Az én véleményem az ACTÁ-ról – 4. rész
„Az én véleményem az ACTÁ-ról” sorozat negyedik részében (tényleg!) röviden áttekintem a megállapodás büntetőjogi jogérvényesítéssel kapcsolatos szabályait (23-26. cikk). Valamennyi eddigi részhez viszonyítva a legrövidebb bejegyzés következik.
A büntetőjogi jogérvényesítés
Az ACTA a szerződő feleket a szándékos és kereskedelmi mértékű szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogokat érintő „kalózkodás”, illetve a filmművészeti alkotásról a nyilvánosság számára általában hozzáférhető filmszínházban jogosulatlanul készített másolatok előállítása esetén büntetőjogi eljárás lefolytatására és a bűncselekmények szankcionálására kötelezi. Az ACTA a kereskedelmi tevékenység alatt legalább a közvetlen vagy közvetett módon gazdasági vagy kereskedelmi előnyök szerzése céljából végzett kereskedelmi tevékenységet érti. Feltűnő ugyanakkor, hogy a megállapodás szerint a filmszínházi rögzítést akkor is bűncselekménynek kell tekinteni, ha az nem kereskedelmi célból történt.
A szankciók a pénzbüntetéstől a szabadságvesztésig terjedhetnek, az ily módon előállított kalóztermékek, a feltételezett jogsértés elkövetéséhez használt anyagok és eszközök, illetve a jogsértéssel megszerzett vagyontárgyak lefoglalása, elkobzása és megsemmisítése ugyancsak elrendelhető. Az ACTA megszövegezéséből az is következik, hogy a filmszínházi rögzítés esetén se szabadságvesztés-, se pénzbüntetés alkalmazására nincsen lehetőség.
Nem szabad elfelejteni, hogy a büntetőjog uniós szintű harmonizációjára mindmáig nem került sor, ezért az ACTA vonatkozó passzusai nem is az Európai Unió, hanem a tagállamok általi ratifikálást feltételezi. Hazánk vonatkozásában kijelenthető, hogy a büntetőjogi előírások összhangban állnak az ACTA követelményrendszerével, sőt valójában még annál szélesebb körben is biztosítják a jogérvényesítés lehetőségét. Ellentétben ugyanis a megállapodással, mely a szándékos és kereskedelmi mértékű jogsértéseket kriminalizálja, a hazai Btk. – mint arra korábban már utaltam – az üzletszerűen elkövetett szerzői jogsértések mellett már a legcsekélyebb vagyoni hátrány okozásával járó felhasználásokat is büntetni rendeli. Mindezt egyébként a HENT február 10-én kiadott sajtóközleménye is megerősíti.
Előzmények:
– 1. rész – A kiindulópont
– 2. rész – Bevezető rendelkezések, fogalommeghatározások és általános kötelezettségek
– 3. rész – A polgári jogi jogérvényesítés
3 thoughts on “Az én véleményem az ACTÁ-ról – 4. rész”