Cikkajánló #6.5: Mezei Péter: A jogkimerülés intézményének a kialakulása és fejlődése az Európai Unió szerzői jogában

Mezei Péter tanulmánysorozata – melyben a jogkimerülés egyre aktuálisabbá váló témakörével foglalkozik – a napokban új taggal bővült. Korábban A jogkimerülés intézményének kialakulása és fejlődése az Egyesült Államokban címmel jelent meg a sorozat első tagja, ugyancsak az  Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle hasábjain. A most megjelent publikáció a jogelv evolúciójának egy másik nagy földrajzi egységre vonatkozó tapasztalatait ismerteti, vagyis az európai térséggel foglalkozik.

A két jogrendszer vonatkozásában számos különbségre mutat rá a tanulmány szerzője.  Egyrészt  az  EGK/EU  jelentősen  fiatalabb  együttműködése  az  európai  országoknak,  mint  az észak-amerikai kolóniák és államok szövetségeként már több mint két évszázados múltra visszatekintő Egyesült Államok, másrészt a  két  entitás teljesen  más  hatáskörrel  rendelkezik.

 

Mindezeken túlmenően az Egyesült Államok szövetségi joga különálló törvényekben szabályozza a védjegy-, a szabadalmi és a szerzői jogot. Ebből következően a jogkimerüléssel kapcsolatos gyakorlat relatíve könnyen elkülöníthető – fontos átfedések mellett – e három jogterületen. Ezzel ellentétben az EUB releváns gyakorlata a szellemitulajdon-védelem mindhárom részterületét párhuzamosan érintette.

 

Végül a szerző bemutatja, hogy – ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol lineáris fejlődésnek lehetünk szemtanúi – a jogkimerülés tételének EGK-/EU-szintű fejlesztése alapvetően két nagy történelmi időszakra bontható. Mindezek fényében a hiánypótló tanulmány célja tehát az volt, hogy a történeti sorrendiséget követve összefoglalja, miként jelent meg, fejlődött, illetve miként érvényesül a jogkimerülés az EGK/EU szerzői jogában.

 

A különböző európai államok EUB által is vizsgált jogeseteinek bemutatásával fűszerezett, izgalmas történelmi áttekintés átvezet az EUB hetvenes-nyolcvanas években meghozott előzetes döntéseitől, az  1988-ban  közzétett  zöld  könyv megállapításain keresztül, a 90-es években elfogadott irányelveken át, a 2001-ben elfogadott Infosoc-irányelvig, és a kapcsolódó joggyakorlat bemutatásáig.

 

Külön fejezetben helyet kapott egyébként a jogkimerülés kérdéskörének a nemzetközi szerződések tükrében történő vizsgálata is, így a tanulmányból megismerhetőek a TRIPS-megállapodás és a WIPO internetszerződések releváns szabályozása, akárcsak a követő jog  kérdésköre, amely a szerző szerint olyan  részletszabályokkal  gazdagítja  a jogkimerülés  tételének  dogmatikáját  (különösen  a  viszonteladás  feltételekhez  kötése  és  a díjfizetés  kötelezettsége  miatt),  amelyek  alapján  az világosan  a  jogelv  belső korlátjaként értékelhető.

A tanulmány egyaránt izgalmas és érdekes olvasmány lehet mindenkinek, aki behatóbban is érdeklődik a szerzői jog története iránt, azoknak pedig különösen, akik összehasonlító jogi szemlélettel vizsgálják a jogkimerülés témakörét.

 

A tanulmány bibliográfiai adatai az következők: Mezei Péter: A jogkimerülés intézményének a kialakulása és fejlődése az Európai Unió szerzői jogában, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 10. (120.) évfolyam 4. szám, 2015. augusztus, p. 38-80. Online elérhető

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.