A szerzői jogi oltalom szempontjából mindig érdekes fordulópont az adott év január 1. napja, mivel a szerző halálát követő hetven éves védelmi idő ezzel az időponttal jár le. 2021. január elsejével az 1950-ben elhunyt szerzők művei váltak közkinccsé, ezekből az alkotásokból válogattunk a teljesség igénye nélkül.

Forrás: 24.hu

Rögtön az egyik személyes kedvencemmel, George Orwell-lel kezdeném, akinek a tollából olyan klasszikusok kerültek ki, mint az Állatfarm és a talán ettől is híresebb 1984. Az 1984-et 16 éves korban olvastam, nincs is jobb olvasmány egy, az életre éppen rácsodálkozó teenager számára, ha szeretnénk felnyitni a szemét az élet szépségeire. Éppen a közelmúltban volt szerencsém találkozni a mű képregényes formába öntött változatával – amivel egyébként nem voltam maradéktalanul megelégedve -, érdekes, hogy a grafikus nem várt egy évet a mű kiadásával.

Az eredeti mű jogvitát is kiváltó paródiája – illetve annak szerzői jogi megítélése – miatt szintén szeretném kiemelni, hogy Edgar Rice Burroughs alkotásai is közkincsbe kerültek, ezek közül nyilván a Tarzan-sorozat a leghíresebb. A külföldi szerzők közül ismertebb lehet még Kurt Weill  zeneszerző is, akinek többek között a Koldusopera zenei elemeit is köszönhetjük.

Forrás: pixels.com

Az Egyesült Államokban az ottani szabályozási környezet miatt kicsit másként jár az idő kereke, ott az 1925-ben elhunyt alkotók művei kerültek most közkincsbe, így többek között A nagy Gatsby-t jegyző F. Scott Fitzgerald munkái is.

A hazai szerzők közül érdemes kiemelni Bánffy Miklós írót, akinek számos egyéb művével egyetemben az Erdélyi történet trilógiája lett szabadon felhasználható, Hajós Károlyt (ismertebben Karl Hajos), aki számos korai hollywood-i film zenéjét szerezte és Schöpflin Aladárt, aki többet között a Nyugat c. folyóirat egyik szerkesztője volt.

A 2021-el közkincsbe kerülő művekről még a Wikipedia-n lehet egy nagyobb hangvételű összefoglalót találni, de a dalszerzo.hu, a Magyar Hírlap és a szellemitulajdon.hu is közzétett egy gyűjtést.

A bejegyzés borítóképe a vintalife.com oldalról származik.