Digital Music Report 2015
A zeneipar nemzetközi ernyőszervezete, az IFPI a napokban közzétette szokásos éves jelentését Digital Music Report 2015 címen. Nézzük át röviden és tömören, mit olvashatunk benne.
 |
| Forrás: DMR 2015, p. 7. |
A DMR 2015 alcímével is összhangban („Charting the Path to Sustainable Growth”) a fenntartható fejlődés ideájára építette mondandóját. A szokásos bevezető gondolatok után látjuk is, hogy mi ennek az elsőszámú alapja: ezek szerint a digitális zenepiac 2014-ben 6.9%-kal erősödött, elérve a 6.85 millliárd dolláros forgalmat. Ezen belül az igazi mozgatórugót, a lendületet az előfizetéses szolgáltatások adták, amelyek 39%-kal erősödtek a korábbi adatokhoz képest. Igaz, teljes részesedésük így is „csak” 23% az összbevételből, ám ez a szelet az egy évvel korábbi 18%-hoz képest számottevő. (Jó eséllyel jövőre 30% körüli értékkel számolhatunk.) A teljes torta több mint felét (52%) a tartós letöltéssel járó szolgáltatások uralják (ne lepődjünk meg, iTunes dominancia mellett). Abban sincs semmi meglepő, hogy a zenefogyasztás a fizikai műpéldányoktól a digitális piac felé terelődik (inkább az a meglepő, hogy még mindig számottevő a fizikai hordozók piaca), azon belül is inkább a mobilos fogyasztás kezd megugrani. Az egyes piacok közötti változás üteme jelentős eltéréseket mutat. Eszerint Észak-Amerikában – amely ugyanakkor elég erős, az összes bevétel több mint fele innen ered – „csupán” 2.1%-os növekedés volt megfigyelhető. Érdekes, hogy Ázsiában – köszönhetően elsősorban India gyenge mutatóinak – 3.6%-os csökkenés figyelhető meg, de még Európában is visszaesett a növekedés 0.2%-kal.
A dokumentum mindezeken felül érdekes információkkal szolgál a streaming-adatoknak a legnépszerűbb 2014-es előadókról, a slágerlistákra gyakorolt hatásairól, az előfizetéses modellek szárnyalásáról, a világszintű elérést biztosító szolgáltatók dominanciájáról, az előadóművészeket megillető díjazások növekedéséről, Brazília kiugró (pozitív) mutatóiról, Kína előfizetéses szolgáltatások irányába történő lassú elmozdulásáról, a németországi streaming adatok erősödéséről, előadóművészek (és egyben szerzők) tapasztalatairól, a szerzői jogsértések arányairól (az emberek 20%-a látogat illegális platformokat; hm, ez talán túlzottan is alacsony mutató) és a jogérvényesítés aktuális tapasztalatairól. Ezúttal sem maradhat el (bár lassan olvashatatlanul kicsi betűk mellett) a világszerte létező legális szolgáltatások felsorolása. Magyarország vonatkozásában ezeket olvashatjuk: „Spotify, Dalok, Deezer, Google Play, Hungaroton, iTunes, Rdio, Songo, TIDAL, YouTube, Zene! 24/7”.
A jelentéssel összefüggésben lásd az 1709Blog írását is.
Update #1: sőt, úgy fest, hogy a magyar adatok is biztatóak!