Nem ma volt, hogy utoljára blogbejegyzést írtam. A nyár sok pihenéssel telt – az ősz viszont egy olyan konferenciával indult, amiről mindenképpen be kell számolni. A European Intellectual Property & Policy (EPIP) egyesület idén Krakkóban tartotta éves konferenciáját. Közel 160 előadó, ennél több előadás, rengeteg tanulnivaló és kellemes beszélgetések.

Egy idő után letettem arról, hogy nyomon követhessem, hány kollégával állt módomban újra – vagy épp először – találkozni és beszélgetni. (Valahol az 50-60 körül lehet ez a szám a három nap alatt.) Miközben ezek a lehetőségek is kiválóak a nézőpontok szélesítésére (így egy röpke diskurzus a DABUS-pert képviselő Ryan Abbottal, az IP ügyeket tárgyaló közismert Lord Justice Arnold bíróval, vagy a Krakkó egyik legszebb múzeumában, szó szerint a képtárban, elköltött vacsora bekerül a maradandó emlékek közé), ami sokkal fontosabb, az mégis csak az előadások tömege, amelyen részt vehettem. Rengeteg hasznos információt szereztem a – továbbra is népszerű – CDSM-irányelv különböző cikkeiről (főleg a platformszabályozást illetően), a mesterséges intelligenciáról általában és a szöveg- és adatbányászatról speciálisan, az IP overlap kérdéséről, és számos iparjogvédelmi, illetve közgazdasági vetületről is (bár ez utóbbiaknál elég komoly kihívást jelentett a statisztikák és számítások lekövetése…). Jómagam Matteo Frigeri kollégával egy e-haszonkölcsönzési témakörben született kutatást prezentáltunk, illetve az a megtiszteltetés is ért, hogy az egyik panelt én moderálhattam (a CDSM-irányelv és a DSA átfedéseiről).

Összességében egy EPIP mindig a már említett két kérdésről szól: kapcsolatépítés és tanulás. Mindkettőt illetően kiemelkedő eseménye volt ez az évnek. Nagyon várom, hogy ott lehessek a jövő évi rendezvényen is, ami érdekes módon pontosan ugyanezeken a napokon, szeptember 11-13. között kerül megrendezésre, ezúttal az észak-olasz Pisában.