Tavaly tavasszal a Google Books projekt után szabadon Franciaországban törvényt fogadtak el a kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvek digitalizálásának kérdéseiről. Bár inkább csak szakmai körökben, de a HADOPI-törvényekhez hasonlóan ez a törvény is vitákat generál. A vélemények megoszlanak ugyanis arról, hogy a szerzői jog hagyományos
Lassan rendszeressé válik, hogy az egyetemi oktatási időszakban külföldre is járok előadásokat tartani. Azzal, hogy lassan elég lesz a kihívásokból, s többet nem biztos, hogy vállalni akarnék, sikerült véglegesítenem az őszi „vendégszerepléseket”. A nyitány szeptember végén, október elején Németországban lesz. A drezdai Technische Universität nyári
Lassacskán egy hetes a hír, mely szerint Franciaországban eltörölték az internet-hozzáférés blokkolásának büntetését. Bár sem magát a HADOPI hatóságot nem szüntették még meg, sem pedig a három csapás törvény egészét nem helyezték hatályon kívül, a legfontosabb elemétől fosztották meg a kiépített rendszert. A blog rendszeres
A kis francia jogtörténet című sorozat első részében a privilégiumokról és a korai szerzői jogi perekről esett szó. Ebben a posztban a sorozat második részeként következzen a két forradalmi törvény és a 19. századi szerzői jogtörténet rövid ismertetése. A francia forradalom hevületében 1789-ben először a privilégiumok kerültek
A kis magyar szerzői jogtörténet sikerén felbuzdulva arra jutottam, hogy a francia jogtörténetből is mazsolázok egy kicsit. Bízom abban, hogy az érdeklődők számára igazi csemegével szolgálhatok. Ebben a posztban a szerzői jog nagy francia forradalomig terjedő fejlődése kerül röviden bemutatásra, egy későbbi posztban pedig majd
A francia fokozatos válasz rendszert bevezető HADOPI (I. és II.) törvények elfogadása óta eltelt közel három év alatt eddig számtalanszor hallottunk az első, a második, majd a harmadik csapásokról, sőt bírósági perekről is. A TorrentFreak a minap arról számolt be, hogy megszületett az első bírósági