Újabb Sherlock Holmes per. ProArt Zeneipari Jelentés 2015. Újabb weboldalakat blokkoltak Angliában. Jogkimerülés – büntetőjog szemmel nézve? Az Apple zenei streaming szolgáltatást indít. – Hírmorzsák #5.11.

A nyugdíjas Sherlock (Ian McKellen) Forrás: 1709Blog

Újabb Sherlock Holmes per – Ha lassan talán bele is kell törődnie abba a Doyle-hagyatékot kezelő szervzetnek, hogy az Egyesült Államok szerzői joga alapján már csupán Doyle utolsó 10 Sherlock Holmes írása áll szerzői jogvédelem alatt, ettől függetlenül semmi akadályát nem látják a jogosultak, hogy olyan feldolgozások miatt pereljenek, amelyek – megállapításuk szerint – épp e bizonyos tíz mű felhasználásával született. Ennek is köszönhető, hogy Új-Mexikó államban szövetségi pert kezdeményezett a Doyle-hagyatékot kezelő szervezet a júliusban mozikba kerülő új Sherlock mozi („Mr. Holmes„) alkotóival szemben. A hasonlóságok között olyan tételeket sorol fel a felperes, mint hogy Watson újraházasodott, Sherlock Holmes pedig kedves és udvarias öregemberként éli életét (amely tulajdonságai a közkincsbe került művekből hiányoztak).

ProArt Zeneipari Jelentés 2015 – A ProArt megbízásából első ízben született a magyar könnyűzenei ipart feltérképező jelentés. Ennek vezetői összefoglalója (kivonata) az alábbi világos célkitűzések megfogalmazásával indul:

„Magyarországon először készült el a Zeneipari jelentés, amely a ProArt megbízásából a szórakoztatóiparnak azt az ágát vizsgálja, amelyik könnyűzenét szerez, vesz fel, ad ki, közvetít vagy állít színpadra. Először teszünk kísérletet arra, hogy a piaci alapon működő magyar szórakoztató zene közönségét, keresletét és kínálatát a keletkező jövedelmek áramlása szerint, a hozzáadott érték, befektetések és foglalkoztatási hatás rétegei szerint mutassuk be és értékeljük. A magyar zeneipart amerikai és európai példák szerint, azokkal összevethető szerkezetben, regionális kitekintéssel mutatjuk be.”

A számtalan értékes információval szolgáló jelentést Antal Dániel készítetette.

Újabb weboldalt blokkoltak Angliában – E blogon is rendre megemlékeztünk az angol High Court egy-egy weboldal blokkolását elrendelő ítéleteiről. E sort egy újabb tétellel egészíthetjük ki, melyben az érintett oldalak (Ebookee, LibGen, Freshwap, AvaxHome, Bookfi, Bookre és Freebookspot) e-könyvek jogellenes hozzáférhetővé tételére szakosodtak, és nagyjából 10 millió (!) tételből álló „repertoárral” rendelkeztek. Meglepetést nem tartalmaz az ítélet, de a téma iránt érdeklődőknek ettől még izgalmas lehet.

Jogkimerülés – büntetőjogi szemmel nézve? – Az EUB a C-166/15. sz. ügyben újabb jogkimerüléssel kapcsolatos előzetes döntést hozhat rövidesen (valószínűleg csak jövőre). A tényállás különösebb ismerete nélkül annyi bizonyos, hogy számítógépes programok többszörözése miatt indult eljárás Lettországban, és – valahogy – ennek apropóján jutott el a lett fórum odáig, hogy előzetes döntést kérjen az EUB-tól. Az IPKat által közzétett anyag szerint az alábbi kérdésekre kell választ adnia a fórumnak: 

„1. Under Articles 5(1) and 4(2) of Directive 2009/24 may a person who has acquired a computer program with a ‘used’ licence on a non-original disk, which works and is not used by any other user, rely upon the exhaustion of the right to distribute a copy of that computer program, the first purchaser of which acquired it from the rightholder with the original disk, which however has been damaged, when the first purchaser has erased his copy and no longer uses it?
2. If the answer to the first question is in the affirmative, then, does a person who may rely upon the exhaustion of the right to distribute a copy of the computer program have the right to resell that computer program on a non-original disk to a third person, in accordance with Articles 4(2) and 5(2) of Directive 2009/24?”

Amennyiben jól értem a kacifántos első kérdést, valójában arról van szó, hogy van-e lehetőség olyan műpéldány továbbértékesítésére, amely nem egyezik meg az eredetileg megvásárolttal, hanem annak csupán egy másolata? Az első kérdésben hivatkozott szakaszok közül a 4. cikk (2) bekezdés magát a jogkimerülést rögzíti, az 5. cikk (1) bekezdés pedig a szoftverek jogosultjainak biztosított kizárólagos jogok alól korlátozásokkal függ össze. A tények alaposabb ismerete nélkül úgy érzem, hogy a válasz mindenesetre nemleges kell, hogy legyen. Egyrészt a hivatkozott cikkek között nem szerepel az 5. cikk (2) bekezdés, amely a biztonsági másolatra vonatkozik, tehát valószínűsíthető, hogy a terhelt több másodpéldányt készített, ami eleve jogellenes. Az 5. cikk (1) pedig az ideiglenes többszörözéseket és/vagy a szoftver módosítását csak a jogszerű vásárló jogszerű (szerződésszerű) felhasználásai – ide értve a hibajavítást is – céljából teszi lehetővé.

Az Apple zenei streaming-szolgátlatást indít – Hosszú ideje hallani, hogy az Apple is beszáll a zenei streaming bizniszbe (amelyet a Beats felvásárlásával készített elő), ám a hivatalos bejelentésre csak most, a hétfőn (június 8-án) az éves fejlesztői fórumon került sor. Az Apple Music on-demand és 24 órás webcasting szolgáltatást (nagyratörően „worldwide radio station”, aminek Beats 1 a neve) egyaránt nyújt felhasználóinak, amihez fórum is csatlakozni fog Connect néven. Utóbbi a SoundCloud és a Facebook közötti átmenetnek ígérkezik. Az új modell hihetetlenül forradalmi – az Apple számára. Steve Jobs ugyanis élete végéig töretlenül hitt abban, hogy a streaming szolgáltatásoknál erősebb a letöltés alapú modell. A realitás – ma már biztosan – mást mutat. Íme az Apple hivatalos közleménye is. A New York Times, sőt a Dal+Szerző oldalán is olvashattunk a hírről.