2017. április 28. napján került sor Pogácsás Anett – rendkívül izgalmas szerzői jogi kérdésekkel foglalkozó – doktori disszertációjának nyilvános védésére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében.

A védés Schanda Balázs prodékán úr szavaival vette kezdetét, aki köszöntötte a megjelenteket és ismertette az esemény menetét, majd átadta a szót Szilágyi Pálnak, aki a jelölt szakmai életútját ismertette.

Ezt követően maga a jelölt következett, aki  doktori disszertációjába foglalt kutatásainak eredményeit ismertette szemléletes előadásában. A Tanárnő beszélt arról, hogy hogyan is változott meg a szerzői jog szerepe a létrejötte és napjaink között, továbbá felvetette a jogterület hatékonyságának, illetve a paradigmaváltás szükségességének a kérdését is.

A szerzői jogi védelem differenciálódásának okai között beszélt arról, hogy maga az intézmény szerepe is kimutathatóan differenciálódott, továbbá magában a jogviszony is komoly változásokon ment keresztül, itt példaként a felhasználási engedélyek megszerzése került kiemelésre.  Hangsúlyozásra került, hogy bár az egyediesített szabályozás valószínűleg nem működhet, a szerzői jogi védelem differenciálódása ettől függetlenül számos szempontból indokolható és kivitelezhető módosításnak tűnik.

Az előadást követően a két felkért opponens, Grad-Gyenge Anikó és Faludi Gábor gondolatai következtek a jelölt disszertációjával kapcsolatban. A bírálók voltak olyan kedvesek, hogy jelen blogbejegyzés kedvéért a védésen is elhangzott, a disszertációról alkotott szakmai véleményük egy-egy bekezdését rendelkezésünkre bocsájtották. Mindent megelőzően ugyanakkor ki kell emelni, hogy mindkét opponens teljes mértékben alkalmasnak ítélte a pályázó munkáját a doktori fokozat megszerzésére.

„A Jelölt disszertációja a polgári jog, azon belül is a szerzői jog szabályozásának átfogó bejárására tesz komoly és sikeres kísérletet: a bejárás időben (visszafelé a múltba és előre a jövőbe tekintve), térben (a magyar szabályozás áttekintésével és a külföldi példák, adott esetben nemzetközi és uniós jogi eszközök elemzésével), a jogi szabályozás, a joggyakorlat és egyes esetekben a felvetett kérdéseknek egészen a konkrét üzleti modellekig eljutó vizsgálatával történik meg, nem csak a szerzői jog jelenlegi állapotáról adva kor- és kórképet, hanem az elemzés alapján (egy) reálisan felsejlő jövő képét is felvillantva. A bíráló álláspontja szerint emiatt a dolgozat olyan átfogó tanúbizonysága a szerző szakmai jártasságának, amivel maximálisan kiérdemli a tudományos fokozat odítélését.”
(Grad-Gyenge Anikó)

„A korábban megismert és értékelt disszertációkhoz képest látszólag kevés, felszínes a jelölt munkája, ugyanis nem adja egy-egy akut probléma (pl. a hiperlink elhelyezésének jogi megítélése összehasonlító szemlélettel) mély elemzését. Ez a megállapítás igaz, de nem tekinthető kritikainak. Nem volt ugyanis kutatási célja a szerzőnek a mélyfúrás. A rendelkezésére álló területen a felszínhez közelebb végződő, de azért a lényeget is megmutató kutatófúrásokat végzett, és ezek eredményeit értékteremtő módon elemezte. A jelölt új kutatási eredménye, és egyben a bíráló számára az egyik legfontosabb következtetése, hogy a szerzői jog többrétű differenciálódása a jogalkalmazást elnehezítő, egyes esetekben ellehetetlenítő bonyolultsághoz vezet. Ugyanakkor a differenciálódás útja nem kerülhető meg, ez az igazi, a szerző által jól felismert csapda. Azzal is messzemenően egyet lehet érteni, hogy a hagyományos, előzetes engedélyezés digitális technológiával megtámogatott módja mellett az árva művek, és a kereskedelmi forgalomban nem elérhető művek, teljesítmények egyszerűsített, kötelező, illetve kiterjesztett közös jogkezelés útján való engedélyezése, bizonyos fokig a közkincshez közelítése is a változásokhoz alkalmazkodás kedvező útja.”
(Faludi Gábor)

A jelölt a bírálók észrevételeire adott viszontválaszában rendkívüli precizitással és hozzáértéssel mutatott rá olyan tényezőkre – mint például a hordozhatóság és a hozzáférhetőség kérdésére -, amelyek nagyban árnyalják a szerzői jog jelenlegi paradigmájában létező megközelítéseket.

A bírálatokat és viszontválaszokat követően a bizottság visszavonult a doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos döntésük meghozatalára. A védés az azt megelőző műhelyvitához hasonlóan felszabadult hangulatban telt, ennek megfelelően a döntésre való várakozás a jelölt számára nyilvánvalóan izgalmakkal perceit követően a bizottság végül úgy döntött, hogy – a felkért opponensek véleményével összhangban – messzemenően alkalmasnak tartja a jelöltet, és az elkészített doktori disszertációt a fokozatszerzésre.

A jelölt röviden megköszönte az opponensek, és a témavezetője munkáját, majd a felkért hozzászólók fejtették ki gondolataikat a disszertáció témájával kapcsolatban. Nem utolsó sorban a jelölt témavezetője, Tattay Levente professzor úr is méltatta a jelölt magas színvonalú dolgozatát, és áldozatos munkáját.

A blog szerkesztőinek nevében mind a fokozatszerzéshez, mind az alapján képező lelkiismeretes és alapos munkához szívből gratulálunk!

A bejegyzés borítóképének forrása a frivaldszkyjanos.hu.