A nyár során jött ki az Szjt. legújabb módosítási javaslata (én még előtte, egy korábbi verziót elemeztem), mely többek között az árva művekkel kapcsolatos uniós jogalkotás implementációját (nemzeti átültetését) célozta, de mellette további javaslatokat tartalmazott a jogszabály kiegészítésére, javítgatására. A javaslat zárószavazására október 7-án kerül
Ha csak lassan is, de ismét eljutottam a magyar szerzői jog száz évvel ezelőtti bírói gyakorlatának porszemeit ismertető sorozat következő állomásához. A mai nap egy 99 éve meghozott döntvényről (és néhány további kapcsolódó esetről) lesz szó, mely igencsak „divatos” kérdést, a fehérnemű divatot bemutató rajzok
A Kúria 9/2013. számú büntető elvi határozatában számítógépi programalkotásokkal kapcsolatos bűncselekmény vonatkozásában olyan jelentős nemzeti és nemzetközi szerzői jogi kérdéseket feszegetett, hogy a határozat bemutatása elmaradhatatlannak tűnik a jelen blogon. Az elvi határozat alapjául szolgáló ügy tényállásának releváns része nem tűnik bonyolultnak: a terhelt asztali
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium két hete ugyan kiküldte véleményezésre az Szjt. legújabb módosításának a tervezetét a stratégiai együttműködési partnerei felé, így a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesületnek is. Mivel azonban (1) ismét rendkívül rövid határidőt hagyott a KIM a véleményezésre; (2) a tervezet csak
Tavaly októberben mutattam be a szerzői jogról szóló törvényünk legújabb módosításának terveit (első rész itt, második rész itt). Márciusban sor került a tervezet parlamenti vitájára, március 11-én a norma elfogadására, végül március 19-én a jogszabályt ki is hirdették (egyes részei pedig már hatályba is léptek).
Év elején említettem, hogy egy antik könyvet kaptam karácsonyra édesapámtól, ami néhány szerzői jogi döntvényt is magában rejtett. Az első bejegyzést, melyben e döntések bemutatását terveztem, még február elején tettem közzé. A sok-sok jogtörténeti kérdésnél aktuálisabb szerzői jogi fejlemény (kommentálása) okán csak most jutottam oda,