Konferencia La Lagunában: First Tricontinental IP Workshop

2020. februárja óta sok víz lefolyt a Dunán… Személy szerint nekem ennyi ideig tartott, hogy ismét személyesen is nemzetközi vizekre evezzek, és részt vehessek első külföldi konferenciámon. Erre a tenerifei Universidad de La Laguna szervezésében megvalósult First Tricontinental IP Workshop keretében került sor. Íme egy rövid összefoglaló a rendezvényről.

Hónapok óta szerveztük a rendezvényt a házigazdánkkal, Luis Javier Capote Pérezzel és a jelenleg Tenerifén Fulbright-ösztöndíjas John Cross professzorral. Az eredeti cél nem más volt, mint hogy – ha már egy helyütt leszünk – egy személyes jelenlét mellett zajló mini workshopra is sor kerüljön. Azután jöttek az ötletek, és végül mindenki javasolt még néhány résztvevőt. Így jöttünk össze 15-en, ebből nyolcan személyesen, a többiek online. Így alkottunk négy panelt, és került megrendezésre a több mint 8 órás rendezvény.

A rendezvény az egyetem egyik rektorhelyettese és a Kar dékánasszonya nyitotta meg, akiket rögtön házigazdánk Luis Javier Capote Pérez követett, aki egy rendkívül érdekes, Umberto Eco „A rózsa neve” című könyvéből jogellenesen adaptált spanyol számítógépes játék szerzői jogi kálváriájáról tartott előadást. Jakub Kepinski a „mű” fogalmának és az „eredetiség” követelményének uniós és lengyel gyakorlati aspektusait járta körbe. Harmadikként jómagam bővebben kifejtettem az NFT-kkel kapcsolatos szerzői jogi aggályaimat, egyúttal színes példáktól kísérten kitértem a galériák és múzeumok sajátos helyzetére ezen a területen. Végül a panelt az online bejelentkező Gemma Minero zárta, aki a sui generis adatbázis-védelemmel kapcsolatos legfrissebb uniós döntés (CV-Online Latvia) tanulságaira hívta fel a figyelmet.

A második panelt Antoni Rubi Puíg kezdte, aki a CDSM-irányelv 20. cikkében található szerződési jogi rendelkezésre, a bestseller-klauzulára koncentrált, kitérve a spanyol tapasztalatokra is (habár az implementáció még itt sem történt meg). Őt Clemens Appl követte, aki – nagyban kapcsolódva az én előadásomhoz – a műalkotások digitális megőrzésének uniós és osztrák problematikájáról értekezett (bőséges ötletekkel bővítve eddig is bonyolult NFT-s kutatásaimat). Philipp Homar következett, aki kiváló áttekintést nyújtott a YouTube/Cyando előzetes döntés jelentőségéről a platformok jogi felelősségi keretrendszerét illetően. Végül, ismét online keretek között, Bernd Justin Jütte következett, aki az AI-alapú jogérvényesítés emberi jogi aggályairól Christophe Geigerrel közösen végzett kutatásainak eredményeiről számolt be.

Az ebédszünetet követően, a harmadik paneltől kezdve többségében az online előadóké volt a főszerep. Elsőként Pogácsás Anett kolléganőnktől hallhattunk az idézés szabad felhasználási lehetőségének aktuális fejleményeiről – és a magyar gyakorlat furcsaságairól. Doris Long következett, aki tágabb spektrumból szemlélte a big tech jelentette technológiai kihívások problematikáját, s így szerzői jogon túlmutató, általános e-kereskedelmi, egészségügyi és hasonló területeket is érintő gondolatait szőtte öt „játszótéri szabályhoz” (így ismerhettük meg azt az amerikai kifejezést, hogy „jungle gym”). John Cross – az egyedüli személy on-the-spot – a monopóliumok, a versenyjog és a szerzői joghármasának keresztmetszetében vizsgálta a „megosztás” lehetőségeit, és jutott arra a megnyugtató válaszra, hogy a tartalmak megosztását illetően nem kívánatos a tartalomipar monopoljogainak a (korlátlan) megőrzése. Végül Marelisa Blanco Pérez zárta a panelt, aki a mesterséges intelligencia kreativitását és jogvédelmét járta körbe – olyan új gyakorlati példákat is felhozva, amelyeket én magam sem ismertem még.

A negyedik, egyben záró panelben már csak hárman szerepeltek: először Hannibal Travis adta elő a „right to upgrade” témakörben írt kutatását, amely a fair use egyfajta fejlesztett változata, végfelhasználói alanyi jogként definiálva a művek konstruktív továbbfejlesztésére nézve. (Más szóval egy nagyon ritka amerikai igény a fair use „európaibb”, világosabb, nyíltabb és könnyebben érvényesíthető átértelmezésére.) Harkai István a H2020-as, végfelhasználói szerződések és szerzpi jogi flexibilitások tárgyában írt kutatásunk eredményeit ismertette. A programot végül Adam Candeub zárta, aki Las Vegasból bejelentkezve az Epic v. Apple és a U.S. v. Associated Press jogeseteken keresztül járta körbe a szellemi tulajdonvédelem és a versenyjogi szabályozás buktatóit.

Élvezetes, tartalmas és – szerény véleményem szerint – nagyon színvonalas konferencián vagyunk túl. Folytatás két év múlva, akkor már sokkal nagyobb létszámban!