A legtöbbet – összesen 12 órát – az Ohio állambeli Toledo városában dolgoztam. Itt harmad ízben tartottam ún. FLEX course előadást, az első két alkalomhoz hasonlóan összehasonlító digitális szerzői jogi kérdésekről: Google Books és könyvdigitalizálás, jogkimerülés és fájlcserélés, mind az EU, mind az Egyesült Államok joga és joggyakorlata alapján. A 14 fős csoport (amely az eddigi legnépesebb csapatot jelentette a kurzus történetében) – úgy érzem – élvezte a foglalkozást. Remélem, hogy a vizsgával sem lesz bajuk.

University of Louisville Louis D. Brandeis School of Law

Az út második állomását a Kentucky állambeli Louisville jelentette, ahol a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság első zsidó származású, és egyben az egyik legelismertebb bírójáról elnevezett Louis D. Brandeis School of Law professzora, John T, Cross meghívására és szervezésében tartottam egy rövid – alig másfél órás – előadást az eredetiség követelményének európai uniós szabályozásáról és joggyakorlatáról. Ezen felül egyfajta kótoló/ízelítő gyanánt abba is belekóstoltam, sok órán keresztül, milyen az, amikor három amerikai szellemi tulajdonvédelemmel foglalkozó professzor összeül és vitatkozik egyet szerzői jogi és iparjogvédelmi kérdésekről. A tényt, hogy ez az esetek felében tudtam, miről van szó, és az esetek negyedében hozzá is tudtam szólni, már sikerként könyvelem el.

University of Baltimore School of Law John and Frances Angelos Law Center

Gyakorlatilag a louisville-ivel megegyező prezentációt vettem elő a Maryland állambeli Baltimore városában is, ahol az „IP Survey” című kurzus keretében „léptem pástra” ismét. A 2010-es teljes nyári szemeszteres előadásomhoz képest számos eltérés fogadott Baltimore-ban. Ezek talán leglátványosabbika az alig néhány éve átadott szupermodern jogi kari épület, amelynek német tervezői igazi európai szellemiséget kölcsönöztek. Itt nyílt lehetőségem arra, hogy egy tizenegy fős, lelkes csoporttal beszélgessek az eredetiség („originality”) alapvető szerzői jogi kérdéséről. És ha már erről volt szó, természetesen az épület is felmerült, mint példa arra, milyen az, amikor a szerző a személyisége „lenyomatát” rajta hagyja a művén.

A Kongresszusi Könyvtár Szerzői Jogi Hivatalnak otthont adó épülete

Végül még egy fontos szakmai program várt rám az amerikai út során, és ezt különösen vártam. Köszönhetően egy korábbi amerikai joghallgatónak, Donald Stevensnek, aki lelkesedéstől vezérelve Magyarországra költözött egy évre, s kiválóan megtanulta egyébként nem olyan egyszerű nyelvünket, a szerzői jog iránti elköteleződéséről is tanúbizonyságot téve felvételt nyert az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalába. Ismeretségünknek is köszönhetően lehetőségem nyílt, hogy ellátogassak a hivatalba, ahol egy informális, úgynevezett „brownbag” konzultáción vettem rész négy hivatali dolgozó társaságában. Beszélgettünk a lehívásra hozzáférhetővé tétel jogáról, a digitális jogkimerülésről, a digitális egységes piacról, és még sok apróságról. Maradandó élmény!