Az én véleményem az ACTÁ-ról – 4. rész

“Az én véleményem az ACTÁ-ról” sorozat negyedik részében (tényleg!) röviden áttekintem a megállapodás büntetőjogi jogérvényesítéssel kapcsolatos szabályait (23-26. cikk). Valamennyi eddigi részhez viszonyítva a legrövidebb bejegyzés következik.


A büntetőjogi jogérvényesítés

Az ACTA a szerződő feleket a szándékos és kereskedelmi mértékű szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogokat érintő „kalózkodás”, illetve a filmművészeti alkotásról a nyilvánosság számára általában hozzáférhető filmszínházban jogosulatlanul készített másolatok előállítása esetén büntetőjogi eljárás lefolytatására és a bűncselekmények szankcionálására kötelezi. Az ACTA a kereskedelmi tevékenység alatt legalább a közvetlen vagy közvetett módon gazdasági vagy kereskedelmi előnyök szerzése céljából végzett kereskedelmi tevékenységet érti. Feltűnő ugyanakkor, hogy a megállapodás szerint a filmszínházi rögzítést akkor is bűncselekménynek kell tekinteni, ha az nem kereskedelmi célból történt.

A szankciók a pénzbüntetéstől a szabadságvesztésig terjedhetnek, az ily módon előállított kalóztermékek, a feltételezett jogsértés elkövetéséhez használt anyagok és eszközök, illetve a jogsértéssel megszerzett vagyontárgyak lefoglalása, elkobzása és megsemmisítése ugyancsak elrendelhető. Az ACTA megszövegezéséből az is következik, hogy a filmszínházi rögzítés esetén se szabadságvesztés-, se pénzbüntetés alkalmazására nincsen lehetőség.

Nem szabad elfelejteni, hogy a büntetőjog uniós szintű harmonizációjára mindmáig nem került sor, ezért az ACTA vonatkozó passzusai nem is az Európai Unió, hanem a tagállamok általi ratifikálást feltételezi. Hazánk vonatkozásában kijelenthető, hogy a büntetőjogi előírások összhangban állnak az ACTA követelményrendszerével, sőt valójában még annál szélesebb körben is biztosítják a jogérvényesítés lehetőségét. Ellentétben ugyanis a megállapodással, mely a szándékos és kereskedelmi mértékű jogsértéseket kriminalizálja, a hazai Btk. – mint arra korábban már utaltam – az üzletszerűen elkövetett szerzői jogsértések mellett már a legcsekélyebb vagyoni hátrány okozásával járó felhasználásokat is büntetni rendeli. Mindezt egyébként a HENT február 10-én kiadott sajtóközleménye is megerősíti.

Kommentek:

komment

3 gondolat “Az én véleményem az ACTÁ-ról – 4. rész”

  1. Névtelen says:

    Ez a részt nem értem:
    "Feltűnő ugyanakkor, hogy a megállapodás a filmszínházi rögzítést abban az esetben bűncselekménynek kell tekinteni, ha az nem kereskedelmi célból történt."

  2. s.peter says:

    A "szerint" szó biztosan hiányzik a "megállapodás" után.

    Jó esetben pedig egy "nem" a "kell" elől, de tartok tőle h a környéken inkább egy "is" van:)

  3. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Először is elnézést kérek a silány nyelvtanért. A kérdéses mondatot nyelvtanilag javítottam.

    Ezzel szemben fontos látni:
    – egyrészt a 23. cikk 1. bekezdése szerint a "szándékos és kereskedelmi mértékű szerzői jogsértések" kapcsán lennének kötelesek a szerződő felek szankciók kiszabását elrendelni.
    – a 3. bekezdés ezzel ellentétben azt mondja: "A felek a nyilvánosság számára általában hozzáférhető filmszínházban levetített filmművészeti alkotásról készített jogosulatlan másolatok előállításának esetére büntetőjogi eljárásokat és szankciókat írhatnak elő." Vagyis a mozis camcording akkor is bűncselekményt jelentene, ha az nem is kereskedelmi mértékű.

    Üdv,
    MP

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.