Nem mind arany – az EUB döntése az adatbázisok újrahasznosításáról

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megerősítette, hogy egy hirdetési portálon elhelyezett metacímkék hasznosításához az adatbázis előállító engedélye szükséges. Vagy nem.

Az alapügy felperese egy lett álláshirdetési portál (www.cv.lv) üzemeltetője, a CV-Online Latvia SIA. A CV-Online tevékenységének lényege, hogy a munkáltatók által feladott álláshirdetéseket összerendezi és megjeleníti azokat az álláskereső látogatók számára. Bevételei zömében a hirdetők (munkáltatók) által fizetett hirdetési díjakból származnak. A CV-Online honlapjának tartalma ún. metacímkékkel van ellátva. A metacímke a látogatók számára nem látható, a forráskódban elérhető címkék célja ugyanis az, hogy a tartalmat az online keresőmotorok helyesen tudják feldolgozni. A konkrét esetben ilyen metacímke készül például az álláshirdetésben megjelölt pozícióról, a munkavégzés helyéről és a munkáltató személyéről.

Az alapügy alperese egy álláshirdetésekre specializált, ugyancsak lett „keresőmotor” portál (www.kurdabs.lv) üzemeltetője, a Melons SIA. A Melons a működés során álláshirdetési portálokat vizsgált át, a számára releváns tartalom – a metacímke – másolatait saját szerverén eltárolta majd az ezek alapján végezte a kereséseket. Ezt tette a CV-Online tartalmaival is. A hirdetés teljes tartalmának eléréséhez ugyanakkor a Melons egy olyan linket bocsátott a látogatók rendelkezésére, amely átirányította a látogatókat a hirdetés eredeti helyére, vagyis a CV-Online felületére.

A Bíróság ítélete szerint a metacímkék lemásolásához, illetve a tartalom megjelenítéséhez az eredeti adatbázis előállító engedélyét be kell szerezni, feltéve, hogy a kimásolást végző vállalkozás tevékenysége veszélyezteti az adatbázis megszerzéséhez, ellenőrzéséhez, előállításához szükséges befektetések megtérülését.

A Bíróság ítéletében megerősítette azt a korábbi véleményét, hogy annak az adatbázisnak az előállítója részesül sui generis jogban, amely adatbázis megszerzése, ellenőrzése, illetve elállítása jelentős ráfordítással járt. E feltételek teljesülését azonban az alapügy bíróságának kell vizsgálnia.

A Bíróság felidézte, hogy az Innoweb ítéletben (C-202/12) már értelmezte a meta-keresőmotor tevékenységet. Az Innoweb ítélet szerint az adatok engedélyköteles újrahasznosítását végzi az a szolgáltató, amely alternatív eszközt (metaadat-keresőt) biztosít az adatbázisban való kereséshez, mert ezzel megfosztja az előállítót a befektetések megtérülését szolgáló jövedelmektől. A Bíróság észlelte, hogy ebben az ügyben a Melons az Innoweb ügyben leírttól eltérő technikát alkalmazott, azonban ez a technika is arra irányult, hogy alternatív eszközt biztosítson az adatbázisban való kereséshez. Ráadásul ebben az esetben – szemben az Innoweb üggyel – az adatbázis tartalmát ki is másolták.

Az ítélet igazi újdonsága az, hogy az EUB hangsúlyosan rögzítette: az adatok kimásolása, újrahasznosítása csak akkor minősül engedélykötelesnek, ha az veszélyezteti az adatbázis előállító befektetésének megtérülését. Tehát nem elegendő magát a hasznosítást igazolni, hanem azt is vizsgálni kell, hogy a konkrét ügyben a hasznosítás miként hatott a befektetések megtérülésére. A Bíróság álláspontja szerint ugyanis az adatbázis irányelv olyan egyensúlyi helyzetet kívánt kialakítani, amely egyrészről biztosítja az új adatbázisok előállításához szükséges befektetések megtérülését, másrészt pedig elismeri az adatokhoz való hozzáférés és az azokból kialakított innovatív termékek létrehozásának igényét.

A Bíróság egyetértett a főtanácsnok azon álláspontjával, hogy a keresőmotor-szolgáltatások egy része (a tartalomgyűjtők) hozzájárulnak a termékek, szolgáltatások kereskedelméhez, elősegítik a tartalom rendszerezését, az internetes keresést, hozzájárulnak a verseny megfelelő működéséhez, az ajánlatok könnyebb összevetéséhez. A Bíróság tehát úgy látta, hogy a tartalomgyűjtők alapvetően hasznos feladatot látnak el, és amennyiben ezt oly módon teszik, hogy az nem veszélyezteti a befektetések megtérülését, úgy ez a tevékenység nem is korlátozható a sui generis jogok alapján. A veszély fennálltáról azonban az alapügyben eljáró bíróságnak kell majd döntenie.

A borítókép christophe.benoit74 alkotása, a kép felhasználására a CC BY 2.0 vonatkozik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük