek jellemzően valamilyen hálózati környezetben működnek, így materiális formában gyakran csak a szervereken keresztül, más szoftverekkel együttműködve kerül felhasználásra.


Az adatbázis-kezelő, illetve vállalatirányítási rendszerek azonban jellemzően moduláris felépítésűek, és rendkívül gyakori, hogy a szoftverfejlesztő vállalkozás, illetve esetünkben ajánlattevő valamilyen nyílt forráskódú modult is felhasznál a fejlesztés során, melynek felhasználását jellemzően különböző copyleft licencek szabályozzák. Az egyik leggyakrabban alkalmazott ilyen licenc az Affero General Public License (AGPL), melynek különböző verziói ismertek. A licenc természetesen szabályozza a nyílt forráskódú modul felhasználásának a követelményeit, és a copyleft elvnek megfelelően széles körű, ingyenes felhasználási lehetőséget biztosít.


A felhasználhatóságnak azonban vannak bizonyos korlátai. Előírás például a létrehozni kívánt szoftver forráskódjának a közzététele és meghatározott keretek közötti terjesztése. Ez jellemzően nem jelent problémát abban az esetben, ha a szoftver hagyományos disztribúció keretei között kerül forgalmazásra, így elősegítve a nyílt forráskód által képviselt elvek érvényesülését. A gyakorlat alapján azonban az elv megkerülése vált általánossá, amennyiben a szoftver szerverkörnyezetben került kizárólagosan felhasználásra, hiszen a nyílt forráskód terjesztése a gyakorlatban nem érvényesülhet, ha pusztán egyetlen szerveren futtatott szoftver mellé van felmásolva a forráskód is egyben (ami egyébként is bevett gyakorlatnak tekinthető).


Ez a probléma nevet is kapott: “ASP Loophole“. Az AGPL licenszek azonban folyamatosan követik a technológiai kihívásokat, így a jelenlegi v3 verziószámú licencben már bezárják ezt a “kiskaput” külön előírásokat alkalmazva a szerverkörnyezetben történő felhasználásra.


Mindez természetesen már nem újdonság, hiszen a korrekció már viszonylag régen megtörtént, azonban a közbeszerzési eljárások kapcsán érdekes problémát okozhatnak az AGPL licencek keretei között felhasználható szoftver-modulok. A közbeszerzési eljárások ajánlattételi felhívásaiban ugyanis igen gyakran olyan szoftverek beszerzésére történik felhívás, melyek a felhasználási jogai korlátozás-mentesek és kizárólagosak.


Kérdés azonban, hogy megfelel-e egy ilyen ajánlattételi felhívásnak a leszállított szoftver, amennyiben a szoftver forráskódját is (részben vagy egészben) nyilvánosságra kell hozni, mely érintheti a kizárólagosság és a korlátozás-mentesség követelményeit is.  A copyleft licencek keretei között felhasználható szoftver-modulok alkalmazása így korlátozhatja a terjesztés jogát a felhasználó oldalán (például annak módja tekintetében, amennyiben a terjesztés csak a forráskóddal együtt lehetséges), illetve bizonyos copyleft licencek esetében a felhasználás kizárólagosságát is sértheti.

Azonban a jogi kereteken túlmenően a gyakorlatban ezek a korlátozások érdemben nem befolyásolják a szoftver megfelelőségét vagy épp felhasználhatóságát a funkcionalitás és az ajánlattételi felhívás egyéb kritériumai szempontjából.

A megoldást véleményem szerint az jelenthetné, ha az ajánlattételi felhívás figyelembe venné a szoftverfejlesztés ilyen jellegű sajátosságait, és egyértelműen rendelkezne arról, hogy az ajánlattevő a szoftverfejlesztés során igénybe vehet-e copyleft licenc által védett szoftver-modulokat, és ennek megfelelően rendelkezne az előírt felhasználási jogok tekintetében is. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a gyakorlatban egyébként széles körben felhasznált nyílt forráskódú szoftver-modulok ismételt lefejlesztése szükségtelenül növeli a közbeszerzési eljárás költségeit, és egyébként is ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel.

Érdekes módon a szerzői jog általam nem várt területeken is kapcsolódik a közbeszerzési joghoz. Ismert például olyan jogeset, melynek kapcsán egy kiemelt státuszú kórház közbeszerzési eljárás keretei közötti felújítása azért szenvedett több, mint fél éves késedelmet (természetesen csak szeretném hinni, hogy kizárólag ebből az okból), mert az épületre, illetve helyesebben építészeti alkotásra vonatkozó szerzői jogok bírósági rendezése vált szükségessé…

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.