Január – Az év első hónapjában olvashattunk két bejegyzést is a KJK-irányelv átültetésével kapcsolatban: előbb a kiírt társadalmi egyeztetésről, majd az azzal kapcsolatos MSZJF szakmai véleményről. Ugyancsak két bejegyzés kapcsolódott a jogkimerülés témaköréhez: előbb egy uniós bírósági döntést elemztünk (Art & Allposters ügy), majd a Tom Kabinet eljárásról számolt be a blog. Hogy a január legfontosabb híre mégsem ezek bármelyike lett, arról Julia Reda tett, aki januárban közzétette az európai szerzői jog refomrjával kapcsolatos jelentését.

Február – E hónapban indítottuk útjára Kőhidi Ákos kollégával a Netkonzultációval kapcsolatos gondolatainkat összegző mini sorozatot, amelyből végül 7 bejegyzés született az év során. Február elején merült fel a kérdés: vajon a Csuja Imre és más hírességek közreműködésével leforgatott OMSZ reklám engedéllyel készült-e? A válasz egyértelmű igen volt, de azért egy nevetést megért az ügy. Februárról kiemelhető még Gyömbér Béla írása, aki az nCore „kifehérítési” kísérletéről számolt be. Persze, ha jól sejtem, abból nem lett semmi…

Március – A hónap legérdekesebb híre minden bizonnyal Pharrell Williamsék veresége a Blurred Lines ügyben. Ahogy a bíróság – egyébként megítélésem szerint tévesen – megállapította: Marvin Gaye dalát engedély nélkül használta fel a Williams – Thicke – T.I. trió. Az év során még néhányszor foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Március egyébként kifejezetten erősre sikerült az uniós esetjog elemzését illetően: olvashattunk a követő jogról, Hajdú Dóri tollából a Copydan ügyről (első és második rész), egy jogkimerüléssel is összefüggő esetről, valamint két elemzést is közzétettünk a nyilvánossághoz közvetítés EUB-s gyakorlatáról (itt és itt). Ujhelyi Dávid pedig a Microsoft 10 igencsak kínos, de egyben érdekes frissítési kapmányáról adott hírt.

Április – Minden dícséretet megérdemelnek az OTDK-n kiváló szellemi tulajdonvédelmi dolgozatokkal induló hallgatók, ezért annyit még egyszer megérdemelnek, hogy kiemeljük őket az év végi összefoglalóban. Áprilisban hozzáférhetővé vált a TTIP (EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás) tervezetének szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos alapelemei, melyeket ekkor röviden áttekintettünk. Kiugró előrelépés e téren egyelőre nincs azóta sem. Ugyancsak ebben a hónapban hozták nyilvánosságra az amerikai szerzői jogi reform alapkoncepcióját. Bár a munka lassan halad, a célok már láthatók.

Május – A hónap elsőszámú híre, hogy a Bizottság két felelős személye (Oettinger és Ansip biztosok) közzétették a digitális egységes piac megteremtését célzó reformkoncepciójuk vázlatát, egyúttal megágyazva a várható szerzői jogi reformoknak is. E hónapban hallhattunk azonban arról is, hogy jogerősen lezárult a Bass kontra Schobert per, ahol a fitnesz guru valótalnul állította, hogy az ő apja készítette a Rákosit a búzamezőn ábrázoló ikonikus fényképet. Gyömbér Béla pedig egy furcsa, talán indokolatlanul is erős jogérvényesítési trükkről számolt be nekünk: a jogvédők egyes országokban éjjellátó szemüveggel is fürkészik a mozi közönségét, valaki rögzíti-e a műsort.

Június – Mivel a fájlcserélőkkel szembeni küzdelem nem lassul, mi is figyelemmel kísérjük ezt a területet. Így nem mehettünk el szó nélkül amellett a német kártérítési gyakorlat mellett, amely az elmúlt időszakban e téren kialakult. 2015. június 16-án az Európai Parlament Jogi Bizottsága módosításokkal megszavazta a Reda-jelentést. E módosítások többek között a mára „klasszikussá vált” panorámaszabadság körüli vitát szülték. Végül a hó végén minden idők egyik legröhejesebb szerzői jogi törvénymódosítási javaslatát elemeztük: eszerint a közérdekű adatok igénylése megtagadható, ha az a dokumentum szerzőjének személyhez fűződő jogait sértené. Pff… Még most is.