A Danubia Szabadalom, Védjegy, Design oldalon jelent meg az alábbi bejegyzésem: A Wall Street-i „támadó bika” és a „Félelem nélküli lány” esete – szerzői jogi megközelítésben, amelyet ezennel változtatás nélkül e blog virtuális hasábjain is közhírré teszek. 🙂

A Reuters hírügynökség a napokban számolt be egy igen izgalmas New York-i esetről, amelyben egy három tonnás bika és egy leányszobor között szerzői jogi jogvita feszül.

A Wall Street-en álló két szobor – a Támadó bika (Charging Bull) és a Félelem nélküli lány (Fearless Girl) – közül az előbbi alkotója, Arturo Di Modica 1989-ben állította fel művét New York üzleti negyedében. A bronz szobor New York és az Egyesült Államok elszántságát és nagyságát volt hivatott szimbolizálni. 2017. március 7-én Kristen Visbal szintén bronzból öntött, lányt ábrázoló alkotását a bikával szemben állították fel. Az így létrejött, akár kompozíciónak is nevezhető együttes ellen a bika alkotója tiltakozott, szerzői jogi és védjegyjogi jogsértésekre hivatkozva. Kérte New York városát, hogy távolítsák el a leányt, mivel az megváltoztatta a mű jelentését, megsértve ezzel szerzői jogait.

Vajon kinek van igaza? Meg lehet csak úgy változtatni egy szobor jelentését? Milyen szerzői jogai vannak egy szobrásznak, és miért kellene engedélyt kérni tőle ahhoz, hogy a szobrát akár áthelyezzék vagy megváltoztassák?

Szerzői jogi szempontból a szobrokat mint szobrászati alkotást képzőművészeti alkotásnak kell tekinteni. A szerzői jogi védelem a mű megalkotásának pillanatától fogva megilleti a Támadó bika alkotóját, mivel műve egyéni, eredeti jellegű. Ha pedig védett a szobor, abból az következik, hogy a mű átdolgozásához a szerző engedélye szükséges. Mivel a köztéren elhelyezett szobrok alkotói a művet úgy készítik el, hogy figyelembe veszik a hely adottságait, ezért a leány szobrának elhelyezése valóban befolyásolhatta, módosíthatta a bika szobrának konstellációját, ami átdolgozásként is értékelhető.

A szerző személyhez fűződő jogai között megtalálható a mű integritásához való jog, amely biztosítja, hogy az alkotást a szerző engedélye nélkül senki se torzítsa, csonkítsa vagy változtassa meg oly módon, hogy az már sérti a készítő becsületét, hírnevét. Ezek alapján elfogadhatjuk Di Modica érvelését, hogy a Leány megváltoztatta a Bika jelentését, amelyhez ő nem járult hozzá.

Köztéri szobrokat érintő vitákat Magyarországon is találunk. Ilyen többek között a budai várban található A Lófékezőszobra, amelyet ifjabb Vastagh György készített a dualizmus korában. Az alkotás a második világháború végéig a ma rekonstrukció alatt álló lovarda előtt állt, ám a világégést követően áthelyezték a Hunyadi udvarba, erről azonban legjobb tudomásom szerint nem kérdezték meg az alkotót, tehát a személyhez fűződő jogok itt is sérülhettek.

Megválaszolva tehát a felvetett kérdéseket, könnyen lehet, hogy Di Modica-nak igazat adna a bíróság, mivel szerzői jogi jogosultként a személyhez fűződő jogok (moral rights) védik a mű integritását, vagyis nem lehet beleegyezése nélkül a kompozíciót megváltoztatni.

Dr. Harkai István

Képforrás: (http://media.nola.com/opinions_impact/photo/22507156-mmmain.jpg)