2015 végéhez érve egybegyűjtöttem az idén megjelent publikációimat, hátha valamelyik téma megfogja a blog olvasóit.
Az idén elsőként megjelent cikkemben [A linkelés szerzői jogi vonatkozásai – négyszögletes dugó a hatszögletű lyukba?, Infokommunikáció és Jog, 2015. március (61. szám), p. 30-39.] a legújabb, linkeléssel kapcsolatos uniós joggyakorlat apropóján vettem szemügyre – amerikai és kanadai példákat is felhozva -, hogy mennyire reális a linkelést jogszerű vagy épp jogellenes magatartásnak tekinteni. (Tény ugyanakkor, hogy helyes döntést csak esetről-esetre lehet adni.)
Az OFI megbízásából az év első felében készítettem egy összefoglaló tanulmányt a könyvtárakat érintő legaktuálisabb problémákról [A könyvtárak és a változó szerzői jog, Könyv és nevelés, 2015/2. szám, p. 9-21.]. E tanulmányt magam is csak egy összefoglaló, semmint mély, alapos elemzéseket felölelő műnek tartom, ám ettől még érdekes lehet sokaknak.
Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a szellemi tulajdonvédelem területén vezető szaklapja a nyár végén közölte a jogkimerüléssel kapcsolatos magyar nyelvű tanulmánysorozatom második nagy részét, amely a jogelv európai uniós fejlődését tekintette át egészen a legújabb digitális kérdésekig. [A jogkimerülés intézményének a kialakulásaés fejlődése az Európai Unió szerzői jogában, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2015/4. szám, p. 38-80.]
Egy másik megbízásból egy rövid szösszenettel a Med. et Jur., jogi és orvosi szaklapban is jelentkeztem, ahol az SZTE egyik TÁMOP-pályázatában létrehozott e-tananyagokkal kapcsolatos szerzői jogi tapasztalataimat osztottam meg. [Élettudományi és klinikai e-tananyagok szerzői jogi vonatkozásai, Med. et Jur., 2015/2. szám, p. 9-13.; online egyelőre nem elérhető.]
Hosszas előkészületek után, sajnos egy év elteltével jelent csak meg egy 2014 nyarán tartott konferencia-előadásom szerkesztett változata, amelyben a közvetítő szolgáltatók Ptk. alapján fennálló (felmerülő) felelősségét vizsgáltam. [A Ptk. 6:524.§ online környezetben, Glossa Iuridica, 2015/1-2. szám, p. 96-120.; egyelőre ezt sem találom online.]
Folytatva a jogkimerüléssel kapcsolatos tanulmánysorozatomat, a Szemle októberben közölte a digitális vetületekkel foglalkozó anyagom első részét. Mivel az egész tanulmányt a kiadó túl hosszúnak találta, ketté bontotta. Az első rész a legfontosabb jogesetek szisztematikus elemzését tartalmazza, ide értve a UsedSoft, a ReDigi, és számos további ítéletet. [A digitális jogkimerülés határai az Egyesült Államokban és az Európai Unióban – 1. rész, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2015/5. szám, p. 79-123.; online egyelőre nem elérhető, csak a tartalomjegyzék.]
Ki se tudom mondani, mennyire megkönnyebbültem, mikor egy skandináv szellemi tulajdonvédelmi folyóirat végül lehozta a gyakorlatilag három évvel ezelőtt előkészített, és évről-évre javított, frissített tanulmányomat, amelyet egy szerkesztett kötetbe szántam, ám az a projekt egészen belassult. Így maradt a folyóiratban való publikálás, amit nem bántam meg, hiszen a NIR a legmeghatározóbb skandináv szaklap. [The painter, the one horn cow and ole HankWilson’s back lot – The future of library digitization in the European Unionand Hungary, NIR – Nordiskt Immateriellt Rättsskydd, 2015/5. szám, p. 535-562.]
Nem is oly rég lehozta az Infokommunikáció és Jog egy rövid elemzésemet az uniós szerzői jogi reformokkal kapcsolatos koncepciól színéről és visszájáról. Az anyag a folyóirat weboldaláról nem érhető el (sajnos a kiadó ebben nem jeleskedik), de a kéziratot a blogon egészében közzétettem. [Első oldal, Infokommunikáció és Jog, 2015. július-szeptember, 62-63. szám, p. 45.]
Hasonlóképp hosszas előkészületeket követően, fél évvel a témakör relevanciájának szinte teljes megszűnését követően kijött egy anyagom az internetadó szerzői jog vonatkozásairól. Ha esetleg valakit még érdekel a magyar jogalkotási reformok egyik legnevetségesebb ötlete, bátran lapozzon bele. [Internetadó és szerzői jog, Jog – Állam – Politika, 2015/3. szám, p. 3-22.]
Végül még egy lassú projekt. A 2014-es Összehasonlító Jogi Világkonferenciára készítettünk Grad-Gyenge Anikó kolléganőmmel egy nemzeti jelentést a szabad szoftverekről. Az anyag ugyan már megrendelhető, de se tiszteletpéldányt nem kaptam eddig, se digitális példányt. Amint erre sor kerül, megosztom az anyagot az olvasókkal. [Grad-Gyenge Anikó – Mezei Péter: LicenseContracts, Free Software and Creative Commons in the Hungarian Law. In: Axel Metzger (Ed.): Free and Open Source Software (FOSS) and other Alternative License Models, Ius Comparatum – Global Studies in Comparative Law, Volume 12, Springer, 2016: p. 235-250.; addig is belinkeltem az online elérési utat, ha valaki költene rá pénzt.]
A digitális jogkimerüléssel kapcsolatos tanulmány második része december 15-én, karácsonyi ajándékként jött ki a Szemlében. Ebben az anyagban a kérdéskör jövőjével kapcsolatos aggályaimnak és reményeimnek adtam hangot. Egyúttal lezártam a tanulmányonként történő publikálást, felkészülve a könyvbe szerkesztésre. [A digitális jogkimerülés határai az Egyesült Államokban és az Európai Unióban – 2. rész, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2015/6. szám, p. 78-96.]
Ígérem, nincs több… Idén.